Az igazságügyért felelős uniós biztos azt javasolja Magyarországnak, hogy tartsa be maradéktalanul a jogállami normákat, akkor vége lesz az eljárásnak. Egy német EP-képviselő pedig úgy oldaná meg a helyzetet, hogy megvonná a szavazati jogot Magyarországtól. Ezzel megoldódna az olajembargó kapcsán fenntartott magyar vétó is.
2018 szeptemberében döntött úgy az Európai Parlament kétharmados többséggel, hogy javasolja a tagállamoknak: az uniós értékek rendszerszintű veszélyeztetése miatt indítsák meg az alapszerződések 7-es cikkelye szerint eljárást Magyarországgal szemben. Az azóta eltelt négy és fél évben a tagállamok összesen négy meghallgatást tartottak, ahol az EP kezdeti tizenkét pontos listáját fokozatosan újabbakkal bővítették.
Az eljárásnak ugyan vannak további lehetséges szakaszai is, ehhez azonban a tagállamok többségének egyetértése kellene, de eddig a pontig nem sikerült eljutni. A magyar választások miatt a francia elnökség ügy döntött, hogy április 3-a előtt nem foglalkoznak a témával, nehogy az a vád érje őket, hogy befolyásolni akarják a választások kimenetelét. Így sikerült május 23-ra beépíteni a napirendbe a magyar jogállamiság és demokrácia helyzetét.
A megbeszélés előtt Varga Judit igazságügyi miniszter rövid nyilatkozatban elmondta, hogy mire számíthatnak azok, akik elégedetlenek a magyar állapotokkal.
„A legfontosabb üzenetem az, hogy április 3-án a magyar emberek döntöttek. Ők is követik az európai eseményeket, és az ő válaszuk a hetes cikk szerinti eljárásra, mint ahogy az összes jogállamisági témakörre az, hogy támogatják a magyar kormány európai politikáját, tudják, hogy amit a magyar nemzeti konzervatív kormány tesz, az a magyar emberek érdekében történik. Egy több mint hárommilliós felhatalmazás mindent felülír és mindenre megfelelő választ ad” – jelentette ki Varga Judit.
Hosszú a lista
Néhány órával később hosszan sorolta Didier Reynders uniós biztos azokat a területeket, amelyekről Magyarország kapcsán szó esett az uniós Európa-ügyi miniszterek tanácsában. A biztos megemlítette a magyar alkotmányos és választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a bírósági rendszerrel, a korrupcióval, a szólásszabadsággal kapcsolatos aggályokat, illetve a gyermekvédelmi törvény módosításait, amelyek hátrányos következményeket tartalmaznak a LMBTQI-közösségekre nézve.
Az Európai Bizottság kitért a parlamenti választásokra is, ismertették az EBESZ jelentését, amely szerint a voksolás rendben lezajlott, ugyanakkor felhívták a figyelmet a választási kampányban az egyenlőtlen médiamegjelenésekre és a szintén egyenlőtlen kampányfinanszírozásra. Szóba került az is, hogy a Médiatanácsban csak a kormány emberei ülnek, és hogy a hatóság elutasította a Klubrádió frekvenciájának megújítását. Informálták a tagállamokat a Pegazus-ügyről, az újságírók és civilek tiltott megfigyeléséről.
A meghallgatáson az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy vannak egyéb, Magyarországgal kapcsolatos eljárások is. Idetartozik a nemrégiben megindított jogállamisági eljárás és a helyreállítási alappal kapcsolatos vita, amely miatt Magyarország még nem juthatott hozzá az őt megillető összegekhez. Didier Reynders kiemelte a sajtó képviselői előtt, hogy ezek a folyamatok függetlenül zajlanak a hetes cikkely szerinti eljárástól.
Konstruktivitás és álláspontok
Kivételesen az elnökségi feladatokat nem a soros elnökséget betöltő Franciaország minisztere, hanem a következő elnökséget adó cseh kormány képviseletében Mikuláš Bek Európa-ügyi miniszter látta el. „Konstruktív volt a megbeszélés, bár nem sokan voltunk azonos állásponton” – jelentette ki Mikuláš Bek. Hozzátette, hogy a vita most inkább emlékeztetett párbeszédre, mint egymást követő monológokra, és hogy a cseh kormány a következő hetekben áttekinti, hogyan lehetne az eljárást előremozdítani – erről azonban nem árult el részleteket.
Az érdemi előrelépés sokakban felmerült már, hiszen eddig a meghallgatásokon kívül, a kifogások felsorolásán túl és az arra adott magyar reakciókat leszámítva nincs fejlemény, sem az eljárás folytatása, sem lezárása irányában. Az Európai Bizottság képviselője azonban tudja a megoldást.
„Az eljárásból történő legnyilvánvalóbb kilépési stratégia Magyarország számára az, hogy ha az összes uniós jogállamisági követelményt teljes körűen teljesíti” – mondta Didier Reynders igazságügyi biztos. Elmondta, hogy a meghallgatás nagyon sok résztvevője, tehát sok tagállami kormány komoly aggodalmának adott hangot, és azt is hozzátette, hogy a legutóbbi meghallgatással összehasonlítva a mostani eseményen nem sok pozitív fejlemény történt.
Kerülőút
Van azonban egy másik alternatív és könnyű megoldást ígérő javaslat is. Mégpedig a magyar kormányt gyakorta bíráló és a magyar jogállamiságot korábban Magyarországon is tanulmányozó német zöldpárti EP-képviselőtől, Daniel Freundtól. A politikus ugyanis azt mondja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást és az olajembargóra vonatkozó magyar vétót is nagyon egyszerűen rövidre lehetne zárni, ha a tagállamok megvonnák a szavazati jogot Magyarországtól.
Erre tulajdonképpen a tagállamoknak lehetőségük lenne a folyamat radikális felgyorsításával, egyhangú döntéssel meg tudnák hozni. Ebben az esetben pedig, ha Magyarországnak nincs szavazati joga a tagállamok tanácsában, értelemszerűen nincs vétójoga sem, így már el tudná fogadni az embargós csomagot a többi tagállam.
A hétfői tanácsülést követően Varga Judit a közösségi oldalán a következőket posztolta: „Újra napirenden volt Európa megfáradt, beteg lova… A mai tanácsülésen újra előkerült a már teljes érdektelenségbe fulladó és lassan négy éve húzódó, 7-es cikkely szerinti eljárás, igaz, a mostani, kihívásokkal teli helyzetben volna sürgetőbb feladata is az uniónak.”
Sajtóinformációk szerint azonban a Varga szerint unalomba fulladó témához tizennyolc ország minisztere szólt hozzá.
