Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Előválasztás: az MSZP-nek sikerült legjobban a nulladik forduló


Lezárult az előválasztás jelölési szakasza: látható, hogy kik közül kerül ki az a 106 ember, aki jövőre megmérkőzik a Fidesz 106 jelöltjével. Sok helyen az előválasztás nyertese is valószínűsíthető. A megállapodásokból az MSZP jött ki a legjobban, relatív vesztesei a civil jelöltek és a Momentum.

Az ellenzéki pártok bonyolult összevisszaságban támogatják egymás jelöltjeit. Az ország 106 választókerületéből tizenegyben egy jelölt, negyvenötben kettő, ötvenben három vagy több jelölt száll versenybe. Hét miniszterelnök-jelöltet, tizenhárom jelölőszervezetet és 265 jelöltet vettek nyilvántartásba. Arra voltunk kíváncsiak, hogy azokban a körzetekben, ahol az ellenzéknek van esélye arra, hogy legyőzze a Fideszt, kik indulnak, és közülük kinek van esélye nyerésre.

Számításaink két, egymástól független szakértő által készített mandátumbecslésen alapulnak. Ezek nemcsak az utolsó három választás (2018, országgyűlési, 2019, európai parlamenti és önkormányzati) eredményeit vették figyelembe, hanem a jelöltek erősségét, párttámogatottságát és esetleg a választások óta eltelt időben történteket is – például ha büntetőeljárás alatt áll a jelenlegi Fidesz-képviselő.

A 106 körzetből tehát csak azokban vettük számba az ellenzéki előválasztás indulóit, amelyekben van valamennyi esély a Fidesz legyőzésére 2022-ben.

A 106-ból huszonegy körzetet minősítettünk – szakértői elemzések nyomán – nyerhetőnek és negyvenkettőt kétesélyes, „csatatérkörzetnek”. A többi negyvenháromban nem látszik esély a Fidesz legyőzésére, ott nem foglalkoztunk azzal, ki indul az előválasztáson.

Pártok és számok

Bár sokan a két „nagy” (valójában alsó-közép) párt, a Jobbik és a DK tarolásáról beszélnek, valójában nem ők, hanem az MSZP–Párbeszéd az előzetes egyezkedések igazi nyertese – ha valós támogatottságához képest nézzük. A 63 vizsgált körzetben az önállóan valószínűleg a parlamentbe sem kerülő (2–6 százalék között mérik) MSZP járt a legjobban az előválasztást megelőző egyezkedésekkel, a nulladik fordulóval – a Momentum pedig relatíve rosszul.

Ez volt a felállás a 2019-es önkormányzati választásoknál is: a szocialisták ott is valós támogatottságuknál több képviselői helyet szereztek a helyhatóságokban a Momentum kárára. Ha eltűnő párt is az MSZP, úgy tűnik, tárgyalási rutinja nagyobb a friss (?) ellenzéki párténál.

Számításaink szerint az MSZP–Párbeszédnek 23, míg a Momentumnak csak 12 helyen van esélye arra, hogy olyan körzetben nyerje meg az előválasztást, ahol fél évvel később a Fideszt is van esélye legyőzni – már összellenzéki jelöltként. (Egy körzetben több jelölt is esélyesként szerepelhet az előválasztáson, például Zuglóban Hadházy Ákos és a szocialista Tóth Csaba.) Persze az is igaz, hogy a Momentum be sem jutott a parlamentbe 2018-ban, így most korábban egyéni körzetben győztes nyertesei sem lehetnek, ellentétben az MSZP-vel. Ezek a képviselők most is esélyesek.

A parlamentbe jutási küszöböt el nem érő, de az MSZP-vel mindenütt közösen fellépő (induló vagy más jelöltet támogató) Párbeszéd fegyvere az ellenzék legmagasabb rangú választott politikusa, a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely. Ha sikerülne elhoznia mindegyik körzetét, majd a „nagy választáson” is, a pártnak meglenne a frakciója egyéni jelöltekből. Az MSZP-vel való összekapaszkodással a Párbeszéd is jól járt.

A közvélemény-kutatásokban legjobban szereplő két nagy ellenzéki párt, a DK és a Jobbik támogatottságuknak megfelelően fogott pozíciót az előválasztásra. Jakab Péter pártja 25, Gyurcsány Ferencé 24 nyerhető körzetben (az egyik) esélyes arra, hogy az előválasztás győztese legyen.

A MSZP-hez hasonlóan szintén eltűnőben lévő zöld párt, az LMP láthatóan minimális ambíciókkal futott neki az előválasztásnak. Úgy néz ki, neki akkor is szüksége lesz befutó közös listás helyekre, ha minden valamennyire is esélyes egyéni jelöltje megnyeri nemcsak az elő-, hanem a nagy választást is. Legjobb esetben öt egyéni jelöltje válhat összellenzéki jelöltté, de ezekben a körzetben sem biztos mindenhol a győzelme a Fidesz ellen.

A várakozásoknak megfelelően a volt Fidesz-miniszter, Pálinkás József Új Világ Néppártja nem jut frakcióhoz. (Hacsak nem kap ennyi listás befutó helyet, de kevéssé valószínű, hogy a pártelitek saját parlamenti széküket erre áldoznák.) Emiatt az ő jelöltjeiknek egy másik párt is adhatott befogadó nyilatkozatot majdani frakciójába: ha jól jön ki a lépés, két egyéni jelöltjük erősíti majd a Jobbik-frakciót.

Az összes ellenzéki képviselőjelölt életrajzát itt böngészheti.

Választókörzeti térképeinken nem tüntettünk föl minden indulót, csak a nyerésre esélyesesnek ítélt jelöltek befogadó pártjait.

Civilek a pályán és a pálya szélén

Civileket elsősorban Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és miniszterelnök-jelölt Mindenki Magyarországa Mozgalma indított, de a Civil Bázis nevű szervezetnek is voltak jelöltjei. Nehéz pontosan megmondani, ki számít civil MMM-es jelöltnek (pártjelölteket is támogattak), hiszen például Hadházy Ákost és Szél Bernadettet is a jelöltjeik között sorolják fel honlapjukon, akik jelenleg független parlamenti képviselők, és győzelmük esetén a Momentum frakciójába ülnének be. Mellár Tamás szintén MMM-esként szerepel, miközben most is a Párbeszéd-frakció tagja, és úgy számoltunk, hogy megint elhozza pécsi körzetét.

Tizenöt nyerhető vagy csatatérkörzetben találtunk az MMM honlapján sajátjukként szereplő indulókat, de ketten közülük esélytelenek tűnnek. Öt, eredetileg nyerhető körzetben induló MMM-es pedig végül nem indul az előválasztáson. Köztük van a tatai Popovics Judit és Baranya 2-es körzetében Simon Gábor Imre. Ők azért nem állhatnak rajthoz az előválasztáson, mert a pártok megtagadták tőlük a befogadó nyilatkozatot.

Márki-Zay Péter és Popovics Judit
Márki-Zay Péter és Popovics Judit

A Momentum elfogadta volna a tatai önkormányzati politikust, de ha egy párt támogatja egy másik jelöltjét, akkor az adott párt engedélye nélkül nem adhat másik indulónak befogadó nyilatkozatot. Mivel a Momentum támogatta az MSZP helyi jelöltjét, a szocialisták engedélye nélkül a Momentum nem fogadhatta be Popovics Juditot.

Aki így el fog indulni a nagy választáson, csökkentve ezzel az előválasztási nyertes esélyeit.

Márki-Zay Péter lapunknak „szolidan optimista jóslatként” azt mondta, körülbelül harminc MMM-es jelölt indul, közülük húsz esélyese lehet az előválasztásnak és tíz be is juthat a parlamentbe. A legtöbbjüknek találtak párttámogatást, minden párt fogadott be közülük, több mint egyharmadukat a Jobbik. „Őket teljesen jobbikos jelöltként is kezelik, Civileket a parlamentbe! táblával kampányolnak nekik.” A miniszterelnök-jelölt Bozsolik Róbert bátaszéki, Nagy János szigetszentmiklósi, Hegedűs Péter balmazújvárosi, Üveges Péter hernádszentandrási polgármestereket, valamint Inotai Gergely váci alpolgármestert sorolja MMM-es jelöltként, akiknek a Jobbik viszi a kampányát. „Ezek mind billegő körzetek, és nincs hatékonyabb megoldás ilyen helyen egy civilnél. (A felsoroltak a mi térképünkön is szerepelnek lehetséges előválasztási győztesként.)

A hódmezővásárhelyi polgármester MMM-es civil jelöltként említi a budapesti Vajda Zoltánt is, akit az MSZP–Párbeszéd támogat, ahogy Nemes Andrea komáromi jelöltet is. „Ő eredetileg a DK jelöltje volt, de a párt a Jobbikkal kötött megállapodása miatt kilépett mögüle. Pedig ő a legnépszerűbb jelölt a körzetben. Tárgyaltam az MSZP-vel, akik örömmel befogadták, és most MSZP-sként szerepel, noha MMM-es civil jelölt volt.”

Egyébként a Pálinkás József-féle ÚVNP több jelöltje és néhány más civil sem kapott a pártoktól befogadó nyilatkozatot. A Momentum is megszólalt egy veszprémi civil induló (aki DK-s volt, csak kilépett, és volt pártja nem engedte más párt színeiben indulni) ügyében: „Az előválasztás megcsúfolása az, hogy egy helyben beágyazott, erős jelölt indulását politikai okokból nem engedélyezik”írták.

„A civilek nevében már májusban kértük a finomítást, hogy minél többen vegyenek részt az előválasztáson, és a pártok garantálták, hogy indulhatnak civil jelöltek is. Már akkor tiltakoztunk a kötelező befogadó nyilatkozat ellen. Még rosszabb lett a helyzet, amikor az egyéni előválasztás egyfordulós lett. Így a pártok lemutyiztak egy nulladik fordulót. Az egymás javára történő visszaléptetésekkel nem a legesélyesebb, hanem a számukra legkedvesebb jelölteket igyekeztek győzelmi pozícióba hozni” – mondja Márki-Zay Péter.

Ugyanakkor tény, hogy a civilek pártok általi „felvállalása” hatékonyabb kampányolást eredményez, mert a pártoknak van pénzük és aktivistájuk erre. Az is tény, hogy soha ennyi civil nem indult még parlamenti választáson – már ha sikerül nyerniük az előválasztáson.

Az előválasztást a hat ellenzéki párt szervezte. Mostantól, a nyilvántartásba vételi szakasz lezárultával az országos hatáskörű jelölőszervezetek (Liberálisok, MMM, Új Kezdet és ÚVNP) is jelen lesznek az Országos Előválasztási Bizottság ülésein, de csak tanácskozási joggal.

A Momentum meglepetésben bízik

Hadházy Ákos hétfői aláírásgyűjtő fórumán megjelent a Momentum elnöke, Fekete-Győr András, akit arról kérdeztünk, ő is úgy látja-e, hogy pártja nem jött ki jól a „nulladik fordulóból”, az előzetes egyezkedésekből.

„Nem volt más lehetőség, miután eldőlt az egyfordulós választás – mondta. – Majd a választás eldönti, hogyan jöttünk ki belőle. Persze voltak fájó pontok: Berg Dániel a II. kerületben, vagy Göd–Dunakeszin Vajda Viktória. De szerintem a legtöbb pártnál voltak ilyenek. Úgyhogy mi fel a fejjelt mondunk, és megyünk előre.”

Egy névtelenséget kérő, több helyre is dolgozó politikai tanácsadó a Momentumnak csak két-három nyertest jósol a „nagy választáson”. (Mi tizennégy helyen jelöltünk momentumost előválasztási befutóként, de forrásunk ezeket a körzeteket jórészt más előválasztási jelöltnek, illetve később a Fidesznek adja.)

Budapesten ilyen Orosz Anna és az „importált” Hadházy Ákos – ha megnyerik az előválasztást, ami mindkettejüknek kemény csata lesz a DK-s Gy. Németh Erzsébettel, illetve a szocialista Tóth Csabával szemben. Gyenes Szilárd indul egyedüli ellenzéki jelöltként a Momentum színeiben Balassagyarmaton (ő eredetileg MMM-jelölt), de az egyik, általunk használt mandátumbecslés ezt a körzetet a Fidesznek adja. Mindkét választáson esélyes a szintén befogadott Szél Bernadett, és Hajnal Miklós sem esélytelen a DK-s Komáromi Zoltánnal szemben Budán. Hajdú-Bihar 5. körzetében is eséllyel legyőzi a momentumos induló a szocialistát, kérdés, hogy a fideszest is sikerül-e.

Balról jobbra: Hollai Gábor és Paróczai Anikó momentumos képviselőjelöltek, Fekete-Győr András, Hadházy Ákos, Baranyi Krisztina polgármester és Donáth Anna EP-képviselő
Balról jobbra: Hollai Gábor és Paróczai Anikó momentumos képviselőjelöltek, Fekete-Győr András, Hadházy Ákos, Baranyi Krisztina polgármester és Donáth Anna EP-képviselő

Egy másik, szintén névtelenséget kérő elemző a csepeli körzetet is a Momentum színeiben induló, nem „saját nevelésű” Szabó Szabolcsnak adja (az MSZP-s Komjáthi Imrével szemben). Szabó egyéni jelöltként ’18-ban nyert (még Együtt-színekben), jelenleg független parlamenti képviselő.

De „nehéz lesz a Momentum előválasztási győzelmeit a Fidesz ellen is megismételni” – mondja megkérdezettünk.

Kérdésünkre, hogyan akarják a DK szervezettségével felvenni a versenyt, a Momentum elnöke azt mondta: „Ebben a mozgósítási versenyben egy-két éve mi is helytállunk rengeteg aktivistával és taggal. De meglepetésre készülünk az online szavazásban is, sok új szavazót fogunk így bevonni külföldről, vidékről.”

Fekete-Győr András nem tart attól, amit előző cikkünkben (itt és itt) említett több megkérdezettünk: az online szavazás körülményessége, az ügyfélkapus belépés sokakat visszariaszt, így pár ezernél több online szavazat nem várható az előválasztáson.

Egy miniszterelnök-jelölt támogatottsága egyértelműen húzza a párt (2022-ben a közös ellenzék) listáját is. Ez a hatás valószínűleg már az előválasztáson működni fog, ha gyengébben is (hiszen előválasztani úgyis a legelkötelezettebb ellenzéki szavazók mennek el). Ezért kérdeztük a Momentum elnökét saját, egyelőre elég gyenge helyezéséről a hat (illetve már hét) miniszterelnök-jelölt versenyében.

„A Závecz-Idea felmérésében 12 százalékkal a negyedik vagyok. Ami jó bázis, és még van öt-hat hét a jelölti vitákkal. A jelöltek közül én vagyok a legfiatalabb, a legfrissebb a közéletben, nyilván megvannak a magam hátrányai, de az előnyeim is” – mondta.

Kérdésünkre, hogy miben különbözik Karácsony Gergelytől, Fekete-Győr András úgy jellemezte magát, mint akinek határozott elképzelése van arról, hogyan bontsuk le az Orbán-rendszert és hogyan építsünk egy európai polgári demokráciát. „Nálam van elképzelés és akarat is. Az akaratot sokan hiányolják Gergőben. Nekem is meg kell még ezt találnom benne, hogy – ha feltesszük, hogy ő lenne a miniszterelnök-jelölt – teljes mellszélességgel támogatni lehessen.”

Aktív politikus – aktív választó

Hétfő reggel kezdték gyűjteni az ajánlásokat az ellenzéki előválasztás jelöltjei. Többen, köztük a két zuglói induló, Hadházy Ákos és Tóth Csaba már aznap össze is szedték a jelöltenkénti négyszázat, sőt Karácsony Gergely is bejelentette, hogy meglett a miniszterelnök-jelölti húszezer. (Azóta Dobrev Kláráé is.)

A szervezettség, a működő adatbázis és a városi környezet előny az előválasztáson. Utóbbi miatt nincs könnyű helyzetben a kisebb településeken erős Jakab Péter, mert ott az emberek nagy része nem talál könnyen megközelíthető aláírásgyűjtő-helyet. Igaz, a nyolcnapos gyűjtés ezen segíthet.

Sokak szerint az emberek félnek mutatkozni az ellenzéki standoknál a kistelepüléseken. Hadházy Ákos kiigazít: „Nem szeretem említeni a félelmet, mert akkor az emberek félni is fognak. Még nincs börtön és verés. Ha azért maradunk passzívak, mert félünk a retorziótól, akkor nem lesz győzelem. Kulcskérdés, mennyi aktív, ellenzékiségét felvállaló ember lesz.”

A képviselőt száz ilyen ember segíti. Kampányszakértők szerint ennyi aktivista kell is egy körzetben az aktív, door-to-door és sok kitelepüléses kampányhoz. Hadházy Ákos az aktivistákat tartja legfontosabbnak egy kampányban. „Itt az aktív szó a lényeg, és az ellenzékben sok helyen sajnos csak néhány ember lesz.”

Így látja ezt a politikai tanácsadó is. Szerinte neten sokakat el lehet érni, „de nem biztos, hogy azokat el is viszed így választani. Őket kézbe is kell fogni. Nyolc napod van rá.”

Frázisokat pufogtató, elszámoltatást ígérő, kutyás és kitelepülős fotókat posztoló ellenzéki politikusokkal tele van az internet. Látható ellenzéki teljesítménnyel viszont kevesebbet találkozik a választó. A politikát közelebbről nem figyelők is láthatják, hogy Hadházy és Szél Bernadett a legtöbb aktivitást kifejtő, ügyeket feldobó, a hatóságokat válaszokért zaklató két parlamenti politikus az ellenzéki palettán. „Munka van mögötte, rajtuk látszik, másokon nem. Rajtuk érződik a szenvedély, az, hogy győzni akarnak” – mondja egyik megkérdezett szakértőnk.

Kommunikáció: „Nem akarunk csónakot borítani”

A versengő pártok és jelöltek kímélik egymást kampányolásuk során. Talán csak a két zuglói jelölt abálja egymást.

A DK-színekben induló volt tévés Kálmán Olga ezt így magyarázza: „A nyertes mögé fölsorakoznak majd a többiek, tehát vigyáznunk kell egymásra. Egyik pártnak sem szabad megkopnia. Később nem lehet a sebeket befoltozni: akkor már senki nem fogja elhinni, hogy ezek együtt fogják legyőzni a Fideszt.”

„Egy verseny tud nemes is lenni. Nincs más célunk, mint hogy a választók döntsék el, kiben bíznak jobban. Kiben látják az elszántságot, az erőt és a kompetenciát. Elismerjük a másik tevékenységét a körzetben a versenytársammal, ezért egymással nem is foglalkozunk a kampányban.”

Ezen a választáson minden szavazó elkötelezett ellenzéki lesz. De hogyan lehet verseny, ha nem tudom megkülönböztetni magam a másiktól, ha nem tudom kidomborítani a különbségeket? Az amerikai előválasztáson a jelöltek minden lehetséges terhelő adatot, félmondatot felhasználnak ellenfelükkel szemben – aminek az a haszna is megvan, hogy a győztessel szemben a vetélytárs párt később már nem tud felhozni semmi meglepőt. Persze ott egy párton belül zajlik az előválasztás, nálunk egymástól – elvileg – nagyon távol álló pártok között.

„Az arányokat meg kell találni, hiszen itt a Fidesz kényszerítette bele az együttműködésbe az ellenzéki pártokat – mondja Hadházy Ákos. – A cél a legjobb jelöltek megtalálása, nem az, hogy a vetélytársakat járassuk le.”

A korábban Tóth Csabát támadó képviselő újabban már a zuglói – szocialista – kerületvezetés és a NER-prominensek közti együttműködést firtatja. „Azt a fontos üzenetet viszont el kell küldeni a választóknak, hogy mi nemcsak ígérjük, de meg is fogjuk csinálni a jogi számonkérést. Másrészt azt is látniuk kell, hogy a saját oldalunkon is lesz politikai következménye a megkérdőjelezhető lépéseknek” – magyarázza, miért nem csak a Fideszt üti.

Tóth Csaba figyeli Fekete-Győr András, Hadházy Ákos és Donáth Anna kampányolását
Tóth Csaba figyeli Fekete-Győr András, Hadházy Ákos és Donáth Anna kampányolását

Az előválasztáson az nyer, aki jobban mozgósít. „Az egész egy mozgósítási játék. Ebben a DK fényévekre van a többiektől, nonstop pörgetik az adatbázist – mondja az egyik politikai tanácsadó. – Félmillió ember megy majd el szavazni. A DK-é mind elmegy. Van call centerük, minden hónapban élő hanggal elérik a szavazóikat.”

Megkérdezett szakértőink a mostani kímélő üzemmód helyett élesedő ellenzéki kommunikációt várnak, különösen a lemaradóktól. Ilyen lehet Karácsony Gergely vagy a Momentum.

A Jobbik–DK-megállapodással ráadásul a Momentum egyedül maradt azon a terepen, ahol hitelesen kommunikálható, hogy az ellenzék is megújulásra szorul. Fekete-Győr András nem direkt, de érthető felszólítását az ellenzék megtisztulásáról akár az élesedő ellenzéki kommunikációhoz is sorolhatjuk: „Újítsuk meg az ellenzéket, és utána váltsuk le a Fideszt!” – mondta Hadházy saját aláírásgyűjtésén hétfőn az Örs vezér terén.

Kérdésünkre, hogy jól fordítottam-e, a Momentum elnöke így válaszolt: „Egy csónakban evezünk, nem vágod fejbe az előtted evezőt. De azért kicsit meglocsolod hideg vízzel. Zugló az ellenzéki megújulás bölcsője lehet. Mély sajnálatomra három miniszterelnök-jelölt beállt Tóth Csaba mellé, akiről a legrosszabb vélemények vannak a magyar közéletben. Ilyenkor a Momentum felemeli a szavát, de nem akarunk csónakot borítani.”

Az általunk megkérdezett politikusok szerint viszont nem lesz sarkosabb a kommunikáció egy olyan helyzetben, amikor a pártok hetente egyeztetnek, így ki tudják simítani a feszültségeket.

Persze azért sem, mert nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy egymásnak esnek. Ez ugyanis a nagy választáson a kormányzóképesség felmutatásán ütne vissza. Anélkül pedig nem lehet választást nyerni.

Pártelnökök a lista élén?

Az aláírásgyűjtés és a szignók ellenőrzése után szeptember 8-ra kiderül, hogy az egyes körzetekben kik kerülhetnek fel a szavazólapokra. Az előválasztás első fordulója szeptember 18–26. között lesz. A miniszterelnök-jelölti verseny kétfordulós.

Az előválasztás legfontosabb célja az, hogy a Fideszt egy jelölt hívja majd ki mindenütt. (Ebbe még belekavar a több előválasztó pártnál is népszerűbb kutyapárt, amelyik nem vett részt az előválasztáson. A kutyapárti ferencvárosi alpolgármester, Döme Zsuzsanna – Suzy – indulása jelentősen befolyásolni fogja a most is erős versenyben lévő budapesti 6-os körzet nyertesének sikerét, ahogy a pártelnök Kovács Gergely is a „csatatérkörzet” Hegyvidéken.)

Az előválasztás másodlagos célja, hogy a kihívó a legesélyesebb ellenzéki jelölt legyen. Kérdés, hogy elvéreztek-e ilyen civil jelöltek a nulladik fordulóban, netán ilyenek eleve nem is indultak el, látván a szabályokat. Ezt nem nagyon tudjuk meg, és nemcsak amiatt, mert a szavazás fél év múlva lesz, és nélkülük, hanem mert csak a legelkötelezettebb ellenzéki szavazók mennek el előválasztani, ők pedig nem biztos, hogy reprezentálják a tömeget, amire szükség van a Fidesz leváltásához.

Márki-Zay Péter is egyetért azzal, hogy nem lehet tudni, ki lett volna a legalkalmasabb a Fidesz majdani legyőzésére, de azért említ egy példát. „Szombathelyen a mérések szerint László Győzőnek lett volna a legtöbb esélye, de ő el sem indul, mert a Fidesz legyőzésére utána legalkalmasabb Ungár Pétertől vinne el szavazatokat az előválasztáson. Akkor pedig a Fidesztől várhatóan kikapó DK-s Czeglédy Csabát pártja fegyelmezett szavazói győztessé tennék az előválasztáson.”

Persze ez csak országosan néhány körzetben érdekes, ismeri el a hódmezővásárhelyi polgármester, ők is sok pártjelöltet támogattak. De hozzáteszi: „A kritikus húsz körzetben, ahol eldől a Fidesz sorsa, ennek nagy jelentősége van.”

A DK–Jobbik-megegyezés megnehezítette a kispártok helyzetét, mert az együttműködésük sok helyen lefutottá teszi a versenyt, mondja Hadházy Ákos. „Egy kevésbé ismert jelölt esetében az emberek a pártokat nézik. Ehhez egy nagyon jó jelölt tud néhány százalékot hozzátenni. De egy kisebb pártnak bármilyen jó jelöltje van, a nagy párt jelöltje fog nyerni. Kevesebb jelölt is indult így, mert látták, hogy a nagyobb pártok megegyezése beszűkíti a választási lehetőséget. Pedig az ellenzéknek nem érdeke, hogy kevés között lehessen választani. A két párt megegyezése nehezíti az új arcok bevonását.”

A kritikák dacára tény, hogy soha ennyi civil nem indult a választáson, és a pártok most először a 106 egyéni jelölt kiválasztását nagyrészt a választókra bízzák.

Az előválasztás a harmadik célját, az ellenzéki szavazók mozgósítását is elérte. „Felbolydultak az emberek, és tematizálni is tudtuk az elmúlt két hónapot. Enélkül még szó sem esne a programokról, most pedig az előválasztás miatt igen” – mondja Márki-Zay Péter. Képviselőjelölti viták is lesznek: a Partizán több mint harmincat fog szervezni kamerák előtt. Az ellenzéki szavazók akitivizálódását egy megkérdezett politikai tanácsadó is megerősítette.

A listaállítás viszont nehezebbnek ígérkezik, mint amikor még egy párton belül kellett ezeket a vitákat lejátszani.

Egyrészt biztosan figyelembe veszik majd az előválasztási eredményeket. Ez információink szerint akkor dőlt el, amikor még Karácsony Gergely a DK karanténba zárásán dolgozott, és arra számított, hogy három–öt előválasztási győzelemmel leszoríthatók a DK-s listás igények. Ezt aztán a DK–Jobbik-megállapodás áthúzta, úgy néz ki, nekik lesz a legtöbb nyertesük, és több megkérdezett szakértő biztos abban, hogy a miniszterelnök-jelölti versenyt is Dobrev Klára nyeri. A DK tehát erős pozícióban lesz a listaállításnál.

A másik szempont a „minden pártnak lesz frakciója” vállalás: e szerint a kicsik joggal kérik majd a lista befutó helyeinek egy részét.

A harmadik pedig a pártelitek – minden érthető vagy igazságtalan politikusellenes előítélet dacára indokolt – igénye arra, hogy bekerüljenek a parlamentbe. Ez viszont már szembemehet az ellenzéki választó fő céljával, a Fidesz leváltásával.

A pártpolitikusok ugyan még semmit nem árulnak el róla, mondván, csak az első forduló után tárgyalják, de annyit megtudtunk, vannak olyan pártok, amelyek a pártelnököket akarják a top 5-be, mások a miniszterelnök-jelölteket, megint mások pedig az ellenzék legnépszerűbb személyiségeit. A két utóbbi kategória sokszor fedi egymást: a miniszterelnök-jelöltek együtt széles szavazói réteget tudnak vonzani. Márki-Zay Péter szerint a DK a pártelnökök előrevételét szeretné, ami Gyurcsány Ferenc elutasítottsága miatt szerinte több százalékponttal gyengíteni fogja a közös lista eredményét.

Másképp látta ezt Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje pár hónapja lapunknak adott interjújában: „Ez már lejárt lemez. Ez már sem az ellenzéki szavazót, sem azokat a bizonytalanokat nem érdekli, akiket nekünk meg kell nyernünk. Szerintem nem is kell vele foglalkozni. 2019-ben így nyertük meg a városok túlnyomó többségét és a kerületeket.”

Csakhogy úgy néz ki, hogy a Fideszt ott kell megverni, ahol a DK, még inkább Karácsony Gergely befolyása már gyengébb: a megyei jogú városoknál kisebb településeken. Itt a Jobbik van jelen, és Jakab Péter, igaz, az ő megállapodásuk Gyurcsány Ferenccel enyhíthette ebben a körben a DK elutasítottságát. Hacsak mégsem ez látszik meg Jakab Péter korábban kilövő népszerűségi mutatóinak megfordulásán, amit múlt héten a Civitas mért. (E szerint Karácsony Gergely erősen lemaradva a harmadik.)

Egy megkérdezettünk szerint „az a nehéz, hogy a választás vidéken a kisebb városokban dől el. Az előválasztás viszont a nagyvárosokban.”

A Csongrádban egyéni jelöltként is induló Márki-Zay Péter lapunknak elmondta, azt javasolta, hogy ne a pártvezetők, hanem az ellenzék legnépszerűbb politikusai – akik jellemzően a miniszterelnök-jelöltek – legyenek a lista élén eredményük szerinti sorrendben. Felajánlotta, hogy előre lemond arról, hogy ezzel a listás hellyel éljen. „De ők a pártvezetőket szeretnék ott látni. Akármennyire is húzónév valaki, és segítene a lista sikerén, egyik párt sem adna ezért egy helyet a sajátjai közül. Remélem, hogy végül bölcsek és önzetlenek lesznek.”

A pártok törekvése arra, hogy minimalizálják a civilek befolyását a saját játékterükön, és az, hogy pártlogika szerint is működnek, sem feledtetheti azt, hogy a NER tizenkettedik évére sikerült átlépni a saját árnyékukat, és hogy az ő frakcióikban ugyan, de sok teljesen új arc bukkanhat föl a parlamentben. Ami a megszokott táncrendek, a 70–30, a politikai kultúra megváltozását vetíti előre. Még ha sok régebbi politikus ott is marad a tánckarban.

XS
SM
MD
LG