Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Én döntöm el, hogy belém nyomják-e” – fiatalokat kérdeztünk az oltásról


Egy kerékpáros elhalad egy koronavírus által inspirált graffiti mellett Glasgow-ban, 2020. április 4-én
Egy kerékpáros elhalad egy koronavírus által inspirált graffiti mellett Glasgow-ban, 2020. április 4-én

Ne feledjétek: no vakcina, no parti – ezt üzente Maruzsa Zoltán államtitkár május 7-én a 16-18 éveseknek, akik aznap éjfélig regisztrálhattak Pfizer-vakcinára. Akkor a 195 ezer érintett közül meglepően kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Fiatalokat kérdeztünk arról, milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy kérik az oltást, vagy sem.

Dér Emese idén érettségizett, pár nappal később koronavírusos lett, most lábadozik a fertőzésből. Nem voltak nagyon súlyos tünetei, de beszélgetésünk idején még köhécselt, krákogott. Úgy gondolja, hogy az érettségin kaphatta el, szerinte többen is bementek vizsgázni úgy, hogy fertőzöttek lehettek, de nem voltak tüneteik és nem akarták veszni hagyni a lehetőséget.

Emese 19 éves, nem oltatta be magát, az érettségi utánra akarta ezt hagyni és akkor is „muszájból tette volna”, mert attól tartott, hogy védettségi igazolvány nélkül eseménytelen, unalmas nyara lesz, sehova nem mehet be.

Azt mondja, nagyon örül annak a félévnek, amit a fertőzés és a szervezetében mért magas ellenanyagszint miatt nyert. Kap védettségi igazolványt, azzal megoldódik a nyara, és fél év után is csak akkor oltatja majd be magát, ha az ellenanyagszint a szervezetében már nem lesz megfelelő.

Amikor arról kérdeztük a végzős debreceni középiskolást, mit tapasztalt a környezetében, milyen a fiatalok oltási hajlandósága, azt mondja, nagyon sokan nem akarják a vakcinát, bizalmatlanok, inkább vállalják a védettség nélküliséggel járó korlátokat, lemondanak az igazolvány adta előnyökről.

Arra a felvetésre, nem gondolják-e, hogy ezzel veszélyeztetik a környezetükben élő időseket, betegeket, a járványnak jobban kitett embereket, akiknek a fertőzés halálos lehet, Emese azt mondja,

„most elsősorban saját magukra, a saját szervezetükre, egészségükre gondolnak. Bíznak az immunrendszerükben, bizalmatlanok az oltással.”

Emese szerint lehet, hogy a fiatalok később beadják a derekukat és kérik az oltást, de úgy véli, hogy ez inkább a védettségi igazolvány nélküli helyzet kényelmetlensége miatt lesz.

„Én döntök arról, hogy belém nyomják-e”

A 18 éves Illés Esztert meglepte, hogy ilyen kevés fiatal jelentkezett oltásra. Úgy jellemzi korosztályát, mint akik már próbálnak lázadozni, de azért még a szüleikre is hallgatnak.

Mint mondta az anyja és a nagymamája sem oltatta be magát, utóbbi épp a járvány alatt járt onkológiai kezelésre, tömegközlekedéssel, és mint Eszter mondja, azzal érvelt az oltás ellen, hogy ilyen körülmények között sem kapta el a vírust, inkább még kivár az oltással.

Eszter hasonló érvekkel magyarázza, hogy miért nem akarja az oltást. A budaörsi középiskolás úgy fogalmaz, nagyon sok rosszat hallott az oltásról, igaz, a vírusról is, de az oltás nagyon kézzelfogható, és

„én döntök arról, hogy belém nyomják-e. Nem hiszem, hogy ilyen gyorsan ki lehet fejleszteni a vakcinákat.”

Eszter hozzáteszi, hogy ez a jelenlegi álláspontja, és lehet, hogy később változni fog.

„A tesztek is megbízhatatlanok, mit gondoljak akkor az oltásról?”

Eszter tavaly szeptemberben covidos tüneteket produkált, egy hétig várta a család a mentőket, hogy leteszteljék őket, végül maguk mentek el egy fizetős tesztre, ami negatív lett. Három héttel ezelőtt azonban végeztettek egy antitestmérést, ami pozitív eredményt mutatott.

„A saját bőrömön tapasztaltam meg ennek az egésznek a megbízhatatlanságát” – mondja Eszter, aki a pozitív eredmény birtokában egy hete adta le a papírjait a kormányablakban.

Azt mondja, lesz kártyája, 4 hónapig lesz érvényes, így szeretné kihúzni a nyarat. „Augusztus közepéig kell majd a kártya, az oltást ezért is szeretném kikerülni, de biztos lesznek, akik csak azért oltatják be magukat, hogy ne legyenek korlátozva a mozgásukban, szórakozásukban.”

A Debrecenben tanuló Emese és a budaörsi középiskolás Eszter is azt mondta, hogy az iskolájukban nem beszéltek az oltásról, sem pedig arról, milyen szempontok szólhatnak mellette vagy ellene. Egyikük úgy fogalmaz,

„a tanárok nem akarnak befolyásolni minket, én pedig örülök neki, hogy nem dobták be ezt a megosztó témát iskolán belül. Szerintem tudatában vagyunk a járványhelyzetnek, a médiából is sok információt kaptunk.”

„Kísérleteznek ezekkel a vakcinákkal”

Eszter azt mondja, tisztában van azzal, hogy van társadalmi felelősség, „​vigyázni kell egymásra”, de szerinte az oltással nem lehet megelőzni, hogy átadjuk a másiknak a betegséget.

A diáklány hangsúlyozza, hogy nem oltásellenes, és bízik a régóta jelenlévő védőoltásokban, melyeket generációk óta használnak, és tudható, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy talán nincs olyan hátulütője. Most viszont úgy érzi, „​kísérleteznek ezekkel a vakcinákkal”.

A 19 éves Juhász Csanád Emeséhez hasonlóan debreceni diák, jövőre érettségizik majd. Ő beoltatta magát, április 30-án kapta meg az első Pfizert. Azt mondja, a kínait is elfogadta volna, de akkoriban még nem lehetett biztosan tudni, lehet-e majd a keleti vakcinával utazni.

Tavaly novemberben Csanád is elkapta a betegséget, az oltás idején is elég magas volt még a szervezetében az ellenanyagszint. Oltás nélkül is kapott volna fél évre védettségi kártyát, de miután annak érvényessége mostanában járt volna le, nem akarta korlátozni nyári szabadságát, beoltatta magát. Azt mondja, nem csak ez dominálta.

„Lehet, hogy nem ilyen hamar, de mindenképpen beoltattam volna magam, a szüleim is így tettek, nem akarok másokat veszélyeztetni.”

Tapasztalata szerint a környezetében, a kortársai között sokkal többen vannak azok, akik beoltatták magukat, mint azok, akik nem. A motiváció változó, van aki azért dönt a vakcina mellett, mert van veszélyeztetett a környezetében, míg mások nem akarják a védettségi igazolvány nélküli lét hátrányait vállalni.

Csanád középiskolájában sem volt beszédtéma órákon az oltás fontossága. Ha megkérdeztek tanárokat, válaszoltak, de nem akarták befolyásolni a diákokat. Szerinte ez nem is fontos, mert tájékozottnak tartja a saját korosztályát. Úgy véli, hogy azok közül, akik most nem vállalják az oltást, sokakat inkább az motivál, hogy nem lehet tudni, milyen hatása lesz a szervezetükre ezeknek a vakcináknak 5-10 év múlva.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG