Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Júliustól nem kötelező elfogadni a keleti vakcinát az EU-n belüli utazásokhoz


HEALTH-CORONAVIRUS/USA-TRAVEL

Csütörtökön este megegyezésre jutottak az EU intézményei az uniós digitális igazolásról. Eszerint akit nyugati vakcinával oltottak, automatikusan mentesül a beutazási korlátozások alól, a keleti vakcinák esetében azonban a célország hatóságaitól függ ez a lehetőség. Az EU jelentős támogatást nyújt annak érdekében, hogy minden tagállamban ingyenesen lehessen tesztelni.

A negyedik tárgyalási forduló eredményt hozott: az uniós intézmények megállapodtak a digitális Covid-igazolvánnyal kapcsolatos feltételekről. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamokat tömörítő Európai Tanács megegyeztek abban, hogy július 1-jétől lesz elérhető minden uniós polgár számára az utazási könnyítéseket jelentő dokumentum, amelynek hivatalos neve „EU Digital COVID certificate”. Az igazolvány papír alapon vagy digitálisan lesz elérhető.

A közös nevező

A tárgyalások során az alapvető célkitűzésben nem volt vita. Egy olyan dokumentumot szeretnének bevezetni, amely az egész EU területén biztosítja a szabad mozgást. A cél az volt, hogy aki igazolja, hogy valamilyen szintű védettséget élvez és nem terjeszti a vírust, az mentesüljön a korlátozó intézkedések alól az utazása során. Vagyis ne legyen köteles tesztelni, vagy pedig karanténba vonulni. Ezt a bizonyos védettséget három módon lehet igazolni:

  • koronavírus elleni oltással,
  • negatív PCR-teszttel,
  • a betegségből való kigyógyulás bizonyító orvosi dokumentummal.

Közös uniós szabályrendszer teszi majd lehetővé, hogy az egyik tagállamban kiadott igazolványt másik uniós országban is elfogadják. Az uniós digitális Covid-igazolványra vonatkozó rendelet 12 hónapig lesz érvényben. Az igazolvány birtoklása nem lesz feltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának, és az igazolvány nem tekinthető úti okmánynak. Vagyis senkitől sem lehet megtagadni a beutazást az igazolás hiányában, azonban akinek nincs ilyen dokumentuma, azzal szemben el lehet rendelni egészségügyi korlátozó intézkedéseket (teszt vagy karantén).

Erre csak akkor kerülhet sor, ha az intézkedés arányos a felvetődő vagy lehetséges közegészségügyi veszéllyel. A döntés meghozatalában a meglévő tudományos eredményekre, köztük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) epidemiológiai adataira kell támaszkodni, és a korlátozó intézkedések bevezetéséről legalább 48 órával előre tájékoztatni kell a többi tagállamot és az Európai Bizottságot.

Az ütközési pontok

A tárgyalások során két kérdés körül forgott a vita, amelyek megosztották a tagállamokat és az uniós intézményeket is. Ezek:

  • a tesztek ingyenessége,
  • az elfogadható oltások listája.

Az Európai Parlament azt javasolta, hogy minden tagállamban biztosítsanak ingyenes tesztelést, mert csak így lehet elkerülni azt, hogy ne szenvedjen hátrányt olyan személy, aki nem rendelkezik oltással. Különösen azért, mert az oltás nem kötelező, így aki él ezzel a jogával, a fizetős teszteléssel hátrányos helyzetbe kerül. A tagállamok egy része nem támogatta ezt az elképzelést, végül áthidaló megoldás született. A megfizethető és elérhető tesztelés biztosítása érdekében az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az Unió Szükséghelyzeti Támogatási Eszközéből legalább 100 millió eurót a Covid-fertőzést érzékelő tesztek megvásárlására költ. Ezeket a teszteket csak a koronavírus-igazolvány kiállításához lehet felhasználni. A támogatással különösen azok járnak jól, akik naponta vagy gyakran ingáznak határon át munkába vagy iskolába, rokonokhoz, orvoshoz, a határ túloldalán élő szeretteiknek viselik gondját vagy szomszédos országban dolgoznak kulcsfontosságú munkakörben.

A tárgyalók megállapodtak abban, hogy szükség esetén a költségvetési hatóságok (azaz a Parlament és a tagállamok) jóváhagyásával a 100 millió eurón túlmenően további forrásokat is biztosít az Unió.

Az elfogadható oltásokkal kapcsolatban főszabályként az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltásokkal rendelkezőknek kötelező biztosítani az utazási könnyítéseket. De egyes tagállamok további engedményeket tehetnek.
Vagyis: a tagállamoknak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyaggal (jelenleg ezek a Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca és Janssen vakcinák) elvégzett védőoltásokról szóló igazolásokat kell elfogadniuk. A tagállamok dönthetik el, hogy olyan oltóanyaggal elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogadnak-e, amelyet egy másik tagállam saját eljárásban engedélyezett vagy amely szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján (ilyen például a Sinopharm vakcina).

Magyarország engedett

Ez a szabályozás csak azok számára lényeges, akiket Magyarországon oltottak be a kínai vagy az orosz vakcinával. Ugyan más tagállamok is jelezték, hogy vásárolni szeretnének például a Szputnyik V-ből, azonban csak akkor akarják felhasználni az orosz oltást, ha az Európai Gyógyszerügynökség javasolta az uniós forgalomba hozatalt. A Szputnyik esetében ennek nincs kitűzött időpontja, a gyógyszerügynökség további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek. (A kínai oltással kapcsolatban ez a kérdés nem merül fel, mert egyik kínai oltásra sem kértek uniós engedélyt.)

Néhány órával a megegyezés előtt a Szabad Európa kérdésére Brüsszelben a magyar külügyminiszter még sokkal határozottabb álláspontot foglalt el. Szijjártó Péter ugyanis azt mondta, hogy a keleti és a nyugati vakcinák között nem lehet különbséget tenni, ezért “ragaszkodni fogunk a diszkriminációmentességhez”. Úgy tűnik, az ezzel kapcsolatos magyar álláspont felpuhult. Ebben a helyzetben az orosz és kínai vakcinával oltott magyarok szabad utazása az EU-n belül a célország hatóságaitól függ. Ebben pedig nagyon vegyes a kép, az uniós államok nagy többsége egyelőre ragaszkodik az uniós jóváhagyással rendelkező oltásokhoz, de vannak kormányok, akik engedélyezik az orosz (pl. Ciprus), vagy a kínai (pl. Ausztria) vakcinával oltottak korlátozás nélküli beutazását.

Az ideiglenes megállapodás jóváhagyásáról először május 26-án az Állampolgári Jogi Bizottság, majd a a júniusi plenáris ülésen (június 7-10.) a teljes Parlament szavaz. A tagállami minisztereket tömörítő Tanács ezután hozza meg a végleges döntést.

Maszkkal vagy anélkül az oltás után?
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:20 0:00

XS
SM
MD
LG