A klímaváltozás, a gazdasági válság és a biztonsági kihívások miatt idén körülbelül 75 százalékkal kevesebb búzát takarítottak be Szíriában, mint a polgárháború előtt – jelentette az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Mike Robson, FAO illetékese arról számolt be, hogy 2020-ban mindössze egymillió tonna búza termett a közel-keleti országban, ami részben a rendszertelen esőzések számlájára írható, ezzel szemben a fegyveres konfliktus 2011-es kirobbanását megelőzően az évi betakarítás mennyisége négymillió tonna körül volt. Ez a jobb években elég volt az önellátáshoz, és még exportra is jutott.
A különböző intenzitással már több mint egy évtizede zajló harcok, a mostoha gazdasági körülmények és a változó időjárás rendkívül nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdaságot.
A mostani szerény aratás tovább nehezíti az egyébként is nemzetközi szankciók sújtotta kormány előtt álló kihívásokat. Bár a büntetőintézkedések nem érintik az élelmiszer-kereskedelmet, a bankszektorra vonatkozó korlátozások és a vagyonbefagyasztások szakértők szerint meglehetősen bonyolulttá teszik az üzletkötést Damaszkusszal.
„A klímaváltozás amúgy sem egyszerű, de kétszeresen nem egyszerű egy Szíriához hasonló helyen magas inflációval, áram és jó minőségű import nélkül, bizonyos lakossági biztonsági problémákkal az ország egyes részein” – hangsúlyozta Robson.
A szíriai búzatermesztés nagyjából hetven százaléka az esőzéstől függ, mivel az öntözési rendszerek nagyon elmaradottak a háború miatt. A várt mennyiségnek mindössze töredékét sikerült betakarítani ezeken a területeken a rendszertelen és kiszámíthatatlan csapadék miatt.
Súlyosbítja a problémákat az ukrajnai háború miatti hiány és a helyi fizetőeszköz romlása is, ami az egekbe röpítette a műtrágya, a vetőmag és a vízpumpák működtetéséhez szükséges üzemanyag árát.
Egyhektárnyi öntözött termőföldön három-négy tonna búzának kellene megteremnie a szakemberek szerint, de Szíriában ez jelenleg hozzávetőlegesen csak két tonna.
Az egymillió tonnás termés jóval a hatóságok által várt 1,7 millió tonnás mennyiség alatt van, és a FAO úgy becsüli, hogy így mintegy kétmillió tonna búzát külföldről kellene vásárolni a kormányhadsereg ellenőrzése alatt álló területek lakosságának ellátásához.
A búza világpiaci ára augusztusban csökkenésnek indult az ukrán gabonakivitel újraindításáról kötött megállapodásnak köszönhetően, de így is vannak aggályok annak kapcsán, hogy a rezsim képes lesz-e előteremteni a pénzt a szükséges importra.
Fontos fejlemény az is, hogy a korábbi négy-ötmillió tonnás éves árpatermés bezuhanása miatt számos szíriai birkatenyésztő állatai többségének eladásáról döntött, mert nem tudja őket etetni.
„Amikor takarmányt kellett vásárolniuk, a birkatenyésztők eladtak egy jószágot, hogy beszerezzenek például egy tonna árpát, amiből húsz másikat etethettek. Idén tíz állatot kellene eladniuk” – mondta Robson.
