Az Egyesült Nemzetek Szervezete arra figyelmeztet, hogy az akut élelmiszer-ellátási bizonytalanság valószínűleg „ugrásszerűen nőni fog” év végére a világ 19 éhséggócpontjában, részben Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.
Ez az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, illetve a Világélelmezési Program közös jelentésében áll, amely az ukrajnai háborút és más konfliktusokat, az éghajlati szélsőségeket, az emberek elvándorlását és a gazdasági instabilitást a globális élelmiszerellátási bizonytalanság kulcsfontosságú mozgatórugóiként sorolja fel.
A jelentés sürgős humanitárius fellépésre szólít fel, „hogy életeket és megélhetéseket menthessenek meg, és elejét vegyék az éhínségnek azokban a leginkább veszélyeztetett országokban, ahol az élelmezésbiztonság várhatóan romlani fog” a következő három hónapban.
Aszály, áradások
Az aszály Afrika szarván az embereket az éhezés szélére sodorta, az élelmiszerhiányt ott is tetézték az ukrán gabona behozatalának akadályai Oroszország februári inváziója miatt.
A jelentés felhívja a figyelmet a katasztrofális monszunárvizek hatására Pakisztánban, amely nagymértékben támaszkodik az orosz és ukrán gabonaimportra, valamint az átlagosnál alacsonyabb csapadékmennyiségre és az ebből adódó vízhiányra Afganisztánban. Mindez jelentős mértékben hozzájárul az élelmiszer-ellátás bizonytalanságához ezekben az országokban.
Csaknem egymillió embert fenyeget katasztrofális éhínség
A Közel-Keleten fekvő Szíria, valamint a latin-amerikai országok, Guatemala, Honduras és Haiti szintén a 19 éhséggócpont közé tartozik.
Összességében minden korábbinál több, mintegy 970.000 ember nézhet szembe katasztrofális éhínséggel szerte a világban, ha nem történnek lépések ez ellen.
Afganisztánt azon öt ország közé sorolták, amelyek várhatóan katasztrofális éhínséggel néznek szembe. Hat évvel ezelőtt mindössze két ilyen ország volt. A jelentés azt is közölte, hogy Afganisztán, valamint Etiópia, Nigéria, Dél-Szudán, Szomália és Jemen továbbra is a legmagasabb riadókészültségben van az éhínség gócpontjaként.
A polgári nyugtalanság kockázata
Az elmúlt negyven év legrosszabb aszályát átélő Afrika szarván akár 26 millió embernek is válságszintű élelmiszer-ellátási bizonytalansággal kell szembesülnie.
A jelentés az élelmiszerek, üzemanyagok és műtrágyák magas árát is olyan tényezőként említi, amely számos kormányt arra késztetnek, hogy megszorító intézkedéseket hozzanak, amelyek befolyásolhatják a legkiszolgáltatottabb családok vásárlóerejét.
Ennek a tendenciának a várható növekedése – figyelmeztet az ENSZ – felveti „a növekvő társadalmi-gazdasági sérelmek által vezérelt polgári nyugtalanság” kockázatát.
Moszkva és az ukrán gabonaexport
Júliusban az ENSZ és Törökország megállapodást hozott tető alá Moszkva és Kijev között arról, hogy felszámolják a világ egyik vezető beszállítója, Ukrajna gabonaexportját gátló orosz blokádokat.
A megállapodás előtt az orosz hadihajók, amelyek részt vettek az ukrajnai orosz invázióban, olyan blokádot érvényesítettek, amely hozzájárult a globális élelmiszerárak emelkedéséhez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején arra utalt, hogy az ügyletet hátráltathatják, és azt állította, hogy az ukrán gabonaexport nem éri el az azokat a szegényebb országokat, amelyeknek eredetileg szánták, jóllehet számos bizonyíték van ennek ellenkezőjére.
A gabonaárak estek a megállapodás megkötése óta, csökkentve a szegény országokra nehezedő gazdasági nyomást.
Putyin azt is mondta, hogy az ukrajnai invázió miatt Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók akadályozzák az orosz élelmiszer- és műtrágyaszállításokat Afrikába, Latin-Amerikába és a Közel-Keletre.
Túlélni a rakétákat: hat hónapja tart a háború Ukrajnában
