Bosznia-Hercegovina esetleges szétesésének megelőzéséről, az országot alkotó etnikai csoportok közötti feszültség csillapításáról egyeztettek hétfői tanácsülésükön az európai uniós tagállamok külügyminiszterei.
„Fokozódik a nacionalista és szeparatista retorika Bosznia-Hercegovinában, ami veszélybe sodorja az ország stabilitását és területi egységét” – közölte Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülés előtt Brüsszelben.
Válságosnak nevezte a helyzetet, majd hozzátette: „A minisztereknek dönteniük kell arról, hogy miként állítsák le e dinamikákat és előzzék meg az ország szétesését.”
Az Egyesült Államok januárban szankciókat léptetett életbe Milorad Dodik boszniai szerb vezető ellen, aki évek óta az ország szerbek lakta részének elszakadásáért kampányol. Washington a térség destabilizálásával és a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodás aláásásával fenyegető, korrupt tevékenységgel vádolja. Az orosz támogatást élvező politikus szerint a boszniai szerbek tisztességtelen elbánásban részesülnek, őt pedig hamisan gyanúsítják.
Az EU országainak többsége ugyancsak büntetőintézkedéseket rendelne el Dodikkal szemben, de ezt Magyarország, Horvátország és Szlovénia ellenzi, s az egyhangú külpolitikai döntéshozatalra vonatkozó szabályok miatt így nem lehetséges az együttes fellépés.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn rendkívül veszélyesnek és elfogadhatatlannak nevezte egyes boszniai szerb vezetők kijelentéseit. Figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad hagyni, hogy a Balkán Európán kívüli erők játékterévé váljon.
Az Európai Unió emellett választójogi reformot sürget az idei boszniai választások előtt. Simon Coveney, az ír diplomácia vezetője szerint erre azért van szükség, hogy működőképes kormány tudjon felállni az országban.
„Békét és stabilitást szeretnénk látni Bosznia-Hercegovinában, és úgy gondolom, hogy a reformcsomag ebben bizonyosan segítene” – fogalmazott.
Boszniai puskaporos hordó
Az 1992 és 1995 közötti boszniai háborút követően még mindig súlyos etnikai feszültségekkel terhelt ország napjainkban az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai válságát éli át. Milorad Dodik boszniai szerb vezető ugyanis nemrég bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak az ország szövetségi intézményeiből, adózási rendszeréből, valamint hadseregéből, és önálló fegyveres erőket hoznak létre. Ez számos szakértő, köztük az ENSZ illetékes jelentéstevője szerint is a háborút lezáró daytoni békeszerződés összeomlásához vezethet.
A mintegy százezer halálos áldozatot követelő, 1992–1995-ös háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta ismételgeti, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. A politikus ugyanakkor egy novemberi interjúban tagadta, hogy kész lenne feláldozni az ország békéjét céljai elérése érdekében.
