Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Új uniós klímacélok egy átvirrasztott éjszaka után


Kivágott fatörzsek egy német erdőben, Stadtallendorf közelében, 2020. november 17.

Bár a jogállamisági vita uralta a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozó első részét, azt követően egy sokkal hosszabb és mélyebb tárgyalásba kezdtek a EU-tagállamok vezetői Brüsszelben. A 2030-ra kitűzött klímacélok megváltoztatásról van szó, amelyre az Európai Bizottság tett még ősszel javaslatot. Komoly nézeteltérések és engedmények árán szombaton az ENSZ előtt új klímavállalást tesz az EU.

A végső célkitűzés, hogy 2050-re a kontinens klímasemleges legyen, és az eddigi ütemezés szerint tíz év múlva – az 1990-es adatokat figyelembe véve – 40 százalékos csökkentést kell elérni. Ezt most a tagállamok vezetői egész éjszaka tartó vita során 55 százalékra módosították. Elsősorban Lengyelország volt az, amelyik ez ellen fenntartásokat fogalmazott meg, mert ez a lengyel szénbányák bezárását, és ezzel nagyszámú álláshely megszűnését eredményezi. Mások szerint a lengyeleknek már sokkal korábban el kellett volna kezdeni a gazdaság környezetbarátabbá alakítását.

Az uniós pénzek harmada

Az EU új költségvetése és az ennek mentén eltervezett “zöld megállapodás” azt célozza, hogy a következő hétéves költségvetés 30 százalékát a klímacélok megvalósítására kell fordítani. A költségvetés része az “igazságos átmenet alap”, amely azokat az országokat segíti, ahol ez különösen nagy feladatot jelent. Ez elsősorban Lengyelországot jelenti, a lengyelek azonban egyáltalán nem bíztak abban, hogy ez elegendő lesz.

A másik komoly vita abból fakadt, hogy például a lengyel-magyar-cseh értelmezés szerint a klímacélokat az EU átlagának kell teljesíteni, nem külön-külön minden tagállamnak. Vagyis ebbe belefér az, hogy egyes tagállamok túl-, mások alulteljesítsék ezt az értéket. Végül ez a megközelítés győzött, a tagállamok elismerték azt, hogy nem minden kormányra és társadalomra ró egyforma terheket az új vállalás. Az uniós csúcstalálkozó zárókövetkeztetése többek között a következőket mondja ki:

“A célt az EU együttesen, a lehető legköltséghatékonyabb módon fogja megvalósítani. Minden tagállam részt vesz ebben az erőfeszítésben, figyelembe véve a méltányosság és a szolidaritás szempontjait, miközben senkit sem hagyunk magunk mögött. Az új 2030-as célkitűzést úgy kell elérni, hogy az EU megőrizze a versenyképességét, figyelembe véve a tagállamok eltérő kiindulópontjait, sajátos nemzeti körülményeit és a kibocsátáscsökkentési potenciált.”

A lengyel követelések

A lengyelek alapvetően két területen szerettek volna engedményeket, és ezt végül méltányolták a tagállamok is. Az egyik az volt, hogy az Unió vállalta, hogy a szegényebb tagállamok emissziókereskedelmi piacról származó bevételeit nem csökkentik. A másik eredmény pedig az volt, hogy a közös kibocsátáscsökkentési célok számításánál figyelembe veszik a bruttó nemzeti összeterméket. Vagyis alacsonyabb GDP mellett kisebb csökkentést kell teljesíteni.

Ugyancsak a keleti országok megnyugtatására szolgált, hogy az egyezmény értelmében használhatnak nukleáris energiát és földgázt a fosszilis tüzelőanyagok pótlására. A szöveg úgy szól, hogy a megállapodás „átmeneti technológiák alkalmazását teszi lehetővé, mint például a gáz”.

A költségek kalkulálása szempontjából nagyon fontos, hogy a tagállamok emellett felkérték az Európai Bizottságot, hogy legkésőbb 2021 júniusáig terjesszen elő jogalkotási javaslatot az EU zöldkötvény-szabványára vonatkozóan. Még mindig van azonban egy kiskapu, ha valahol elszállnának a költségek. A következtetések szerint ugyanis a készülő jogszabályok foglalkozni fognak azzal a helyzettel, ha valamelyik országban “egyensúlyhiány” alakulna ki.

Az utolsó pillanat

Lengyelország végül elégedett volt az alkuval.

"Olyan megállapodásunk van, amely egyrészt lehetővé teszi számunkra az uniós célkitűzés megvalósítását, másrészt pedig feltételeket teremt a lengyel gazdaság és az energiaágazat igazságos átmenetéhez" - mondta Michał Kurtyka, az ország éghajlat- és környezetvédelmi minisztere.

Mondhatjuk, hogy a megállapodást az utolsó pillanatban sikerült tető alá hozni, az EU ugyanis december 12-én mutatja be klímacéljait az ENSZ klímatalálkozóján. Kiszivárgott hírek szerint a lengyelek éppen a határidő sürgetését használták ki, hogy érvényesítsék az akaratukat. A Politico szerint egy diplomata “hihetetlen”-nek nevezte a lengyel tárgyalási módszert, amelynek nem lenne helye a tagállamok tanácsában. Lengyelország ugyanis éppen az ENSZ másnapi csúcstalálkozójára hivatkozott az éjszakai órákban, amikor még több pénzt kért a kiszabott kötelezettségei teljesítésére.

Angela Merkel német kancellár azonban nem bosszúsnak, hanem megkönnyebbültnek tűnt a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG