Olyanok is tűzifát és vegyes tüzelésű kazánt akarnak venni, akiknek nincs is kéményük. Egyre nagyobb a teher a vállalatokon: van, ahol visszaveszik a céges autót, de a többség inkább csak korlátozza a használatát. Pereltünk, nyertünk: a közmédiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyekből többek között kiderülhet, ki viseli a szerkesztői felelősséget például a köztévé Híradójában elhangzottakért. A hét legjobb cikkeiből válogattunk.
Folyamatosan csörög a telefonja Szabó úrnak, aki egy Tolna megyei faluban él, és többek között tűzifa-kiszállítással foglalkozik. „Nagyon félnek az emberek a téltől, hogy nem bírják fizetni a megugrott gázszámlát és hogy nem lesz elég gáz. Most az is tűzifát akar venni, akinek nincs kéménye, sem kályhája” – mondta a Szabad Európának a vállalkozó.
Az erdészetek tűzifaárai az interneten is elérhetők. A Gemenc Zrt. árai például itt, az Ipoly Erdő Zrt. diósjenői erdészetének meg itt. Utóbbi ki is írta a honlapra piros betűkkel, hogy „Lakossági tűzifabefizetés átmenetileg nem lehetséges!” A váci erdészetnél is elfogyott a fa, a honlapjukon azt írják, hogy „Készlethiány miatt a nyári hónapokban nem rendelhető tűzifa!”
„Két hete adtam el az utolsó kaloda tűzifát, azóta várom az új szállítmányt” – mondta egy Heves megyei kisváros tüzépese a Szabad Európának. Az elmúlt hetekben 47 ezer forintról hatvanezerre csorgott fel a kaloda (1 x 1 x 1,7 méter) tűzifa ára.
„A beszállító azt mondta, hogy készüljek fel a százezer forintos árra. Hívni fog, ha lesz áru, addig döntsem el, hogy ennyiért kell-e” – mondta a tüzépes. Úgy gondolja, hogy ennyiért is el fogja tudni adni, mert most mindenki fát akar venni.
Megkerestük a kazán gyártóját is, aki nem járult hozzá, hogy leírjuk a vállalkozás nevét. Azt azonban elmondta, hogy a nyár holtszezonnak számít ezen a piacon. „Tavaly hetente két-három kazánt adtunk el, most napi negyven-ötven rendelést veszünk fel” – mondta a cég értékesítője, aki szerint a növekedést ezer százalékokkal lehet leírni.
„Mindenki vegyes tüzelésű kazánt akar venni. Az emberek nagyon készülnek a télre, attól tartanak, hogy nem lesz elég gáz, vagy ha lesz is, nagyon drága lesz a fűtésszámla” – tette hozzá.
A rezsicsökkentést érintő változások bejelentése nyomán a szilárd tüzelésű kályhák és kandallók forgalma nőtt meg az egyik legnagyobb hazai online kiskereskedőnél, az eMAG-nál: júniushoz képest hétszer annyi, tavaly júliushoz képest pedig majdnem tizenkétszeresére nőttek az eladások idén júliusban. A napelemek és napkollektorok termékkategória eladott darabszáma megháromszorozódott.
A Vatera.hu-n a rezsicsökkentés megváltozásának július 13-i bejelentését követő napokban a cserépkályha és a sparhelt szó került a tíz leggyakrabban beírt keresőkulcsszó közé.
Erre készülj, ha céges autód van
A Szabad Európa által megkérdezett lízingcégek szerint a vállalatok harminc százaléka a kisebb teljesítményű modellek iránt érdeklődik, mert alacsonyabb cégautóadót kell fizetni utánuk, olcsóbb a fenntartásuk és kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. A cégek negyven százaléka kérte a használati feltételek módosítását, részben a magánhasználatra vonatkozó részek miatt.
„A munkáltatóm jelezte, hogy megszünteti a juttatásként biztosított cégautó-szolgáltatást. Arra hivatkoztak, hogy a legtöbb cég hasonló döntést hozott” – mondta Péter a Szabad Európának.
Ezt a trendet azonban nem igazolták vissza a hazai lízingcégek tapasztalatai, viszont drasztikusan emelkedtek a céges autók árai és fenntartási költségei.
„Az elmúlt időszakban számos jelenség is hatással volt a lízingpiacra. Több mint egy éve tart a csiphiány, amely mára továbbgyűrűzött, más alkatrészek esetében is beszerzési nehézségek adódtak, a szállítási láncok kiegyensúlyozatlansága is folyamatos gondot jelent az iparágban” – mondta a Szabad Európának Lehel-Turzó Éva, a Business Lease Hungary Kft. marketingvezetője. Elmondása szerint emiatt átlagosan 12-15 hónapot kell várni egy új személyautóra.
„Az utóbbi hónapokban azt tapasztaljuk, hogy a piaci helyzetre való tekintettel sokan előrehozták a cégautó-beruházást. Ez egyrészt a nehézkes szállítással magyarázható, másrészt a piacon sosem látott árdrágulás zajlik, ami jelenleg a cégautó-modelleknél 19 százalékos mértéket jelent a tavalyi időszakhoz képest” – tette hozzá.
Lehel-Turzó Éva szerint másik lényeges változás, hogy több mint harminc százalékkal nőtt az érdeklődés a kisebb teljesítményű, ezáltal gazdaságosabb modellek iránt.
Úgy gonolja, hogy a hazai piaci hangulatot nagyban befolyásolta a cégautók adójának emelése és a szombattól érvényes üzemanyagár-emelés, aminek következtében a céges autókba már csak piaci áron tankolhatnak.
Szintén friss fejlemény, hogy ügyfeleik negyven százaléka jelezte igényét, hogy a lízingcég szakértői segítségével vizsgálják felül a korábban használt cégautó-szabályzatot (amely tartalmazza, milyen pozícióhoz milyen cégautó választható adott feltételek mellett).
„Az elmúlt egy hétben folytatott ügyfélmegbeszélések arra utalnak, hogy a legtöbb munkáltató limitálni fogja a cégautók esetében a magánhasználatot. Ritkulni fog a korlátlan felhasználás lehetősége, és azoknak, akiknek egy bizonyos havi limitjük volt, csökkenteni fogják a cégek a magánhasználatra járó kilométereket” – mondta.
A közmédiának meg kell mondania, ki felel a Híradó szerkesztéséért
Immár jogerős az a döntés, amelynek értelmében a közszolgálati médiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyekből többek között kiderülhet, ki viseli a szerkesztői felelősséget például a köztévé Híradójában elhangzottakért.
A Médiatörvény értelmében ugyanis a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Tehát amikor a törvény a közszolgálati médiával szemben támasztott elvárásokat megfogalmazza, azok a Dunára vonatkoznak.
A műsorokat ugyanakkor nem a Duna, hanem az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) gyártja le. A Médiatörvény nevesíti is, hogy az MTVA „feladata a közszolgálati célú műsorszámok gyártása”.
Részben ez a kettősség tette lehetővé, hogy ne legyen következménye például annak, amikor a Híradó egyik vezető szerkesztője olyan utasításokat adott az újságíróknak, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és akinek ez nem tetszik, azonnal adja be a felmondását. Bende Balázs vezető szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha eddig néhányan meg is úszhatták a munkát „töltelékanyagokkal”, innentől mindenki a kampány frontvonalába kerülhet.
A másodfokú tárgyaláson egyébként a televízió ügyvédje azzal is érvelni próbált a dokumentumok kiadása ellen, hogy a Szabad Európa mint „versenytárs birtokába jutnának”, ez pedig sértené a közmédia érdekeit és „befolyásmentes működéshez fűződő jogát”.
A bíróság ezt az érvelést sem fogadta el, hiszen a közérdekű adatok nyilvánosságához azok szabad terjesztése is társul. A Fővárosi Ítélőtábla végül jóváhagyta az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét. A perben képviseletünket a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el.
Ezek az emberek fordítottak hátat Oránnak
Hegedüs Zsuzsa miniszterelnöki tanácsadó – ugyan csak néhány napig tartó, de erősen Orbán-kritikus nyilatkozatokkal kísért – lemondása nyomán megnéztük, hogy kik voltak és mi lett a sorsuk azoknak, akik 2010 után nyilvánosan szakítottak a Fidesszel.
Kevesen voltak. Egyrészt mert a párt általában egyik katonáját sem hagyja az út szélén: állami vagy piaci munkákkal kárpótolja azt, akitől valamiért megválik. Másrészt viszont nem bocsát meg az általa árulóknak minősítetteknek.
„Aki tisztességesen viselkedik, ha megsebesül is a csatatéren, kihozzuk, de aki nem, arra mi is lőni fogunk” – mondta Orbán Viktor egy frakcióülésen akkor még földművelésügyi államtitkára, Ángyán József szerint.
Ha lehet egyáltalán ilyen kis esetszámnál mintázatról beszélni, az az, hogy védettebbek azok, akik valamilyen politikai csoporthoz dezertálnak a Fideszből, illetve azok, akiket a szellemi elithez tartozónak lehet nevezni. Akik viszont magányosan és/vagy helyi szinten szállnak szembe a NER-rel, azokat akár hatósági represszió is érheti.
Nem a gyereket kell az iskolához igazítani
„Csodálkozunk azon, hogy a mai gyerekek harminc százaléka nem tud hatévesen beszédhangokat megkülönböztetni, pedig erre korábban már háromévesen képesek voltak a kicsik” – mondta a Szabad Európának dr. Gyarmathy Éva, a Diszlexia Központ és a Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanács alapítója.
Közben szerinte az oktatási rendszer erre nem készül fel, hiányzik az a változás, ami igazodna ahhoz, hogy a gyerekek bizony nem tudnak úgy fejlődni, mint régebben.
„Szidják a családokat, mert persze, ha a tévé meg a kütyük előtt ül, az nem segít a gyereknek, sőt, de most már bizonyosan lehet tudni, hogy ez csak egy része a dolognak, nem ez az egyetlen probléma. Azért, mert egyszerűen ilyen világban élünk” – tette hozzá.
Úgy gondolja, hogy fel kellene végre készülni arra, hogy ezek a gyerekek egészen másképp tudnak tanulni. Lépést kellene tartani az agy evolúciósan nagyon új működésmódjával, és segíteni abban, hogy módszeresen tudjon szépen a végrehajtó funkcióival a-ból b-be tervezetten eljutni.
„Ne kolbászoljon el, meg tudjuk tartani a figyelmét, meg tudja oldani a problémát, és elég rugalmas legyen. Nagyjából olyan fordulópont közben vagyunk, ami az ókorban volt, amikor átállt az emberiség a civilizált, tömegesen együttműködős világra” – mondta.
Gyarmathy Éval szerint más okból bár, de a gyerekek afféle nomád gyűjtögető-, vadászaggyal vannak itt, aminek megvan az előnye is, hiszen ez a tehetségnek, a kreativitásnak is az alapja lehetne.
Úgy véli, nagy hátrány, hogy a gyerekeket hatévesen bekergették az iskolába, annak ellenére hogy most lassabban érnek, mint régebben. Erre a fajta iskolarendszerre, ami most nálunk van, pláne nem érett egy hatéves.
„A tanítást kellene sokkal inkább a gyerekekhez igazítani, és nem a gyerekeket az iskolához” – tanácsolta Gyarmathy Éva.
