Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Felvarrja az árampiac ráncait a bizottság reformjavaslata


MOldova - Belgium EU Climate Green Deal
MOldova - Belgium EU Climate Green Deal

A villamosenergia-piac kedden bemutatott reformjának keretében az Európai Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyek felgyorsíthatják a beruházásokat a megújuló energiákba (az atomenergiát sem kizárva), kordában tarthatják az árakat, végső soron hozzájárulva a fogyasztók villanyszámlájának csökkentéséhez.

A villamosenergia-piac húsz éve kialakított szerkezetének radikális átszabása helyett olyan célzott beavatkozásokra tett javaslatokat kedden az Európai Bizottság, amelyek állítása szerint képesek lesznek a szélsőséges áringadozások kisimítására, és megfizethető, stabilabb árakat garantálni a fogyasztóknak, miközben javítani tudják majd az európai ipar versenyképességét is.

Evolúció, nem revolúció

Az Európai Bizottságra az elmúlt hónapokban erős nyomás nehezedett Spanyolország, Franciaország, Belgium és több más tagállam részéről, hogy a villamosenergia-piac szabályainak radikális reformja révén próbálja megfékezni a szárnyaló energiaárakat. Brüsszel a kormányok többségének támogatását élvezve kedden mégis egy olyan javaslatot tett le az asztalra, amely anélkül próbál javítani a piac működésén, hogy megbontaná a szerkezetét.

„A javasolt reform érintetlenül hagyja az árampiac szerkezetéből azt, ami jól működik, javításokat eszközölve ott, ahol szükséges” – jelentette ki egy magas rangú bizottsági tisztviselő. Hozzátette, hogy a reform egy régi hiányosságot pótolva hosszú távúakkal is kiegészíti az eddigi rövid távú árjelzések alapján működő piacot.

A brüsszeli testület által javasolt jogszabályi módosítások három cél elérésére irányulnak. A fogyasztók számára megfizethető és stabil villamosenergia-árak biztosítására, az európai ipar versenyképességének javítására és a megújuló energiaforrások térnyerésének felgyorsítására. Érdekesség, hogy végül elsősorban a francia kormány lobbizására a bizottság javaslata a megújulókkal azonos polcra helyezte a nukleáris energiát is, lényegében elismerve a fosszilis energiaforrások kiváltásában betöltött szerepét.

Ehhez kapcsolódóan: Nincs föld, de nincs probléma: Hollandia az EU napenergia-programjának élére tört

Támogatások: a megújulókkal egy polcon a nukleáris energia

A villamosenergia-termelők jövedelemstabilitásának biztosítása és az ipar áringadozásoktól való megóvása érdekében a határköltségű és a kötelező átvételű megújuló és nem fosszilis (értsd: nukleáris) villamosenergia-termelésbe való új beruházások állami támogatása a javaslat értelmében a jövőben csak kétirányú különbözeti szerződések formájában valósulhat meg. Praktikusan az állam vállalja, hogy egy előre meghatározott áron átveszi a tiszta villamos energiát a termelőktől. Ha a piaci ár az átvételi ár alatt van, akkor az állam kompenzálja a termelőket. Ha azonban a piaci ár a rögzített ár fölé kúszik, akkor a termelőnek kell visszafizetnie a különbözetet. Az állami támogatásnak ezt a formáját a jövőben új atomerőművi kapacitásokhoz, illetve meglévők kibővítéséhez is igénybe lehet majd venni.

A jelenlegi gyakorlathoz képest fontos változás, hogy az államnak az árkülönbözetből származó bevételt teljes mértékben a háztartási fogyasztók javára kell majd fordítania. A csomag több más, az energiafogyasztók védelmét szolgáló intézkedést is előirányoz. A fogyasztók a jövőben választhatnának, hogy hosszú távú árakra, dinamikus árakra szerződnek le az áramszolgáltatókkal, vagy kihasználják az árak változékonyságában rejlő lehetőségeket. Egy fogyasztó egyszerre akár több szerződést is köthetne a javaslat értelmében.

Rezsicsökkentés európai módra

A bizottság azt is kötelezővé tenné a tagállamoknak, hogy megvédjék a kiszolgáltatott helyzetben lévő hátralékos fogyasztókat attól, hogy lekapcsolják náluk az áramot. A kormányoknak végső menedékes szolgáltatókat is létre kell majd hozniuk annak érdekében, hogy egyetlen fogyasztó se maradjon áram nélkül. Az árstabilitást mozdíthatja elő az az intézkedés is, amely csökkentené a beszállítók csődjének kockázatát.

Válsághelyzetekben a kormányok hatósági kiskereskedelmi árakkal védhetnék a háztartásokat és a kis- és közepes méretű vállalkozásokat. Ezzel a lehetőséggel az energiaárak megdrágulása óta egyedi alapon számos tagállam élt. A „rezsicsökkentés” ugyanakkor most európai dimenziót kapna néhány fontos megkötéssel. Egy: a nagykereskedelmi árakra nem alkalmazható. Kettő: csak válsághelyzetekben, úgy, hogy objektív kritériumok alapján a bizottság szabná meg, hogy mikor van válság.

A javaslat alapján a fogyasztók szél- és naperőműparkokba is befektethetnének, és a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát a szolgáltatójuk mellett akár a szomszédjaiknak is értékesíthetik majd.

Az Európai Bizottság végül eltekintett a piaci villamosenergia-árképzési modell megváltoztatásától, mert úgy vélte, hogy abból több hátrány származna, mint előny. Emlékeztetőül: a jelenlegi árképzési modell szerint napi szinten először mindig a legolcsóbb (praktikusan megújulóból előállított áram-) ajánlatot veszik figyelembe, de a kereslet-kínálati viszonyok alapján mindig az utolsó és legdrágább energiaforrás ára határozza meg a végső árat. Ez gyakran a földgáz, amire akkor van szükség, ha egy adott napon szélcsend van, vagy nem süt a nap, és nem termelnek áramot a napelemek.

Ez a modell az elmúlt években hatékonyan működött, de az új keletű energiaválság oly mértékben megdobta a földgázárakat, hogy a villamos energia ára korábban elképzelhetetlen magasságokba emelkedett. Szerencsére az utóbbi hónapokban részben az enyhe tél miatt normalizálódott a helyzet, ezért mire elfogadják a jogszabályokat, a tagállamok egészen más helyzetben lehetnek, mint fél évvel ezelőtt.

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a következő télnek már az új, módosított szabályokkal vágna bele az EU.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG