Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Megfújták a sípot a „szerető-kultúra" hazájában


Nők vonulnak fel 2018 januárjában Párizsban

Három év késéssel, de beindult a #MeToo mozgalom Franciaországban. Az első, 2017-es hullám nem járt különösebb következményekkel a bántalmazókra, kérdés, a különleges francia kultúrában most ez másként lesz-e. Helyszíni tudósításunk.

2017 októberében egy egy füstös brasserie teraszán beszélgettem Adeline Bourg-Galland feminista nézeteket valló kommunikációs szakemberrel és újságíróval, aki megpróbálta elmagyarázni a #MeToo mozgalom különleges francia világát.

A mozgalom akkor érte el Franciaországot, s nagyban segítette az ott élő nőket is abban, hogy megosszák a szexuális zaklatásokról és a bántalmazásokról szóló saját történeteiket.

Azonban bő három éve a bántalmazókra nézve ezek a történetek nem jártak semmilyen következményekkel. Az elmúlt hónapokban azonban új erőre kapott a #MeToo-kampány Franciaországban és a „második hullám” során egyre szélesebb körben vonják az elkövetőket is felelősségre. Mi lehet ennek a késésnek az oka?

Hogy jobban megértsem, ismét megkerestem ismerősömet, aki egyebek közt azt is elmagyarázta, miért más („franciásabb”) már a mozgalom francia neve is. A név ötlete egyébként egy New York-ban élő francia újságírótól, Sandra Mullertől származik.

Az Amerikai Egyesült Államokban 2017-ben a közösségi médiában több száz nő vállalta fel és mesélte el bántalmazási történetét a #MeToo hashtag alatt, amelyet - nemcsak a hollywoodi filmiparban, de más iparágakban is - több vezető pozícióban lévő férfi bukása követett. A mozgalom hatására a franciaországi nők is megnyíltak, és elkezdtek beszélni a zaklatással és erőszakkal kapcsolatos szexuális tapasztalataikról – írja a France24.

„A #BalanceTonPorc egy francia szleng kifejezésen alapul, amely arra utal, hogy ’fújd meg a sípot’, jelentsd fel a bántalmazódat, (szerk: akit itt a ’porc’, azaz a ’malac’ jelző illet)” – mondta Adeline Bourg-Galland.

„Franciaországban honos a ’szerető-kultúra’, amely elég erőszakos és amelyben a flörtölést az élet egyik hozzátartozójának tartják a franciák” – tette hozzá.

A flörtölés és a bókolás a francia kultúra részei

A francia nők tudatában vannak annak, hogy bizonyos dolgokat csak flörtölés útján tudnak elintézni, és ezt a társadalom teljesen elfogadja. Az Adeline Bourg-Galland korosztályába tartozó harmincas nők azonban sokszor panaszkodnak arra, hogy a munkahelyen is napi szinten tesznek megjegyzéseket (vagy kapnak bókokat) a megjelenésükre.

A fiatalabb generáció már a mozgalom kirobbanása után mélyen elítélte azokat a nőket, akik Catherine Deneuve legendás színésznőhöz hasonlóan azt állították, a férfiaknak igenis van joguk a nőknek „bókolni”, a nőket „elcsábítani”.

A francia társadalom #MeToo-ellenes hozzáállását nagyban erősítette, hogy több mint 100 prominens pozíciót betöltő nő - köztük a már említett Catherine Deneuve is – aláírtak egy nyílt levelet, amelyben úgy vélték, a #MeToo puritán túlreagálás és sérti a francia értékeket, mint például az ország dédelgetett csábítási kultúráját.

Következmények nélkül indult francia mozgalom

Három éve úgy tűnt, hogy hiába tiltakoztak több ezren a nőket érő erőszak ellen a párizsi Place de la République téren és más francia nagyvárosokban: a mozgalom nem járt nagy sikerrel, nem vonták felelősségre a bántalmazókat.

Az Egyesült Államokkal ellentétben - ahol egy évvel a #MeToo hashtag bevezetése után több mint 200 pozícióban lévő férfi vesztette el az állását - Franciaországban ez nem történt meg.

A közelmúltban azonban változott a helyzet. Az elmúlt hetekben több nagy befolyással rendelkező férfi is lemondásra kényszerült.

„Úgy érzem, mintha a három évvel ezelőtti Egyesült Államokba érkeztem volna meg" - mondta Alice Coffin párizsi városi tanácsos és feminista aktivista a France24-nak.

Könyvek, hashtagek: megjelenik a kritikus tömeg

A #MeToo mozgalom Franciaországban tavaly kezdte elérni a kritikus tömeget. A tüntetések száma fokozatosan nőtt. Tavaly Párizs utcáin felbukkantak a szexuális bántalmazást és a nemi alapú gyilkosságokat elítélő plakátok, olyan szlogenekkel, mint „A hallgatás nem beleegyezés”.

„A francia kultúrában hagyománya van a nők „felcsípésének”, amely sokakat igencsak összezavar, mert azt hiszik, ha egy nő nemet mond, az valójában egy kicsit igen is, ezért nagyon nehéz megváltoztatni az emberek viselkedését” – magyarázta Adeline Bourg-Galland.

A nemi alapú erőszakról folytatott vita azonban hirtelen mindenütt hallhatóvá vált és a közvélemény kezdett megváltozni.

Nagy fordulatot jelentett, amikor 2020 januárjában Vanessa Springora kiadta a „Le Consentement” azaz „Beleegyezés” című emlékiratát, amelyben részletesen bemutatta Gabriel Matzneff íróval folytatott szexuális kapcsolatát, amely 14 éves korában kezdődött.

Gabriel Matzneff korábban nyíltan írt arról mennyire szereti a gyermekekkel való szexuális együttléteket, és a francia irodalmi közösség nemcsak megvédte, hanem dicsérte is. Most azonban a férfi egykori támogatói közül sokan elfordultak tőle, miközben az ügyészek további áldozatai után kutatnak.

Tavaly a francia Oscar-díjnak számító César-díj átadásán Adèle Haenel színésznő kivonult, mikor Roman Polanskinak átadták a legjobb rendezőnek járó díjat, mert a rendezőt korábban elítélték egy 13 lány megerőszakolásáért.

A SciencesPo botránya után beindult a dominóhatás

Az idei év szintén egy botrányt-kavaró könyvvel kezdődött: januárban Camille Kouchner kiadta a „La Familia Grande” (A nagy család) című könyvét, amelyben azt állítja, hogy mostohaapja, Olivier Duhamelt, az ismert politológus és alkotmányszakértő szexuálisan bántalmazta Kouchner ikertestvérét, amikor 14 éves volt.

A könyv megrázta a francia társadalmat és hatalmas visszhangot váltott ki. Olivier Duhamel lemondott minden tisztségéről, beleértve a Politikai Tudományok Nemzeti Alapítványának, a tekintélyes Sciences Po egyetemet felügyelő szervezetnek elnöki tisztségéről is.

Frédéric Mion, az egyetem igazgatója is kénytelen volt lemondani, mert nem kezelte megfelelően azoknak a diákoknak panaszait, akik azt állították, hogy a Sciences Po-n szexuális erőszak áldozataivá váltak. Az ügy miatt Elisabeth Guigou, volt igazságügyi miniszter és Duhamel közeli barátja is lemondott egy, a gyermeket érő szexuális erőszak ellen harcoló bizottság vezető pozíciójáról.

De miért jött ilyen későn a változás?

A SciencePo olyan nagy tekintélyű egyetem, amelynek nemcsak Franciaország több nagyvárosában vannak tanszékei, hanem amelyre a világ minden tájáról érkeznek hallgatók. Az itt kirobbant botrány után kezdett a #MeToo mozgalom igazán gyökeret vetni az országban.

Kouchner könyvének hatására pedig beindult a vérfertőzések áldozatai által használt #MeTooInceste hashtag használata is. A közösségi média most már teret biztosít a homoszexuális abúzus áldozatainak a #MeTooGay és a zeneiparban elkövetett erőszak áldozatainak a #MusicTooFrance hastagekkel is.

„A közösségi média kampányai és a tüntetések megváltoztatták a közvélemény hozzáállását…Segítettek abban is, hogy a feminista csoportok egyetlen ügy mögé tömörüljenek, amely a nők elleni erőszak ügye lett. Ez olyan, mint amikor egy évszázaddal ezelőtt a feministák központi kérdésévé a választási jogok kérdése vált” - mondta Christine Bard francia feminista történész a France24-nak.

Készült a France24 tudósításának felhasználásával

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG