Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Hamar felejtünk, nincs, aki számon kérje az iskolákban a járványügyi védekezést”


Egy diák testhőmérsékletét mérik érkezéskor a Bagaméri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bejáratában 2020. szeptember 29-én

„A pedagógusok valamivel több mint fele lehet beoltva koronavírus ellen Nógrád megyében” – mondja a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke. Németh Béla úgy látja, „elnagyolt a védekezés”, egyre több megbetegedést jelentenek az iskolák, igaz, teszi hozzá, nem tudni, hogy ez a közösségbe való visszakerülés vagy a Covid következménye. Kevés a tesztelés.

A kormányzati járványportál adatai szerint a lakosságszámhoz viszonyított esetszámot tekintve jelenleg Nógrád megyében a legrosszabb a járványhelyzet: a szeptember 28-i adatok szerint 20 715 fertőzöttről tudnak. Ezért is kereste meg a Szabad Európa a Pedagógusok Szakszervezete ottani elnökét. Németh Béla azt mondja, szigorúbb biztonsági intézkedéseket, nagyobb védekezést várna el.

„A Klebelsberg Központ rábízta az intézményvezetőkre a védekezés módját. Semmi nem történik, nincs, aki számon kérje ezeket, vagy szóljon. Bármelyik korábbi járványhullám idején az emberek sokkal jobban odafigyeltek a szabályokra, a maszkviselésre, a kézfertőtlenítésre, mint most” – mondja a szakmai érdekképviselet megyei elnöke.

Németh Bélának nincsenek pontos adatai a megyében dolgozó pedagógusok oltottságáról, becslései szerint valamivel több mint ötven százalékukat olthatták be. Tud olyanról is, aki csak azért oltatta be magát, hogy nyáron utazhasson, és nem a fertőzéstől való félelem miatt döntött a vakcina mellett.

A megbetegedések száma a szeptemberi tanévkezdés óta az ő tapasztalatai szerint is emelkedik a diákok és a tanárok körében egyaránt, de – mint mondja – nem tudja, hogy ez az online oktatás hónapjai után a közösségbe való visszakerülés vagy a Covid számlájára írandó. Kevés a tesztelés – teszi hozzá, ugyanakkor lazaságot tapasztal a védekezésben is.

„Volt néhány kollégám, aki covidos lett, nagyon beteg volt, sokaknál nyomott hagyott a fertőzés. Mégis azt látom, hogy hamar felejtünk” – fogalmaz a szakember, aki példaként a kézfertőtlenítést hozza fel. Szerinte azt a harmadik hullám idején sokkal komolyabban megkövetelték az intézményekben.

„Szenzációként beharangozták, azóta meg csönd van”

Amikor a jelenléti oktatásba visszatérő gyermekek mentális állapotáról, magatartásáról és az iskolapszichológusról kérdezzük, Németh Béla azt mondja, főleg az amúgy is nehéz, érzékeny és sérülékeny korban lévő 14–18 éveseknél okoz gondot a visszailleszkedés, de minden korosztálynak van vele problémája. A jelenléti oktatásnál szigorúbbak a követelmények, nehéz ennek újra megfelelni.

„Az online oktatás nagyon hosszú volt, és jóval szabadabb, kötetlenebb, könnyebb feladatokkal. Sokszor, főleg a kezdeti időszakban az alsó tagozatosoknál a szülők is ott voltak az online órákon, így gyakran nem lehetett ellenőrizni, hogy az a tudás, amit a gyermek online produkál, a szülőé vagy a gyermeké.”

A Szabad Európa is beszámolt arról, amikor augusztusban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a gyermekek koronavírus-járvánnyal összefüggő mentálhigiénés helyzetével kapcsolatban született javaslatokról egyeztetett szakmai szervezetek bevonásával, majd konkrét javaslatcsomagot tett a kormány asztalára.

A javaslatcsomag része egyebek között:

  • minden tanuló mentálhigiénés állapotának felmérése még 2021 szeptemberében, különös hangsúlyt fektetve a Coviddal összefüggésben lévő tünetekre;
  • a kormányzat biztosítson forrást egy általános, az érintett szakmai és civil szervezetek összefogásában készülő közérdekű tájékoztatókampányhoz (Lélekvakcina), amely tudatosítja a mentális egészség fontosságát;
  • lehetőség szerint még a szeptemberi iskolakezdés előtt módszertani képzéseket kell biztosítani és szervezni a pedagógusok számára a Covid-járvánnyal összefüggő mentálhigiénés problémák felismerése, kezelése, az érintettek esetleges továbbirányítása érdekében;
  • növelni kell az iskolapszichológusok számát az intézményekben. A jelenlegi ötszázzal szemben legalább kétszázötven tanulóra jusson minimum egy elérhető szakember.

Amikor arról kérdeztük a PSZ Nógrád megyei szervezetének elnökét, hogy ezek közül a célok közül a megyében melyek megvalósítása indult el, úgy fogalmazott, hogy nagy szenzációként beharangozták, azóta viszont nagy a csend. Tudomása szerint nem mérték fel a megyében a gyermekek mentálhigiénés állapotát, az iskolapszichológus pedig továbbra is nagyon kevés, pedig óriási szükség lenne rájuk.

„Már az is nagy eredmény, ha egy szülő felismeri vagy a szakember tanácsát követve belátja, hogy a gyermekének pszichológusra van szüksége, de olyan kevés a szakember, hogy akik vannak, azok közül sokan még hétvégén is dolgoznak.”

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG