Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Harminc évig titkos az országon áthaladó, majd Horvátországban lezuhant katonai drón ügye


A Tu–141 Sztrizs szovjet hadműveleti-harcászati felderítő robotrepülőgép
A Tu–141 Sztrizs szovjet hadműveleti-harcászati felderítő robotrepülőgép

Az adatok nem nyilvánosak – erre hivatkozott a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium, amikor megtagadta a válaszadást a márciusban a magyar légtérben negyven percet repülő katonai drón ügyében.

Nem adott információkat a honvédség és a minisztérium a hvg.hu közérdekű adatigénylésére, hogy mi történt márciusban abban a negyven percben, amikor az Ukrajnából indított és Románia felől érkező szovjet Tu-141-es katonai drón átrepült a magyar légtéren.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a pilóta nélküli gép március 11-én Horvátország felé hagyta el a magyar légteret és ott pár perccel később, Zágrábban lezuhant. A drón a paksi atomerőmű felett is átrepült és a horvátok szerint robbanószer is volt rajta.

A Magyarországra március 10-én, 23 óra 26 perckor belépő drón több mint 40 percig repült a magyar légtérben. A Honvédelmi Minisztérium másnap arról adott tájékoztatást, hogy a légtérvédelmi szolgálat azonosította a drónt, amit már Ukrajna területén is érzékelt.

Egy nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy az esetet kivizsgálják. Azóta azonban nem volt hivatalos tájékoztatás az ügyben, ezért a lap közérdekű adatigényléssel fordult a honvédséghez és az illetékes minisztériumhoz.

Egyebek mellett azt kérdezték, hogy a drón észlelését követően felszállt-e gép, hogy ellenőrizze a légteret, ki volt az adott időszakban a döntéshozó, aki parancsot adhatott volna a drón lelövésére, indult-e hivatalos vizsgálat, lett-e bármilyen következménye az ügynek?

A válaszok nem csak a magyar közvéleményt érdekelnék, hanem a NATO-partnereket is, mert a horvátok elég ingerülten reagáltak arra, hogy Magyarország nem jelezte a drón érkezését.

Az érintett szervek azonban egyetlen kérdésre sem adtak érdemi választ, 45 nap időhúzás után elutasították a megkeresést, mondván a kért adatok nem nyilvánosak – írja a lap. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosság csak harminc év múlva ismerheti meg a történteket.

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai is válaszok nélkül maradtak az ügyben – emlékeztet a cikk. Egy héttel az eset után majdnem összeült a testület, de Kósa Lajos fideszes bizottsági elnök lefújta az ülést, és később sem tájékoztatták az országgyűlési képviselőket.

XS
SM
MD
LG