Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Harminc százalékkal drágultak meg a tankönyvek


Tankönyvek a XVI. kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskolában 2023. augusztus 28-án
Tankönyvek a XVI. kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskolában 2023. augusztus 28-án

Az augusztusi 16,4 után szeptemberben „csak” 12,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Habár csökken a drágulás üteme, az élet nem lett olcsóbb, sőt még jövőre is ötszázalékos lehet az áremelkedések üteme. Az IMF szerint tovább velünk marad a magas árszínvonal.

A fogyasztói árak szeptemberben átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerek 0,2 százalékkal lettek olcsóbbak.

Messze még a vége

Nem lepte meg az elemzőket, hogy az augusztusi 16,4 százalékos árdrágulási ütem 12,2 százalékra lassult szeptemberben. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a 4,2 százalékpontos lassulásnak egy jelentős részét (2,6 százalékpontot) az energiaárak tavalyi, magas bázishoz viszonyított csökkenése biztosította.

Hasonló okokból – tehát elsősorban a tavalyi árszint megugrás miatt – láthatjuk, hogy az élelmiszerinfláció fékeződése 1,4 százalékpontot faragott le az inflációból. „Ezt leszámítva a többi tételben minimális inflációt fékező erő látható” – tette hozzá.

Az elemző szerint a havi alapú, 0,4 százalékos inflációs mutató mögött továbbra is általános áremelkedés látható, amely alól egyedül az élelmiszerek áralakulása szolgáltat kivételt.

„Minden más tétel esetében havi alapon drágulás volt megfigyelhető” – hangsúlyozta. Virovácz Péter szerint az egyedi tételek között érdemi drágulás volt a ruházkodási cikkek esetében, és a tűzifa is közel nyolc százalékkal drágult.

Az üzemanyagok 3,3 százalékkal kerültek többe, mint egy hónappal korábban. Az iskolakezdést érdemben megnehezíti anyagilag a tankönyvek árának közel harmincszázalékos drágulása, de az oktatási szolgáltatások is 1,6 százalékkal drágultak.

Ehhez kapcsolódóan: Szeptemberben már csak 12 százalékkal drágult az élet Magyarországon

A BKV-jegy drágulása miatt a helyi tömegközlekedés is közel három százalékkal drágul havi alapon, miközben a szerencsejátékosok sem örülhetnek, hiszen 16 százalékos szerencsejáték-inflációval szembesülhettek szeptemberben.

„Rövid távon tehát továbbra is jelen van az inflációs nyomás a gazdaság egyes szegmenseiben” – hangsúlyozta a szakember. Szerinte mindenképpen némi bizakodásra ad okot, hogy augusztus után szeptemberben is folytatódott a szolgáltatások esetében a gyenge átárazás.

Bár elsősorban az üzemanyagok irányából komoly felfelé mutató kockázatok vannak, rövid távon nem veszélyezteti semmi az infláció további érdemi csökkenését.

Az elemző szerint a decemberi és januári adatokat nagyban segíti majd a bázishatás, ám ezt követően – látva a friss havi átárazásokat és figyelve a kockázatokat – meglehetősen nehéz lesz hét százalék közeléből három százalékra levinni az inflációt.

„A monetáris politika szempontjából a neheze még csak ezt követően jön, hiszen a jegybank számára a háromszázalékos cél elérése a feladat, nem az egy számjegyű infláció” – tette hozzá.

Az elemző arra számít, hogy idén az éves átlagos infláció 18 százalék körül lesz. Jövőre öt százalékot némiképp meghaladó átlagos inflációt prognosztizál, felfelé mutató kockázatokkal.

Folytatódhat az üzemanyagok áremelkedése, és az év elején érkező adóváltozások másodkörös hatásai, valamint a várt dinamikus bérnövekedés mind inflációs kockázatokat rejt magában.

Meredek csökkenés jöhet

Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője szerint a vártnál alacsonyabb inflációhoz a szolgáltatások árának vártnál kissé mérsékeltebb áremelkedése is hozzájárult, amelyet az üzemanyagárak további drágulása ellensúlyozott.

Ehhez kapcsolódóan: Háromszor akkora a magyar infláció, mint az uniós átlag

A szakember szerint az enyhülő inflációs nyomásra utal, hogy a maginfláció 13,1 százalékra mérséklődött az előző havi 15,2 százalékról.

„Az év hátralevő részében bázishatások és az élelmiszertermékekre bejelentett, egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció további meredek mérséklődésére számítunk” – tette hozzá.

A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2020–21-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem kell számítani, sőt további árcsökkentéseket eredményezhet a forint erősödése a tavalyi szintekhez képest.

„Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árának szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban novembertől már így is egy számjegyű inflációra számítunk, ami az év végére hat százalék közelébe mérséklődhet” – hangsúlyozta az elemző.

Matolcsy szerint a kormány a hibás

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György ismét odaszúrt a kormánynak. A Népszava vette észre, mit válaszolt az MNB elnöke Tóth Bertalan és Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére. Matolcsy György szerint a hazai infláció 2022 őszétől elvált a régiós átlagtól.

Ennek oka a magyar gazdaság magas energiaigénye és -függősége, az alacsony versenyképesség inflációnövelő hatása és a kormányzati ársapkák.

Utóbbiak tompították a külső sokkok árakra gyakorolt hatását, de idővel a gazdasági szereplők (termelők és kereskedők) elkezdték kompenzálni az intézkedések hatását. A vállalatok igyekeztek az árkorlátozó intézkedésekből eredő veszteségeiket más termékek árának emelésével és az árrések növelésével ellensúlyozni, így közvetett módon tovább emelték az inflációt.

Ehhez hozzájárultak a költségvetési egyenleg javítása érdekében bevezetett adóemelések is.

Suppan Gergely szerint idén 17,8 százalékos átlagos inflációra számítunk, míg jövőre az üzemanyagok jövő év eleji jövedékiadó-emelése ellenére 3,9 százalékra mérséklődhet.

Nem ennyire optimista a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely ma megjelent előrejelzésében felfele módosította a jövő évi inflációt.

Az IMF előrejelzése szerint 2024-ben a korábban becsült 5,2 százalék helyett 6,4 százalék lehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Idén 17,7 százalékos lehet az éves átlagos infláció.

Itt a saját lista

A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.

Míg a KSH az augusztusi árakat közli, saját listánkkal már a szeptemberi árváltozásokat figyelhetjük meg. Amikor augusztusban eltörölték a kristálycukor hatósági árát, 449 forintra emelkedett, ami szeptemberre 398 forintra csökkent, majd októberben tovább esett az ára: 379 forintot kellett érte adni a boltban.

A burgonya kilogrammonkénti ára 499 forintról 349-re mérséklődött szeptemberben, majd októberben 329 forintra, aminek inkább szezonális oka van.

Csökkent a tojás és a fogkrém ára is. Előbbi a szeptemberi 720-ról 640 forintra, utóbbi 1499 forintról 1299-re mérséklődött. A csirkemell ára az általunk figyelt üzletben 1449-ről 1499 forintra nőtt, egy hónappal korábban még csak 1399 forintba került. Egy liter benzin átlagára ugyanakkor esett, 643 forintról 629 forintra.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG