Gáspár Kristóf: Orbán 2023-ban is uralta a szubjektív valóságot. Hahner Péter: A történésznek újra és újra ki kell gyomlálnia a történelmi tévhiteket. Fáy Zsolt: „Egy átlagos kereskedelmi bank vezetése marhára nem érdekelne.”
Gáspár Kristóf: Orbán 2023-ban is uralta a szubjektív valóságot
A politológus szerint – a végtelenül kínos brüsszeli kávézós jelenet ellenére – az EU-ban nem állították teljesen a szőnyeg szélére Orbán Viktort, és Magyarország sem lett megtűrt vagy másodrendű ország. A miniszterelnök 2023-ban is uralta a szubjektív valóságot: képes volt irányítani a politikáról alkotott véleményeket, érzelmeket és értékítéletet.
Hahner Péter: A történésznek újra és újra ki kell gyomlálnia a történelmi tévhiteket
Az emberiség története során nagyon sokáig az egyes államok, társadalmak belső rendje, békéje volt a legfontosabb érték; ha erővel akarták megdönteni, azt elítélendőnek, polgárháborúnak tartották. Kezdetben Kossuth Lajosék sem tartották forradalomnak saját küzdelmüket a Habsburg-ház ellen. Hogyan jött létre ez a változás, és mi az eredménye? Többek között erről is beszélgettünk Hahner Péterrel, a Pécsi Tudományegyetem volt docensével, a Mathias Corvinus Collegium intézetvezetőjével.
Fáy Zsolt: „Egy átlagos kereskedelmi bank vezetése marhára nem érdekelne”
„Én vagy reggelente, vagy este jógázom, a végén húsz-harminc percet féllótuszban vagy lótuszülésben meditálok, légzőgyakorlatokat csinálok. Így a stresszt valahogy el tudom engedni, át tudom dolgozni” – jelentette ki a MagNet Bank elnöke, aki a Szabad Európának adta élete első podcastinterjúját. Fáy Zsolt családjával a Balaton mellett él, imádja a goa trance-et, hisz a permakultúrában.
„Kényes ügy” – az ukrajnai mozgósítási törvény éket ver az elnök és a fegyveres erők közé
Az ukránok mára nem tolonganak úgy a toborzóirodáknál, ahogy az invázió kezdeti szakaszában, ami sokakat frusztrál, és emberhiányt is okoz a fronton. A parlament előtt van a probléma kezelését célzó törvényjavaslat, de egyes politikusok és katonai vezetők a jelek szerint felháborodástól tartanak.
Egy másik cikkünkben az oroszországi ellenvélemények elfojtásáról írtunk, ami már a Szovjetunióra is jellemző volt.
Kína a globális Dél vezető szerepére tör, kihasználva az ukrajnai és a gázai háborút
A véres fegyveres konfliktusok – Ukrajnában és a Gázai övezetben – megmutatták a palesztin helyzettel kapcsolatos globális megosztottságot, a civil áldozatok ügyében vélt nyugati képmutatás lappangó sérelmeket hozott a felszínre, amelyeket Peking igyekszik kihasználni.
Visszatekintő 2023: Így lettek milliárdjai az Orbán családnak
A G7 újságírójának sikerült bebizonyítania, hogy az Orbán család vagyona mára megközelítette a bűvös százmilliárd forintos határt. A család pénzügyei körül azóta is egyre több furcsaság történik. Húsz éve még azt mondta Orbán Viktor az édesapjának, hogy ne szállítson követ állami útépítésekre, ma már a miniszterelnök apja milliárdos profitot szed ki a bányáiból. Tiborcz István, a kormányfő veje pedig bankot vett, szállodákat épít és vagyonkezelő céget vásárolt.
Visszatekintő 2023: Győrffy Dóra közgazdász: „Nincs hozzáadott magyar érték az akkugyártásban”
Magyarországon 2030-ra immár több mint húsz akkumulátorgyár fog működni. Az emberekben ennek kapcsán rengeteg a félelem, és nagyon kevés információt is kapnak. Ahhoz, hogy tisztán lássuk, mely félelmek alaptalanok, és melyek nem, a Szabadon stábjával olyanokat kerestünk, akik megépült gyárak mellett élnek, és akiknek már saját tapasztalatuk van.
Visszatekintő 2023: „Adnak itt hitelbe drogot? Igen” – leszedált ország nemzeti drogstratégia nélkül
A Fidesz-kormány célkitűzése az volt 2013-ban, hogy az évtized végére, azaz 2020-ra drogmentessé teszik Magyarországot. Nem sikerült. Ehhez az sem járult hozzá, hogy 2012-ben a parlament megszavazta Európa egyik legszigorúbb drogtörvényét, ezzel pedig az ártalomcsökkentés helyett inkább a fogyasztók sokkal súlyosabb büntetése került fókuszba. A Nemzeti Drogellenes Stratégia 2020-ban véget ért, és eltelt három év úgy, hogy Magyarország kormányának nincs semmiféle víziója arról, hogyan és miként kellene az egyre súlyosbodó droghelyzetre reflektálni államilag.
Amit még tudni érdemes
Méltatlan körülményekre panaszkodnak a Budapestre vezényelt vidéki mentők (RTL)
Csak napi húsz perc szünetet kapnak azok az átvezényelt vidéki mentők, akik általában több mint 12 órát dolgoznak a fővárosban. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége méltatlannak tartja az átvezényelt dolgozók munkakörülményeit is.
„Szóltak már, hogy menni kell” – Szerződésről még nincs hír, de a MÁV már költözteti a Rákosrendezőn élőket a budapesti Dubaj kedvéért (Népszava)
Töredezett házak, talpfák halmai, vágányok acélcsíkjai – mintha megállt volna az idő Rákosrendezőn, ahol kormányzati hátszéllel mini-Dubaj épül majd, persze a helyieket kizárva a döntésből. Sokakat már el is költöztettek.
Van olyan korrupciós mutató, amelyben Magyarország már behozta Ukrajnát (G7)
A végrehajtó hatalom korrupciója már súlyosabb hazánkban, mint a szomszédban, és a politikai vezetés ugyanúgy egyéni érdekek mentén használja a közpénzeket, mint Kijevben – írták egy friss értékelésben.
Minden jót kíván a mai napra
a Szabad Európa budapesti szerkesztősége
