Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Harrach Péter: “A parlament nem alkalmas az életvédelem határozottabb képviseletére”


Jelenet egy varsói tiltakozásról, 2020. október 28-án.

Lengyelországban hatalmas tüntetések zajlanak miatta. A magyar kormány nemrég aláírt egy nemzetközi deklarációt arról, hogy az államnak nem kötelessége támogatni az elvégzését. Az abortuszról van szó. Egy KDNP-s politikust kérdeztünk arról, módosítanak-e a magyar abortusz-szabályokon.

A magyar kormány által a közelmúltban aláírt “Genfi megegyezés” kimondja, hogy a nőknek nem nemzetközileg elismert alapjoga az abortusz, és a kormányoknak nem kötelessége segíteni annak elvégzését. A 32 aláíró között csak három európai kormány van: Belarusz, Lengyel- és Magyarország.

Az egyezmény és az abortusz elvégzésének további szigorítása elleni lengyel tüntetések kapcsán kerestük meg a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettesét, Harrach Pétert és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztályát. Azt kérdeztük tőlük, hogy látnak-e esélyt Magyarországon az abortusz-szabályozás módosítására, és hogy terveznek-e ezért fellépni.

Harrach Péter, KDNP
Harrach Péter, KDNP

Harrach Péter leszögezte, hogy az emberi méltóság és az élet tisztelete elvi kérdés számára, ezért “az abortusz és az eutanázia ellen a magánéletben határozottan tiltakozom”.

A politikai döntések viszont “a lehetőségek keretein belül” hozhatók meg, folytatta a képviselő. “Ma Magyarországon a társadalom és az azt leképező parlament nem alkalmas az életvédelem határozottabb képviseletére”.

Azt viszont meg kell tennünk, hogy a nő, az anya túlhangsúlyozott döntési jogához megfelelő információt adjunk a magzatról” – indokolta azt, hogy két éve miért támogatta Dúró Dóra javaslatát arról, hogy az abortusz elvégzése előtt az anyának kötelező legyen meghallgatnia magzata szívhangját. “Ez szerény és békés kezdeményezés volt” – mondja.

Kérdésünkre, miszerint a Genfi megegyezés nyomán lehetséges-e valamilyen jogszabálymódosítás, a KDNP frakcióvezető-helyettese így válaszolt: “nincs ilyen döntés, pillanatnyilag nincs napirenden”.

Amint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia válaszol kérdésünkre, cikkünket frissítjük.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG