Megállíthatatlannak tűnik az infláció gyorsulása Magyarországon. Utoljára 2007-ben emelkedtek hét százalék felett az árak. Alig volt olyan termék, amelyért ne kellett volna novemberben többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A legfrissebb adatok szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint erre utoljára tizennégy évvel ezelőtt volt példa, amikor 2007 decemberében hasonló ütemben emelkedtek az árak Magyarországon.
A dohány és a benzin drágult a legjobban
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 37,7, illetve 16,8 százalékkal. Egy év alatt az élelmiszerek ára hat, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a baromfihúsé kilenc százalékkal nőtt.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Szabad Európának azt mondta, hogy a benzinár rögzítése nélkül 7,5-7,6 százalékos lett volna az infláció, vagyis nem sokat jelentett, hogy november 15-től 480 forinton rögzítette a kormány az alapüzemanyagok árát. A KSH adatfelmérése ugyanis az adott hónap első és huszadik napja között történik, így az üzemanyagok ára a statisztikai felmérés alapján jelentősen emelkedett, havi alapon két, éves alapon közel 38 százalékkal.
Az elemző szerint a KSH által számszerűsített 140 termékkör közül 129-ben nőttek az árak, vagyis a fogyasztói kosár 92 százalékában drágulást mértek. „Ez egyértelműen jelzi, hogy mennyire széles az inflációs nyomás ma Magyarországon” – tette hozzá. Októberhez képest közel egy százalékponttal gyorsult tehát az infláció.
A szolgáltatások inflációja is jelentősen gyorsult, novemberben elérte a 4,6 százalékot, ami szintén erőteljesen gyorsította az általános inflációs mutatót. „Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy az inflációt már nem kínálati sokkok vezérlik, hanem megérkeztek a másodkörös hatások. A nyersanyagok és a munkaerő költségének emelkedése egyre szélesebb körben épül be az árakba” – vélekedett az elemző.
Újabb kamatemelés jöhet
Virovácz Péter szerint a vállalatok árazási ereje egyre erősödik, hiszen a kereslet továbbra is felfutóban van, miközben a kínálat még mindig korlátos. A kínálati zavarok, vagyis az energiaválság, a szállítási problémák, a munka-, az alkatrészhiány 2021 végén, 2022 első felében is velünk marad.
Eközben a fiskális politika tovább élénkíti majd az aggregált keresletet a munkabérek jelentős növekedésével egyetemben. „Ezek alapján a következő hónapokban is rendkívül magas inflációval számolhatunk. Szinte borítékolható, hogy a decemberi infláció is hét százalék felett marad, de még a jövő év első negyedévében is bőven hat százalék feletti inflációval számolhatunk” – tette hozzá.
Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hetekben. Várakozása szerint az effektív kamat legalább 4,25 százalékra emelkedik majd a következő év első felére.
„Hogy ennél is magasabbra megy-e, az csak azon múlik, hogy mikor indul el a költségvetési szigorítás. Az a költségvetési szigorítás, amely a beérkező adatok fényében egyértelműen szükséges az infláció megfékezéséhez” – tette hozzá. Ez azt is jelenti, hogy csak drágábban lehet hitelt felvenni, és a korábban igényelt, változó kamatozású kölcsönök törlesztőrészlete is megemelkedhet.
Árfelhajtó hatása van a gyenge forintnak
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője is a dráguló üzemanyagoknak tudta be azt, hogy novemberben tovább gyorsult az infláció. Szerinte a dráguló üzemanyag az inflációból több mint két százalékpontot magyaráz.
„Az ársapka bevezetése a novemberi adatokat még nem befolyásolta, az majd csak decemberben jelenik meg, így akkor már valamelyest fékezheti az inflációt” – vélekedik. Regős Gábor szerint kedvezőtlen hír, hogy dinamikusabbá vált novemberben az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások drágulása is.
„Az infláció emelkedésében tehát több, Magyarországtól független ok is szerepet játszik, ám felfelé húzzák belföldi okok is, mint például a magas kereslet és a gyenge forintárfolyam” – tette hozzá.
A tej és a tojás drágult a legjobban
A Szabad Európa bevásárlólistáján is visszatükröződött az árak emelkedése. Novemberről decemberre a tej 16,7 százalékkal lett drágább, a tojásért 13,7, míg a cukorért 2,4 százalékkal kellett többet fizetni.
Szeptember óta figyeljük az árakat, és a cukor ára minden hónapban emelkedett. Szeptemberben még csak 219 forint volt, most már 255 forintot kell érte fizetni. Olcsóbb lett viszont az olívaolaj, amelyért 11,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni decemberben, mint egy hónappal korábban.
A többi termék többségénél nem változtak az árak. Igaz, vannak kivételek: októberről novemberre több mint harminc százalékot drágult az általunk figyelt kávémárka. A banán közel 12, a kenyér 8,7, a liszt 6,7, míg a cukor ára 4,2 százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Szabad Európa szerkesztősége úgy döntött, hogy létrehoz egy alternatív fogyasztói kosarat. A szubjektív szempontok alapján összeállított fogyasztói kosár, persze, nem tekinthető hivatalosnak és reprezentatívnak sem. Olyan árukat választottunk ki, amelyek szinte minden háztartásban előfordulnak, és minden hónapban ugyanannak a márkának ugyanazt a kiszerelését ellenőrizzük.
A lista húsz tételt tartalmaz, ezeknek a termékeknek az árát havonta feljegyezzük és az árváltozásokról beszámolunk. Ezzel szeretnénk közelebb hozni a hivatalos statisztikákban szereplő inflációs adatot, amely egy nagy átlagot jelenít meg. Erről részletesebben itt írtunk.
