Egy friss fejlesztés megmutatja, hol lehet a Covid-járvány újabb hullámára számítani, igaz, ehhez megfelelő mennyiségű adatra van szükség, ami még Európában sem mindig áll rendelkezésre.
Miközben a hétvégén kinyitottak a teraszok (meglehetősen tumultuózus jeleneteket okozva), a legfrissebb, hétfő reggeli adatok szerint a megelőző 24 órában 176 beteg veszítette életét a járvány következtében, közel 2000 az új fertőzöttek száma. A beoltottaké átlépte a 3,6 milliót. A kormány pedig már az újabb lazítás lépéseiről beszél.
Hol alakulhatnak ki a koronavírus-járvány újabb gócpontjai? Egy újonnan fejlesztett térkép (elegendő adat esetén) képes előre jelezni, méghozzá egy algoritmusba juttatott adathalmaz segítségével. Ennek komoly szerepe lehetne egy újabb járványhullám elkerülésében - derül ki videónkból.
Jogszerű volt az SZFE-sztrájk
„Isszák a csavaros kiflit, és a genderről beszélgetnek” – fogalmazott a Szabad Európának adott interjúban Pető Andrea történész a nők magyarországi helyzetéről. A bécsi CEU Társadalmi nemek tudománya tanszékének egyetemi tanára szerint bár a kormány csak a család részeként jeleníti meg a nőt, mégsem csak „szülőgépként” kezeli. A Fidesz családpolitikája támogatja azt is, hogy a nők dolgozzanak és karriert építsenek, bár úgy, hogy ezzel másfajta egyenlőtlenségeket teremt.
Jogszerű volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tanárainak tavaly szeptemberben kezdeményezett sztrájkja – közölte a Kúria megerősítve azt, amit a Fővárosi Ítélőtábla már kétszer is megállapított. A Kúria elismeri, hogy a dolgozók nem csak az alacsony bér, vagy a rossz munkakörülmények ellen sztrájkolhatnak, hanem akkor is, ha egy felsőoktatási intézmény önállósága kerül veszélybe.
Mit tehetünk a klímaváltozás ellen? A kérdés már hosszú évek (lassan évtizedek) óta áll a viták középpontjában. Európában megoszlanak a vélemények, van, ahol az egyéni szokások megváltoztatásában látják a megoldást és van, ahol a technológiai újításokban - derül ki infografikánkból.
Mit tehetünk a klímaváltozás ellen?
Feszülő nyugat-európai-orosz viszony
Az elmúlt napokban – politikai értelemben - rengett a föld a Cseh Köztársaságban és a rengéseket már Brüsszelben is érezni. Az évekkel ezelőtti, fegyverraktárakban történt robbantások esetén felmerült orosz szál még feszültebbé tette a Nyugat és Moszkva viszonyát. De mennyire hajlandók kiállni Prága mellett a szövetségesei? A kérdésre európai tudósítónk kereste a választ.
Az amerikai elnök hivatalosan népirtásnak nevezte az örmények 1915-ös lemészárlását. Joe Biden nyilatkozata feldühítette Törökországot, amely azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megpróbálja átírni a történelmet. A Fehér Ház állásfoglalása történelmi fontosságú tett.
Tavaly közel 2 ezer milliárd dollárral nőttek a világ katonai kiadásai
Az előző évhez képest jelentősen nőttek a világ katonai kiadásai. A tavaly elköltött összeg elérte az 1911 milliárd dollárt, ami 2,6 százalékkal több, mint 2019-ben – többek között ez derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentéséből. Érdekesség, hogy a költések több, mint 60 százaléka öt országhoz kapcsolódott tavaly – hogy melyek ezek, az is kiderül cikkünkből.
Európa legtöbbet bombázott fővárosa nem más, mint Belgrád. Akkor és most: fényképek arról az 1941-es bombázásról, amely mindörökre átszabta a szerb főváros látképét. Képeinken azt is megnézheti, miként néz ki 80 évvel később ugyanaz az utca, épület.
Békés napot kíván
Csák Gyula
