Az ukrajnai háborúban az Egyesült Államok nem pusztán egy szövetségesét támogatja, hanem fontos tapasztalatokat is gyűjt, tekintettel egy esetleges jövőbeli összecsapásra Kínával.
Senki nem tudja, hogy fog kinézni az Egyesült Államok következő nagyobb katonai konfliktusa, fog-e az ország katonákat küldeni – mint tette Afganisztánban és Irakban –, esetleg jelentős támogatást fog-e nyújtani, mint Ukrajnában.
Az Egyesült Államok legnagyobb aggálya továbbra is Kína. Amerikai illetékesek szerint Peking már 2027-re készen akar állni az általa szakadár tartománynak tekintett Tajvan megszállására, miközben Washington a demokratikus szigetország első számú támogatója és szövetségese.
Ehhez kapcsolódóan: A léggömbbel együtt a remény is felrobbant az amerikai–kínai viszony javulására
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) előző havi jelentésében rámutatott, hogy a földrajzi helyzetre és az amerikai elkötelezettségre vonatkozóan is nagy különbségek vannak Tajvan és Ukrajna között, mégis „vannak egyértelmű párhuzamok Ukrajna orosz megszállása és egy Tajvan elleni lehetséges kínai támadás között”.
Ezért nem árt megvizsgálni, hogy milyen tanulságok vonhatók le az ukrajnai háborúból, s ezeket miként lehet alkalmazni egy tajvani konfliktusra.
Előre felfegyverezni
Nem sokkal azután, hogy az orosz hadsereg tavaly februárban bevonult Ukrajnába, az Egyesült Államok és szövetségesei nagy mennyiségű fegyver szállításába kezdtek a szomszédos államokon keresztül.
Tajvannak azonban már előre teljesen fel kellene fegyverkeznie a CSIS modellezései alapján. „Az ukrán modellt nem lehetne megismételni Tajvanon, ugyanis Kína hetekre vagy akár hónapokra is blokád alá vonhatja a szigetet” – írták az értékelésben.
Kathleen Hicks amerikai védelmiminiszter-helyettes rámutatott, hogy Ukrajna esetében inkább egyféle hideg indításos megközelítéséről volt szó, és le fogják vonni a tanulságokat a történtekből.
Kiemelte: a partraszállás a legnehezebb katonai műveletek közé tartozik, és az ellátás is meglehetősen nehézkes, különösen, ha Kína blokád alá vonja a szigetet.
Ehhez kapcsolódóan: Kínai külügyminiszter: Tajvan nem Ukrajna
Aggályok a raktárkészlettel kapcsolatban
Mindazonáltal a Pentagon nem tud olyan felszereléseket szállítani előre, amelyekkel nem rendelkezik. Az ukrajnai háború erős nyomást gyakorol az amerikai és európai védelmi készletekre, ami jól mutatja, hogy a Nyugat nem állt igazán készen nagyobb hagyományos katonai konfliktusra.
Bizonyos eszközökben gyengeségek tapasztalhatók a készletek és a gyártókapacitások terén is – húzta alá Mark Cancian, a CSIS nemzetközi biztonsági programjának munkatársa. „Néhány területen, például a tüzérségi lőszerek esetében ez válságossá válhat” – hangsúlyozta a jelentés szerzője.
Ukrajna naponta nagyjából hétezer lövedéket használ el a védekezés során, nagyban függ a kéthetente érkező amerikai szállítmányoktól.
Az invázió megindítása óta az Egyesült Államok több millió, tüzérségi és kézifegyverekhez való lőszert küldött Ukrajnába, illetve egyebek mellett 8500 Javelin páncéltörő és 1600 Stinger légvédelmi rakétát.
Az egyik fő kihívást a tarackokhoz való 155 milliméteres lőszerek biztosítása jelenti, ilyen fegyverekből Washington 160 darabot szállított Ukrajnába eddig több mint egymillió lőszerrel, de naponta akár háromezret is kilőhetnek az amerikai védelmi minisztérium szerint.
Doug Bush, a Pentagon hadseregért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Ukrajna másfajta háborút vív, mint amilyen feltehetőleg egy amerikai–kínai konfliktus lenne. Ebben valószínűleg sokkal nagyobb szerepet kapna a légierő és a haditengerészet, így kisebb lenne a nyomás a szárazföldi erőkön.
Ehhez kapcsolódóan: Kína ismét Tajvan erőszakos elfoglalásával fenyegetett
Időbe telik az újjáépítés
Ugyan az amerikai védelmi stratégia kimondja, hogy az országnak képesnek kell lennie megvívnia egy háborút úgy, hogy emellett is elegendő kapacitással rendelkezzen az elrettentéshez, de az ellátási lánc ezt nem tükrözi.
Hicks aláhúzta, hogy az ukrajnai fegyverszállítások nem akasztották meg Tajvan támogatását, azonban a Tajpej által vásárolni kívánt eszközök esetében hasonló nyomással kell szembenézni, mint az ukrajnai lőszerellátás terén, így bizonyos fokú alkatrész- és munkaerőhiány is fennáll.
Ezért az Egyesült Államok lehetővé kívánja tenni, hogy a saját készleteiből is küldhessen fegyvereket Tajvannak.
A hadsereg vezetése azon dolgozik, hogy felhatalmazást kapjon a kongresszustól többéves szerződések megkötésére, ezzel előmozdítva a hadiipari vállalatok beruházásait a hosszabb távú igények kielégítése érdekében, különösen a Bush által négy nagynak nevezett Javelin rakéták, GMLRS irányított rakéták, HIMARS rakéta-sorozatvetők és 155 milliméteres lövedékek területén.
„E sürgősség hiányában azt kockáztatjuk, hogy később rossz időben leszünk lemaradva” – jelentette ki a helyettes államtitkár.
Ehhez kapcsolódóan: NATO-főtitkár: Megkezdődött az újabb átfogó orosz offenzíva Ukrajnában
Mindez hosszú időbe telik. A CSIS szerint akár öt évet vagy többet is igényelhet a készletek újratöltése a fent említett lőszerekből.
„Jó hír, hogy azt hiszem, az ukrán konfliktus ráébresztette az embereket e gyengeségekre. Rossz hír viszont, hogy hosszú-hosszú idő lesz ezek megoldása még akkor is, ha erős a politikai akarat” – húzta alá Hal Brands, az Amerikai Vállalkozási Intézet (AEI) munkatársa.
Az európai szövetségesek készletei is kifogyóban vannak, számos partnerállam sietve új szerződéseket köt a hadiipari cégekkel ezek pótlásáról.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban a héten figyelmeztetett, hogy különösen a nagyobb kaliberek esetében akár két és fél évbe is kerülhet bizonyos új megrendelések teljesítése.
Ehhez kapcsolódóan: Tajvan Ukrajnát követi, nem enged a nyomásnak
A világűr mint frontvonal
A harckocsikkal és tüzérséggel az ukrajnai események gyakran hasonlítanak egy XX. századi háborúra, ugyanakkor a konfliktus azt is demonstrálta, hogy mennyire fontossá vált az űrtechnológia a hírszerzés, a kommunikáció és a propaganda szempontjából is.
Az orosz csapatösszevonásokról készített műholdfelvételek még a háború előtt ellentmondtak a Kreml azon állításainak, amelyek szerint pusztán hadgyakorlat zajlik. Amint a megszállók beléptek Ukrajnába, a civilek okostelefonjukkal valós idejű felvételeken közvetítették az inváziós erők tartózkodási helyét, felvették sok hadifogoly vallomását, és a világ elé tárták az orosz veszteségeket.
Mivel számos adótornyot megsemmisítettek, és az áramellátásban is súlyos zavarok voltak, az amerikai SpaceX cég műholdas Starlink-egységek százait küldte az országnak, így segítve az internetkapcsolat fenntartását.
„Oroszország már az első naptól elvesztette az információs háborút, soha nem voltak képesek uralni az Ukrajnából jövő narratívát. Feltételezhetjük, hogy Kína nem fogja elkövetni ugyanezt a hibát, és meg fogja próbálni rendkívül agresszíven ellenőrzése alá vonni az információs teret” – mondta Brands.
A Starlink sikerére építve amerikai szakértők máris a műholdas kommunikáció kiterjesztésének módját tanulmányozzák.
Ehhez kapcsolódóan: Kína célba veszi a NATO-t
Felkészülés a kiberháborúra
Nemcsak a műholdakat és átvitelüket kell védeni, hanem az információ feldolgozására és terjesztésére szolgáló földi állomásokat is. Az ukrán Viasat telekommunikációs hálózat elleni hekkertámadás például modemek tízezreit tette működésképtelenné.
Brands úgy vélekedett, hogy Kína nagy valószínűséggel kiberhadviselési eszközökkel is megpróbálná elejét venni annak, hogy Tajvan üzeneteket közvetítsen a világ felé a hatékony védekezésről.
Ha nem foglalkozunk földi hálózataink kibervédelmével, akkor ezek sérülékenyek lesznek, és a műholdak nem lesznek képesek célba juttatni az információkat – figyelmeztetett Chance Saltzman tábornok, az amerikai űrhaderő vezetője.
