Mark Rutte holland miniszterelnök március 18-án kezdi meg a tárgyalásokat az új kormány megalakításáról, miután a koronavírus-járvány által beárnyékolt országos választásokon pártja, a konzervatív VVD, az előrejelzések szerint immár negyedszerre is győzelmet aratott.
A március 17-i szavazatok 63%-os feldolgozottsága után Rutte pártja az alsóház 150 mandátumából már 36-ot megnyert.
A választók szavazataikkal arról is véleményt alkottak, hogy miniszterelnökük jól kezelte Hollandiában a járványt, annak ellenére, hogy a fertőzési arány továbbra is igen magas és az oltást lassan kezdték meg.
Megerősödött a politikai közép is
Rutte számára „kézenfekvőnek tűnik", hogy a balra húzó, uniópárti D-66 párttal alakítson új koalíciót, amelyet Sigrid Kaag volt ENSZ-diplomata vezet és amely várhatóan a másodikként végez 24 mandátum megszerzésével.
A D-66 jobban teljesített, mint ahogy azt a közvélemény-kutatások előre jelezték és ezzel váratlanul megerősödött a politikai közép is.
„A holland emberek nem szélsőségesek, hanem mérsékeltek" – mondta örömmel Kaag, miután március 17-én az első exit pollos jelentések megjelentek. Kaag „őrült kalandnak” nevezte, hogy elindult a választásokon.
A szélsőjobbos Geert Wilders iszlámellenes Szabadságpártja több mandátumot veszített, csakúgy, mint a baloldali környezetvédő Zöld Párt.
Továbbra is a járványkezelés lesz a kormány prioritása
Rutte 2010 óta miniszterelnök, jelenleg a Kereszténydemokratákkal és a D-66-tal alkotott ügyvivő kormány élén áll. Az új koalíció megalakításához is valószínűleg ezt a két pártot fogja felkérni.
A világjárványra és az ország előtt álló egyéb kihívásokra való tekintettel Rutte a lehető leggyorsabban szeretné megalakítani az új koalíciót. A pártvezetők első találkozóját március 18.-ra tervezik.
A miniszterelnök elmondása szerint elsődleges prioritása továbbra is a járvány kezelésének folytatása lesz.
„Óriási kihívások előtt állunk. A következő hetek és hónapok során ki kell vezetnünk az országot a koronavírus-válságából" – mondta Rutte.
Hollandia az Európai Unió egyik legnagyobb gazdasága és egyben az egyik első olyan tagország, amely a COVID-19 válság idején tart választásokat. A választások során három napon át lehetett szavazni, hogy csökkentsék a fertőzés kockázatát.
A 17 milliós országban a vírus eddig több mint 16 ezer ember halálát okozta. A világjárvány ellenére a választási részvételi arány 83 százalékos volt, majdnem olyan magas, mint négy évvel ezelőtt volt.
