Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Hungarikumok az új uniós szankciós csomagban


A Semmelweis Klinikák állomás a budapesti M3-as metróvonalon 2022. május 14-én
A Semmelweis Klinikák állomás a budapesti M3-as metróvonalon 2022. május 14-én

Hatályba léptek pénteken az Oroszországgal szembeni újabb uniós korlátozó intézkedések úgy, hogy az orosz Metrovagonmas az általános tilalom ellenére továbbra is végezheti a budapesti 3-as metró karbantartását. A tizenegyedik szankciós csomagot annak ellenére fogadták el, hogy az OTP nem került le a háborút támogató cégek ukrán feketelistájáról.

Az Európai Unió által pénteken hatályba léptetett, sorrendben tizenegyedik orosz szankciós csomag egy derogáció révén biztosítja a budapesti 3-as metró egy orosz cég által végzett karbantartásának folytatását. A Válaszonline által megszerzett információt pénteken Brüsszelben EU-tisztviselők is megerősítették, illetve úgy pontosították, hogy a magyar kormány által kért derogáció nem a Metrovagonmas orosz céggel tesz kivételt, hanem az általa nyújtott szolgáltatásokkal és az azokhoz szükséges eszközökkel, amelyek biztosítják a budapesti 3-as metró zavartalan működését.

A Metrovagonmast nem kellett mentesíteni a szankciók alól

Egy uniós forrás szerint a Metrovagonmast senki sem listázta, és nem is volt ilyen szándék. A mentesség egy korábbi szankciós csomag részét képező általános importtilalom alól ad felmentést, amely embargóval sújtotta olyan eszközök behozatalát is Oroszországból, amelyek nélkülözhetetlenek a metrószerelvények karbantartásához.

A magyar kormány a külügyminiszter korábbi fogadkozásai ellenére úgy adta beleegyezését a tizenegyedik szankciós csomag elfogadásához, hogy a legnagyobb hazai kereskedelmi bankot, az OTP-t nem törölték az ukrán korrupcióellenes hatóság, „háborús szponzorok” nevét tartalmazó feketelistájáról. Erre sajtóhírek szerint öt görög hajózási cég esetében mutatott hajlandóságot az ukrán fél, de a főleg reputációs károkkal fenyegető intézkedés számos más EU-tagállami céget is érint.

Ehhez kapcsolódóan: Kikopott a „szankciós infláció” is a kormányzati kampányból, nem volt már túl népszerű

Az OTP rajta maradt az ukrán listán

Egy ponton az Európai Bizottság is bekapcsolódott a közvetítésbe, de nem igazán látni, milyen konkrét eredményeket hozott a közbenjárás. Nevük mellőzését kérő tisztviselők szerint mindenekelőtt azt próbálták tisztázni az ukrán féllel, hogy milyen megfontolások alapján tettek fel a feketelistára európai cégeket (az OTP-vel szemben az a vád, hogy kedvezményes hitelekkel segíti az orosz hadiipari komplexumot, így közvetve finanszírozza a háború költségeit; a bank azonban tagadja a vádakat), és mit kell tenniük annak érdekében, hogy ne legyenek többé a listán. EU-s források lapunknak elmondták, hogy a vitás kérdés rendezését megnehezíti, hogy a kérdéses feketelistát egy, az ukrán állammal közvetlenül nem kapcsolatban álló ügynökség készíti.

A magyar kormány a jelek szerint nem mondott le az OTP tisztázásáról, és most az európai békeeszközből Ukrajnának a fegyverkezés költségeire szánt újabb ötszázmilliós pénzügyi támogatás jóváhagyását teszi függővé ettől.

Az új csomag középpontjában a szankciók kijátszása

A tizenegyedik szankciós csomag alapvetően az Oroszország ellen több lépcsőben bevezetett szankciós rendszer kijátszásának és megkerülésének kísérel meg gátat szabni, megnyitva az utat az ilyen műveletekben részt vevő harmadik országbeli cégek és – megfelelő válaszlépés hiánya esetén – harmadik országok EU-ba irányuló exportjának szankcionálása előtt.

Az EU tisztviselők szerint három szinten próbál fellépni a szankciók kijátszása ellen. Először is a rendkívüli szankciós megbízott, David O’Sullivan diplomáciai erőfeszítései révén. Ha ez nem hozna eredményt, az EU mostantól listázhat olyan harmadik országbeli cégeket, amelyekkel szemben megdönthetetlen bizonyítékok állnak fenn a szankciók kijátszását illetően. Ha ennek se lenne foganatja, az unió általános tilalommal sújthatja a szóban forgó cégnek otthont adó harmadik országok EU-ba irányuló exportját az adott árukat illetően.

Egy EU-tisztviselő szerint tíz olyan nem orosz céget is szankcióval sújt most az unió, amelyek egyértelműen aktív szerepet játszanak a szankciók megkerülésében. Közülük hármat Hongkongban jegyeztek be, de akad iráni, örmény, üzbég és szíriai is.

Lépések a lopakodó orosz kőolajexporttal szemben

Az újonnan bevezetett intézkedések közül különösen figyelemre méltók azok, amelyek az orosz kőolaj kerülőutakon történő behozatalát próbálják megfogni. Az olajembargó kijátszásának két, széles körben elterjedt módja, hogy az orosz hajókról más, korlátozás által nem sújtott felségjelű hajókra rakodják át a kőolajat, továbbá a tankerek eltüntetik azokat a navigációs adatokat, amelyekből következtetni lehetne a hajó útvonalára. Mostantól kezdve a tagállami hatóságok a bizonyos átláthatósági követelményeknek nem eleget tévő szállítóhajóktól megtagadhatják a kikötési engedélyt az EU kikötőiben. Az olajembargót az új szankciós csomag immár a Barátság kőolajvezeték Lengyelországot és Németországot érintő északi szárnyára is kiterjeszti.

Az új csomag egy sor új, kereskedelmet korlátozó intézkedést is tartalmaz, szakértők szerint éves szinten nagyjából másfél milliárd euró értékben. Brüsszeli becslések szerint az új intézkedések hatására a kétoldalú EU–orosz árukereskedelem 55-60 százalékkal csökken a háború előtti időszakhoz képest.

Az új kereskedelmi korlátozások az orosz járműipart is sújtják, megszüntetve és lényegében minden autótípusra és kategóriára kiterjesztve az importtilalmat. Ez nagyjából 550 millió euró értékű orosz exportot érint.

A tizenegyedik szankciós csomag további 71 orosz hivatalos személyt és 33 céget és intézményt, köztük hat propagandista sajtóterméket is érint. Ezzel az EU által a háború kezdete óta szankciók alá helyezett orosz jogi és természetes személyek száma elérte az 1800-at. Az új listára több orosz üzletember is felkerült, így Jurij Csajka korábbi orosz főügyész két üzletember fia. Az EU első ízben az ukrán kulturális örökség orosz fosztogatóival szemben is szankciókat vezet be.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG