Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Növekvő feszültség: Teherán újabb rakétatesztje


A Forradalmi Gárda parancsnoka figyeli a rakéták kilövését egy meg nem nevezett helyszínen tartott hadgyakorlaton Iránban 2021. január 15-én.
A Forradalmi Gárda parancsnoka figyeli a rakéták kilövését egy meg nem nevezett helyszínen tartott hadgyakorlaton Iránban 2021. január 15-én.

Az iráni erők demonstratív, kétnapos rakéta-hadgyakorlatot tartottak. A katonai gyakorlatot feszült helyzetben rendezték meg, ami az ország nukleáris programja és az Egyesült Államok Teherán elleni nyomásgyakorlása miatt alakult ki.

A Forradalmi Gárda több ballisztikus rakétát lőtt ki szimulált ellenséges célpontokra az Indiai-óceánba szombaton az iráni állami televízió tudósítása szerint. A felvétel azt mutatta, amint két rakéta becsapódik "feltételezett ellenséges szándékú hajókba" mintegy 1800 kilométer távolságban.

A hadgyakorlat első napján, pénteken föld-föld ballisztikus rakétákat lőttek ki szimulált ellenséges bázisokra az ország középső, sivatagos térségében. A jelentés szerint Zolfaghár és Dezful rakétákat és bombákat hordozó drónokat is bevetettek.


Az iráni rakéták Izraelt és az amerikai támaszpontokat is elérhetik

Az iráni rakéták hatótávolsága mintegy 2000 kilométeres, ami elég arra, hogy akár csapást tudjanak mérni az ellenségnek tartott Izraelre és a közel-keleti amerikai katonai bázisokra.

Teherán az elmúlt hetekben több hadgyakorlatot is tartott, miközben Donald Trump elnökségének utolsó napjaiban fokozódott az Egyesült Államokkal kialakult feszültség.

Múlt héten az iráni haditengerészet is tartott egy kétnapos, rövid hatótávolságú rakétagyakorlatot az Ománi-öbölben. Ezt megelőzően a Forradalmi Gárda rendezett tengerészeti erődemonstrációt a Perzsa-öbölben.

Az ellenségnek tisztában kell lennie vele, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság tengeri határainak bármely megsértése vagy fenyegetése következményeként a tengerpartról és a vízről cirkálórakétákkal vesszük célba” - mondta Hamzeh-Ali Kaviani ellentengernagy.

Miért mérgesedett el a viszony Amerika és Irán között?

Azt követően, hogy Donald Trump távozó amerikai elnök 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomprogramot korlátozó nemzetközi egyezményből, folyamatosan nőtt a feszültség a két ország között. Trump azzal érvelt, hogy a 2015-ös atomalku „nem ment elég messze”, és kormányzata szankciókat vezetett be Irán ellen a „maximális nyomásgyakorlás kampányában”.

Ezzel az volt a célja, hogy rákényszerítse Teheránt egy új egyezmény aláírására, amely rendelkezne az iráni rakétaprogramról, és rákényszerítené Iránt, hogy hagyjon fel regionális szövetségesei támogatásával, amely révén befolyásolni tudja a közel-keleti eseményeket.

Irán – amely azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál – viszont azt mondta: nem hajlandó tárgyalni sem rakétaprogramjáról sem regionális politikájáról.

Erre válaszolt az Egyesült Államok az egyezmény felmondásával és gazdasági büntetőintézkedésekkel, amelyek nyomán Teherán fokozatosan elkezdte megsérteni a nukleáris alku előírásait. Ezek korlátozzák Irán nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a korábbi gazdasági szankciók enyhítését tették lehetővé.

A Trump-kormányzat – Teherán gazdasági elszigeteltségét fokozva - az Irán-ellenes szankciók mellett azokat a harmadik ország-beli cégeket is szankciókkal kezdte fenyegetni, amelyek továbbra is kereskedtek Iránnal. Teherán a kialakult helyzetben azt mondja: többé nem kötelezik az atomalku rendelkezései.

A január 20-án hivatalba lépő Joe Biden megválasztott amerikai elnök felvetette, hogy Washington visszatérhet a nemzetközi egyezményhez, ha Teherán betartja vállalásait.

Iráni illetékesek ugyanakkor azt mondják, hogy előbb az Egyesült Államoknak kell feloldania a szankciókat.

Az AP, ISNA és Press TV jelentései alapján

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

XS
SM
MD
LG