Több száz felhasználói álfiókot távolított el a Facebook, amelyek az iráni kormányt kritizálták. A fiókokat egy ismert albániai trollfarm működtette, és egy ellenzéki emigránsokból álló szervezetet támogattak.
A Facebook április 6-án jelentette be, hogy töröltek több mint 300 megtévesztő felhasználói fiókot, oldalt és csoportot, amelyeket mind egyetlen helyről, egy albániai szerverről működtettek. A lekapcsolt oldalak főleg iráni tematikájú, a teheráni kormányt bíráló tartalmakat osztottak meg.
Nem vállalta magára
A Szabad Európa iráni szerkesztősége azt írta, hogy a fiókok a Mudzsahedin Khalk (Népi Mudzsahedin) nevű radikális ellenzéki szervezethez kötődtek. A Mudzsahedin Khalk még az 1979-es iráni forradalom idején jött létre, eredetileg a sah rezsimje ellen küzdöttek, de később szembe kerültek a Homeini ajatollah-féle új rendszerrel is, ma a fő céljuk Iszlám Köztársaság megdöntése.
2012-ig a mozgalmat terrorszervezetként tartotta számon az Egyesült Államok. Miután a csoport vezetői bejelentették, hogy nem szorgalmazzák tovább az iráni rezsim elleni erőszakos fellépést, lekerültek a terrorszervezetek listájáról.
A Mudzsahedin Khalk szervezeteit tömörítő Iráni Nemzeti Ellenállás Tanácsa cáfolta, hogy hozzájuk köthetők a törölt profilok, állításuk szerint ez csak Teherán propagandája. Weboldalukon megjegyezték, hogy az iráni kormány rendszerszerűen cenzúrázza a közösségi médiát, és megakadályozza a külföldi platformok elérését Iránban.
A trolloknak is kell enniük
A Facebook kedden közölte, bár a törölt fiókok nem értek el nagy közönséget, láthatóan egy „jól szervezett trollfarm” működtette őket. Mint mondták, az álprofilok üzemeltetőeit azért fizették, hogy álhíreket terjesszenek.
A közösségi oldal moderátorainak az szúrt szemet, hogy az állítólag iráni és amerikai profilok az európai időzónák munkaóráiban voltak aktívak: a legtöbb poszot itteni idő szerint 9 óra után tették közzé, ebédidőben pedig csökkent az aktivitásuk.
„A trolloknak is kell enniük”
– mondta Ben Nimmo, a Facebook globális biztonsági vezetője a Szabad Európa riporterének.
Az álprofilok nagy része egyébként a közelmúltban már nem, vagy alig volt aktív: a moderátorok szerint a bejegyzések nagy részét 2017-ben, majd 2020-ban tették közzé.
Egyre több a mesterségesen generált profilkép
Ben Nimmo elmondása szerint a profilokat ugyanarról az albániai IP-címről működtették. Egy részük iráni hírességek, mások korábban elhunyt emberek fotóit használták fel. Egyes felhasználói fotók pedig valós fényképnek látszó, de mesterséges intelligencia által generált portrék lehettek. Ilyen képeket (amelyek letölthetők például a thispersondoesnotexist.com nevű oldalról) az utóbbi időben egyre gyakrabban használnak a dezinformációt terjesztő álprofilok. A Facebook szerint, 2019 óta hét ilyen fotókat használó, szervezett trollcsapatot buktattak le.
Az albániai trollfarmhoz hasonló, feketepiaci csoportok amatőrnek számítanak az állami szintű befolyásoló műveletekhez képest. Ezek közül a legismertebb az Internetkutató Ügynökség néven ismert orosz trollfarm, amelynek vezetője, Jevgenyij Prigozsin ellen körözést adott ki az FBI.
Az orosz titkosszolgálati háttérrel működő, álprofilokra és a a Kreml narratíváját erősítő cikkek terjesztésére szakosodott ügynökség az amerikai hírszerzés szerint többször is befolyással volt külföldi politikai folyamatokra, köztük a 2016-os és a 2020-es amerikai elnökválasztásokra is.
Érdekesség, hogy a tavalyi választást egy jelentés szerint az iráni szolgálatok is megpróbálták manipulálni. Míg az orosz szervek Trump újraválasztását próbálták elősegíteni, az iráni szervek célja épp a Trump-kampány gyengítése volt.
