Izraeli légicsapások öltek meg legalább 28 palesztint Gáza déli részén, északon pedig katonák rohanták le a még működő kórházak egyikét. Kedden Izrael az Egyesült Államok megújított támogatásával folytatta a Hamász elleni offenzívát, miközben tovább nőtt a nemzetközi aggodalom a konfliktus miatt.
A Hamász október 7-i, Izrael elleni támadására válaszul indított offenzíva csaknem húszezer palesztint ölt meg, és körülbelül 1,9 milliót kényszerített otthona elhagyására. Lerombolta Gáza északi részének zömét, és támadásokhoz vezetett amerikai és izraeli célpontok ellen a térségben.
Az Irán által támogatott jemeni húti lázadók támadásai a Vörös-tengeren a kereskedelem felfüggesztésére késztették a nagy hajózási társaságokat – akárcsak a BP olaj- és gázipari óriáscéget – a kulcsfontosságú vízi útvonalon, az Egyesült Államok és szövetségesei pedig új küldetést indítottak, hogy ellensúlyozzák a fenyegetést.
Hétfői, izraeli tisztviselőkkel tartott találkozója után Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter közölte: nem azért van itt, hogy „határidőket vagy feltételeket diktáljon”.
Megjegyzése alapján az Egyesült Államok továbbra is elejét veszi annak, hogy Izraelt tűzszünetre kényszerítse az egyre erősödő nemzetközi nyomás. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tervek szerint kedden újabb szavazást tart erről, Washington pedig továbbra is létfontosságú katonai segítséget nyújt a XXI. század egyik leggyilkosabb légi és szárazföldi háborújához.
Az Associated Press újságírói arról számoltak be, hogy látták, amikor kedden hajnalban Rafahban holttesteket vittek két helyi kórházba, miután légicsapás ért egy menekülteknek szállást adó házat, és legkevesebb huszonöten, köztük nők és gyerekek meghaltak. Egy másik légicsapás legalább három embert ölt meg.
A Gáza déli részén található Rafah városát, ahol Izrael felszólítására kerestek menedéket a palesztinok, az elmúlt napokban többször is bombázták. Izrael közölte, hogy háborús célpontokat támadott a területen, de a csapásoknak nem egyszer civilek is áldozatául estek, méghozzá nagy számban.
Heves harcok dúlnak Gáza északi részén, ahol a Hamász továbbra is ellenállást tanúsít. A terület, amelyet hét héttel ezelőtt özönlöttek el az izraeli tankok, mára kihalt pusztasággá vált.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
Lerohantak egy kórházat
Az izraeli erők az intézményt üzemeltető egyház tájékoztatása szerint keddre virradóra lerohanták az al-Ahli kórházat Gázavárosban, miután lerombolták a falat a bejáratnál, és őrizetbe vették a személyzet nagy részét.
Az úgynevezett baptista kórháznál a háború korai szakaszában több tucat palesztint ölt meg egy robbanás, amelyről az Associated Press vizsgálata később azt állapította meg, hogy valószínűleg egy csődöt mondott palesztin rakéta okozta.
Don Binder, a kórházat üzemeltető jeruzsálemi Szent György anglikán székesegyház lelkésze arról számolt be, hogy a rajtaütés után mindössze két orvos, négy nővér és két portás maradt ellátni a több mint száz, súlyosan sebesült beteget folyóvíz és áram nélkül.
„Nagy kegyelem volt Gázaváros sok sebesültje számára, hogy ilyen sokáig nyitva tudtuk tartani a kórházunkat – írta Binder Facebook-bejegyzésében hétfő éjjel. – Ez ma véget ért.”
Elmondása szerint izraeli tank parkolt le a romokon a kórház bejáratánál, megakadályozva, hogy bárki be- vagy kiléphessen.
Az izraeli hadsereg egyelőre nem nyilatkozott. Az izraeli fegyveres erők más kórházakat is lerohantak Gáza-szerte, azzal vádolva a Hamászt, hogy katonai célokra használja őket. A kórházak személyzete tagadja ezt, és azzal vádolja Izraelt, hogy válságos állapotban lévő betegeket és sebesült civileket sodor veszélybe.
Novemberben, miután lerohanták és nagyrészt kiürítették az al-Sifa kórházat – Gáza legnagyobb kórházát –, a hadsereg közölte, hogy fegyveresek rejtekhelyére bukkant a létesítmény alatt, és más bizonyítékokat is bemutatott arra vonatkozóan, hogy Hamász-harcosok voltak az épületegyüttesben. Eddig még nem támasztotta alá azt az állítását, hogy az al-Sifa a Hamász egyik jelentős parancsnoki központja volt, ami megkérdőjelezné, hogy a nemzetközi jog védelme alá esik-e.
Ehhez kapcsolódóan: Az izraeli hadsereg a Hamász több fegyveresével végzett az al-Sifa kórháznál
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az al-Sifa azóta ismét több száz sebesült pácienst kezel, és több tízezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő embernek ad menedéket olyan zord körülmények között, hogy a WHO vérfürdőnek írta le a sürgősségi osztályát. Szemtanúk szerint izraeli légicsapás érte hétfőn a kórházegyüttest, több ember meghalt vagy megsebesült.
Nemzetközi aggodalmak
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa keddre halasztotta a szavazást arról az arab kezdeményezésű határozatról, amely az ellenségeskedés leállítását kéri az akadálytalan hozzáférés érdekében a humanitárius segélyhez. Diplomaták szerint tárgyalások folynak azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok vagy tartózkodjon a voksolástól, vagy szavazzon igennel a határozatra, miután a tűzszünetre vonatkozó korábbi felszólítást megvétózta.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU vezetői egyre inkább kiállnak a humanitárius tűzszünet mellett Gázában
Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország – Izrael néhány legközelebbi szövetségese – a hétvégén csatlakozott a tűzszünetre irányuló globális felhívásokhoz. Izraelben tüntetők követeltek tárgyalásokat a Hamásszal a csoport által még fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében.
Benjámin Netanjáhú miniszterelnök kitart amellett, hogy Izrael addig folytatja a harcot, amíg véget nem vet a Hamász uralmának Gázában, össze nem zúzza katonai képességeit, és ki nem szabadítja az október 7-i támadásban ejtett túszokat. Egyelőre – legalábbis úgy tűnik – az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja a hadjáratot, amely hónapokig vagy évekig is eltarthat.
Az Austin mellett álló izraeli védelmi miniszter, Joáv Galant csak annyit mondott, hogy „a háború időbe telik”.
A fegyveresek október 7-én mintegy 1200 embert, főként civileket öltek meg, és 240 másikat raboltak el. Csaknem a felüket szabadon engedték novemberben az egyhetes tűzszünet alatt, cserébe azért, hogy Izrael elengedett 240 palesztin foglyot. Mindkét oldalon főleg nők és gyerekek szabadultak ki.
Túsztárgyalások
William Burns, a CIA igazgatója hétfőn Varsóban találkozott a Moszad izraeli hírszerző ügynökség vezetőjével és Katar miniszterelnökével – ez volt az első ismert találkozó a tűzszünet óta, amelynek elérésében kulcsszerepet játszottak. Ám John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője közölte, hogy a tárgyalások nem állnak „azon a ponton, ahol közeli lehet egy újabb megállapodás”.
Az izraeli kormányra nehezedő közösségi nyomás fokozása érdekében a Hamász hétfő este közzétett egy videót, amelyen három idősebb túsz könyörög Izraelnek, hogy vigye haza őket.
Megjegyzéseik valószínűleg kényszer hatására születtek, de a videó azt jelzi, hogy a Hamász tárgyalni akar a betegek és idősek szabadon bocsátásáról. Izrael közölte, hogy elsőként 19 nőt és két gyermeket akar kiszabadítani. A Hamász szerint a nők között katonák is vannak, az ő esetükben várhatóan nagyobb követeléseket fognak támasztani.
A Hamász és más fegyveres csoportok a becslések szerint még mindig 129 embert tartanak fogva.
Több mint 19.400 palesztint öltek meg a háború kezdete óta a Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint, ezek többsége nő és kiskorú, és több ezren vannak eltemetve a romok alatt. A minisztérium nem tesz különbséget a civil és a fegyveres áldozatok között.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy 131 katonája halt meg a gázai szárazföldi offenzívában. Azt állítja, hogy fegyveresek ezreit ölte meg, de bizonyítékokat nem mutatott fel. Izrael a Hamászt hibáztatja a civilek haláláért, azt mondja, hogy emberi pajzsként használják őket, de az egyes légicsapásokat a hadsereg ritkán kommentálja.
Izrael azt állítja, hogy felfedezte az eddigi legnagyobb Hamász-alagutat
