Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nagypályás offshore-lovag segített beindítani Jászai Gellért karrierjét


Jászai Gellért és mögötte az angol úr, John Sturgeon

Ma már Mészáros Lőrinctől is függetlenedett és állami segítséggel akkora céget épített fel, amely hamarosan bekebelezi a kormányzati távközlési infrastruktúrát, százmilliárdokért vásárol távközlési cégeket és még az űrbe is felmenne. Jászai Gellért pályafutása 2000 után kezdődött, és mint most kiderült, ebben egy offshore-cégek alapításával foglalkozó ügyvéd is segítette. Az illető angol úrnak Jászain túl üzletfele volt Habony Árpád korábbi ügyvezetője és a Századvég korábbi elnöke is.

Mióta különvált Mészáros Lőrinctől, Jászai Gellért önálló üzletembernek állítja be magát. Pedig arról, hogy a kormányzati informatika Mészáros kezében legyen, aligha ő maga döntött. A kezei között mára valódi óriássá váló 4iG-t valójában – ahogyan azt a G7 elemzése is bemutatta – az állam fújta akkorára, hogy 232 milliárd forintért meg tudta vásárolni a Digit. Politikai segítség nélkül valószínűleg a német hadiipari Rheinmteall AG sem szállt volna be a cég 120 milliárdos tőkeemelésébe, és arról is a legfelsőbb szinteken születhetett döntés, hogy az állam átadja az Antenna Hungária többségi részesedését a cégnek, az AH meghatározó kormányzati távközlési infrastruktúrájával együtt.

Most azonban kiderült, hogy messze nem a 4iG űripari céghálójában felbukkanó szlovák az első rejtélyes külföldi, aki feltűnt Jászai mellett.

Jászai Gellért a kétezres évek elején vált ismertté hazai üzleti körökben, amikor megalapította az SCD Group nevű céget. Az SCD-ben Jászai üzlettársa Szatmári Gábor és Bajka Zoltán volt, nem sokkal az alapítás után azonban egy londoni postafiókcég (SCD [UK] Ltd.) lett az elsősorban ingatlanokkal, turizmussal foglalkozó SCD fő tulajdonosa. Az SCD az angol befektető pénzügyi segítségével komoly ingatlanfejlesztésekbe kezdett. „Nyilvánvaló volt, hogy valakit képvisel, de igyekezett a kilétét homályban tartani. Az ezt firtató kérdéseinkre csak annyit válaszolt, hogy ő képviseli a londoni bejegyzésű céget”, fogalmazott Jászairól egy akkoriban vele tárgyaló üzleti partnere a Jászai pályafutásáról részletes cikket közlő Magyar Narancsnak. Az SCD többek között felvásárolta az összes Balaton-parti kempinget, ahová Jászai százmilliárdos fejlesztéseket ígért új szállodákkal, kikötőkkel, konferencia- és egészségturizmussal, lovas és horgászfalu, valamint golfpálya kiépítésével huszonegy településen és 176 hektáron.

Azt, hogy valójában ki állhat az SCD mögött, nem lehetett tudni. Felmerült Simicska Lajos, Csányi Sándor, Demján Sándor, valamint Leisztinger Tamás neve. Noha velük később – Demjánt kivéve – mind üzleti kapcsolatba is került Jászai, az tűnt legvalószínűbbnek, hogy az akkor MSZP-közelinek tartott Leisztinger állhatott mögötte. Bárki pénzét is költötte akkor, most kiderült, hogy egy offshore-cégek alapításával foglalkozó angol ügyvéd segítette ebben. (Kerestük Jászai Gellértet is a 4iG-n keresztül, de nem reagált az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. A 4iG kommunikációs igazgatója amúgy az az Elkán Péter, aki az SCD sajtókapcsolatait is intézte.)

Jászai: volt is offshore-cége, meg nem is
Jászai Gellért neve felbukkant az idén nyilvánosságra került Pandora-iratokban is. E dokumentumok alapján számolt be arról a Direkt36, hogy 2017 elején három olyan céget is bejegyeztek a Brit Virgin-szigeteken, amelyeknek Jászai volt a végső tulajdonosa. A dokumentumok szerint a cégek részben azért jöttek létre, hogy számlát nyithassanak egy svájci banknál. A három cégnek öt- és tíz-tízmillió svájci frank vagyont terveztek juttatni (1,45 milliárd, illetve 2,9 milliárd forint), ezek a vagyonelemek pedig Jászai magyar és svájci cégei voltak a cégiratok szerint. A Direkt36 ugyanakkor nem találta nyomát a dokumentumokban hivatkozott magyar és svájci vállalatoknak. A lap megkeresésére Jászai legfontosabb cége, a 4iG azt közölte, hogy a három offshore-cég közül csak egynek volt számlája a svájci VP Banknál, de ezen „semmiféle vagyon és pénzmozgás nem volt”. Jászai e három offshore-cégének felszámolását 2020 nyarán kezdeményezték, de a 4iG szerint „2017 júliusa óta a felsorolt társaságok egyikéhez sincs köze” Jászainak, akinek „nincsenek offshore érdekeltségei és nem rendelkezik eltitkolt vagyonnal”.

Azt, hogy komoly politikai kapcsolatai voltak az SCD tulajdonosainak, az is mutatta, hogy 2006-ban a Balaton-törvényt is módosították az SCD lobbijának köszönhetően. Jelentősen növelték a vízparti kempingek beépíthetőségét (nyolcról 25 százalékra), valamint megemelték az engedélyezett építménymagasságokat is, hogy semmi ne korlátozza a fejlődést. A törvénymódosítást nagykoalícióban négy párt nyújtotta be és szavazta meg, az MSZP részéről Gyenesei István és Ujhelyi István, a Fidesztől pedig Bánki Erik vitte az ügyet. A 444 szerint Jászait ebben az időszakban mutatta be Orbán Viktornak Bánki Erik. A lap szerint 2006 után többször is egyeztetett Jászai Felcsúton a Fidesz elnökével.

Az SCD UK 2008-ban kiszállt a cégből, ahol feltűnt a helyén két luxemburgi bejegyzésű vállalat, majd egy ír pénzügyi befektető. Arról azonban, hogy ki lehetett az angol befektető, Jászai még 2011-ben is csak annyit árult el a HVG-nek, hogy egy angol úr, aki „jogot tanított Londonban, illetve több európai egyetemen, és már igen szép megtakarítást gyűjtött össze”, hiszen volt egy „jó nevű ügyvédi irodája” is. Az „illető angol úr” az üzlettársát, Bajka Zoltánt tanította, innen az ismertség, mondta Jászai. „Soha nem felejtem el, amikor Heidelbergben – ahol szintén oktatott – találkoztunk. Ott sikerült rábeszélnünk, hogy társuljon velünk. Nagy összeggel szállt be, de ahhoz képest, amilyen terveket dédelgettünk, ez nem számított annak”, fogalmazott Jászai.

Ennyiből azonban már forrásaink segítségével sikerült beazonosítani, hogy az „illető angol úr” nem egy elméleti kérdésekkel foglalkozó jogászprofesszor, hanem egy olyan ügyvéd, aki offshore-cégek alapításával segíti ügyfeleit, ha üzleti ügyeiket illetően diszkréciót szeretnének Panamában, vagy optimális adózást Man szigetén (Isle of Man). Az illető angol úrnak Jászain túl üzletfele volt Habony Árpád korábbi ügyvezetője és a Századvég korábbi elnöke is.

John C. Sturgeon, a nagypályás offshore-lovag

John Charles Sturgeon hivatalos életrajza szerint az Egyesült Államokban végezte tanulmányait, és valóban tanított is jogot. A Schiller Universityn például épp akkor, amikor Bajka Zoltán oda járt. Sturgeon fő szakterületei között a nemzetközi üzleti jogot, a pénzügyi és adózási jogot említi ügyvédi irodája. Ennél még beszédesebb Sturgeon azon cikke, amelyet egy svájci privat bankinggal foglalkozó lapba írt 2004-ben. Ebben a cikkben Sturgeon arról ír, mennyire egyszerű dolga van annak, aki Man szigetére tenné át a székhelyét, hiszen ehhez uniós állampolgároknak még vízumra sincs szükségük. Ha pedig valaki megteszi, „képes úgy alakítani adó-, üzleti és vagyontervezési ügyeit, hogy kihasználja az itt rendelkezésre álló előnyöket” – fogalmaz az ügyvéd, aki hosszan sorolja a sziget előnyeit az időjárástól kezdve az ingyenes egészségügyi rendszerig.

Valójában a sziget offshore-paradicsom: rendkívül kedvező adózásáról, valamint arról híres, hogy könnyedén el lehet rejteni cégek, vagyonok valódi tulajdonosait egy itt bejegyzett cég mögé. (Ez persze nem jelent önmagában illegális tevékenységet, de alkalmas arra, hogy a Kreml ottani cégeken keresztül finanszírozza Twitteren és Facebookon aktív trolljait, vagy hogy szupergazdagok – köztük Putyin belső köreihez tartozó, szankciókkal sújtott oligarchák – adó-visszatérítést vegyenek igénybe.)

Sturgeon magyar partnerei

Az angol ügyvédnek más figyelemre méltó cégei is voltak magyarokkal közösen. Az egyik az Istros Capital Partners, amelyet 2013-tól üzemeltetett Jászaival, valamint Tomcsányi Gáborral (ő Jászai régi üzleti partnere, az SCD cégvezetője volt, 2010 után pedig évekig a Felcsúti Puskás Akadémia szponzora is). A már megszűnt Istros a Praefinium Partners nevű cég leányvállalata volt, amelynek kisebbségi tulajdonosa Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató akkori elnöke volt. A Praefinium (egy luxemburgi befektetési alapon keresztül) épp ekkoriban vásárolt meg egy Budapest belvárosában lévő ingatlant az V. kerületi önkormányzattól – akkori hírek szerint meglehetősen jutányos áron. A Dorottya utca 8. alatt pedig nem más, mint Giró-Szász András, a kormány volt kommunikációs államtitkára kezdett szállodafejlesztésbe.

Még érdekesebb a Meadedge Limited, egy szintén az Egyesült Királyságban bejegyzett cég, mert ebben Sturgeonon túl 2015-ben az a Laczkó Gyula is felbukkant, aki ekkoriban Habony Árpád és (az azóta elhunyt) Arthur J. Finkelstein londoni cégének volt az első ügyvezetője. A Danube Business Consultingot azóta már Lánczi Tamás vezeti (Lánczi Heimhez és Giró-Szászhoz hasonlóan szintén volt századvéges). Laczkóra valószínűleg csak cégalapításhoz volt szüksége Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadójának, mert a magyar férfinak épp ez a fő profilja.

Az, hogy Sturgeon többnyire másoknak frontol, az is mutatja, hogy a Panama-papírok között tizenöt cég köthető hozzá. (A Panama-papírokat 2015-ben szivárogtatta ki valaki német újságíróknak. Az adatcsomag majdnem 12 millió dokumentumot tartalmazott a panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda által kezelt offshore-cégekről.) A Panama-papírok között is említett Sturgeon-cégek között találjuk az Istros Holding Limitedet is, amely nem csak nevében emlékeztet Jászai Gellért cégére: a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett társaság Bajka Zoltán egyik magyarországi ingatlanos cégében is tulajdonos volt.

Bajka Zoltán, a tanítvány
A magyar cégadatbázis szerint Bajka Zoltán nemcsak jó tanítványa volt Sturgeonnak, de Jászai mellett Szemerey Tamásnak, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének is bizalmi embere. Bajka végigkísérte Jászai pályafutását, az SCD-körüli cégek legtöbbjében megfordult, és két évvel ezelőttig igazgatósági tag volt Mészáros Lőrinc birodalmának központi cégében, az Opusban is.
De voltak saját nevén lévő ingatlanos cégei is Bajkának. Az angol ügyvéd, Sturgeon kezelésében lévő Istros pár hónapig volt tulajdonosa Bajka Reit nevű ingatlanos cégének. A Délibáb Ingatlanhasznosító Kft.-t pedig épp Szemereytől vásárolta meg Bajka. A Délibáb aztán svájci, Brit Virgin-szigeteki, belize-i, panamai és luxemburgi offshore-cégek kezén ment át, hogy aztán ismét nevére vegye a céget Bajka. Hasonló utat járt be az S.O.S. Innovációs Kft. és a Prop-Co Ingatlanfejlesztési Kft. is: ezekben is felbukkantak offshore-cégek, és itt Bajka tulajdonostársa is volt Szemerey Tamás a Bankkonzult nevű cégével (a Bankkonzult onnan lehet ismerős, hogy később túlárazott tanulmányokat adott el milliókért a jegybank alapítványainak). Bajka ezeken túl igazgatósági tag volt Szemerey nemrég becsődölt NHB Bankjában. A jelenlegi cégadatok szerint az ingatlanfejlesztésnél maradó Bajka már nincs kapcsolatban Jászai cégbirodalmával.

Az első milliók

Az, hogy Jászai első komoly üzleteit Sturgeon nevében finanszírozhatták, csak tovább erősíti a gyanút, hogy már akkor is inkább Fidesz-közeli forrásokból álmodott nagyot az üzletember – de azt se felejtsük el, hogy az akkor a szocialistákhoz sorolt Leisztinger Tamás mára a NER-ben is megtalálta számításait.

Ami pedig az SCD további sorsát illeti: a cégcsoport fénykorában mintegy 25 cégből állt, közös lízingcéget alapított az OTP-vel, értékes budapesti, V. kerületi ingatlanokat vásárolt fel, a nemzetközi terjeszkedést és a tőzsdei bevezetést tervezték. A válság azonban elsodorta a céget, a beígért fejlesztésekből nem lett semmi, a cégcsoport 2011-re összeomlott. Jászai külföldre ment, ahol pénzügyi tanácsadással foglalkozott, hogy aztán ismét felbukkanjon Magyarországon, immáron Mészáros Lőrinc jobbkezeként építve a leggazdagabb magyar birodalmát.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is.

XS
SM
MD
LG