Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Rejtélyes szlovák üzletember a magyar űrprogram közelében


Látogatók egy Szputnyik műholdnál a Népgazdasági Eredmények Kiállításán, ahol a Szovjetunió gazdasági, műszaki és tudományos életét mutatják be. Moszkva, 1965. október 13. (Képünk illusztráció)

A magyar állam és Jászai Gellért mellett már egy figyelemre méltó szlovák üzlettársa is van a NER egyik legifjabb pártfogoltjának. Egy korrupciós ügyekkel ismertté vált szlovák üzletember, akinek mentorát idén ítélték 19 év börtönbüntetésre.

Cikkünk szerzői: Keller-Alánt Ákos, Czímer Gábor (Új Szó), Petr Kubalek (Szabad Európa központi szerkesztőség) és Martina Boudová (Szabad Európa központi szerkesztőség)

  • Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc korábbi intézője már az űrbe készül.
  • Ebben partnere a magyar állam és egy fiatal ügyvéd, aki kora ellenére baráti és családi kapcsolataitól nem függetlenül már egész sokra vitte a NER-ben.
  • Céljuk között van a régiós terjeszkedés a távközlési piacon.
  • Év elején egy rejtélyes szlovák üzletember is felbukkant a céghálóban, aki korrupciógyanús ügyeivel került be a sajtóba.
  • Andrej Zmeček dolgozott minisztériumban, cége elnyert számos közbeszerzést, mentorát pedig idén ítélték 19 éves börtönbüntetésre, és egy gyilkossági ügyben is vádlott.

Jászai Gellért az az ember, aki már a 2000-es években nagyívű üzletekbe vágta a fejszéjét, akkor az egész Balatont kívánta felfejleszteni. Igazán ismert akkor lett, amikor Mészáros Lőrinc birodalmának felépítésében lett központi figura. Jászai ma már nem Mészáros jobbkeze, hanem az informatikai 4iG tulajdonosa. Amióta Jászai átvette a céget, a 4iG sorra nyeri a közbeszerzéseket.

A 100 Leggazdagabb Magyar lista szerint Jászai a 65. leggazdagabb magyar, aki a tavaly 20 milliárd forintra becsült vagyonát azóta feltehetően tovább növelte. Az üzletember egyik legújabb vállalkozása egyenesen az űrt veszi célba, ebben pedig partnere a magyar állam, egy 27 éves magyar ügyvéd, és a cég környékén felbukkant rejtélyes szlovák üzletember is, aki kétes politikai kapcsolatai miatt került be a helyi sajtóba. Nemzetközileg terjeszkednének.

Jászai Gellért (jobbra) a Budapesti Értéktőzsdén
Jászai Gellért (jobbra) a Budapesti Értéktőzsdén

A NER ifjú sikerembere

Cikkünk magyar szereplője nem ismeretlen a Szabad Európa olvasói előtt. A 27 éves Sárhegyi István tagja annak az Axióma nevű csoportnak, aminek egyik emlékezetes videójában Novák Katalin miniszter arról beszélt, hogy a nők fogadják el, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

Az Axiómát Orbán Gáspár barátai alapították, és működtetik magánadományokból. Kezdeményezésük célja, hogy a konzervatív értékeket megismertessék a fiatalokkal – összhangban a kormányzati kommunikációval (róluk részletesen itt írtunk).

Sárhegyi István azonban elsősorban ügyvéd, űrjogász és üzletember. Űrrel kapcsolatos vállalkozásának célja, hogy pályára állítsák az első magyar geostacionárius műholdat (olyan műhold, aminek pozíciója a Föld egy adott pontjáról mindig állandónak látszik, ezért értékes). A több tízmilliárdos projektet összefogó CharpatiaSat Zrt-ben a magyar állam 44 százalékos tulajdonos az Antenna Hungárián keresztül, 51 százalékkal többségi tulajdonos Jászai Gellért állami megrendelésekkel bőségesen ellátott 4iG nevű cége. A maradék 5 százalék pedig Sárhegyi Istváné a New Space Industries Zrt-n keresztül.

Az űrjogász szülei szorosan kötődnek a Fideszhez: édesanyja, Bártfai Beatrix ügyvédként vett részt Habony Árpád médiacégeinek alapításában. Édesapja, Sárhegyi Zoltán jogász pedig a Fidesz delegáltja Nemzeti Választási Bizottságban. A családi ügyvédi iroda százmilliós megbízásokat nyert el a Fidesztől, különféle állami szereplőktől, az állammal kötött egy majdnem kétmilliárd forintos keretszerződést is, konzorciumban. De közbeszerzéseket is nyert a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, ami támogatója a békemeneteket szervező CÖF-nek is.

A vele készült interjúban Sárhegyi István azt mondta a Szabad Európának: a tudása és a nemzetközi kapcsolatai révén került be a Jászai Gellért fémjelezte üzleti körbe.

Az, hogy a szüleimnek milyen kapcsolatai vannak, illetve, hogy ők mit csinálnak, az az ő dolguk. Én egy önálló személy vagyok. Támogatnak, természetesen mindenben, mert a gyermekük vagyok. Igazából nem fognak vissza, bármilyen őrült ötleteim is vannak, de még egyszer elmondom: az, hogy ők mit csinálnak egyébként, mit dolgoznak, kiknek és hogyan, az az ő dolguk” – magyarázta a szakember, aki ennek ellenére jogászként maga is aktív munkatársa a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Irodának.​

(A jogásszal készült februári podcastbeszélgetést itt lehet meghallgatni.)

A vele készült interjú óta tovább zajlott az élet Sárhegyi István körül. Az űrjogász év elején az állami megrendelésekkel felhizlalt 4iG-ben elnöki tanácsadó lett, azaz immáron közvetlenül segíti Jászai Gellértet.

Február végén pedig az is kiderült, hogy két üzleti partnere, a 4iG és az Antenna Hungária felvásárolná a műholdas műsorterjesztő Hungaro DigiTel Kft-t. A 4iG szerint a felvásárlással az állami Antenna Hungáriával már meglévő partnerségüket emelnék „stratégiai szintre”: cél a régiós terjeszkedés a távközlési piacon.

Offshore hátterű partner

Sárhegyi István űrrel kapcsolatos befektetéseit a Space Oddity nevű cégen keresztül kezeli. Ezzel tulajdonos a műholdas CharpatiaSatban, ezzel vásárolt tulajdonrészt a Pille sugárzásmérő eszközt gyártó cégben, és ezzel alapított egy vagyonkezelő céget is űripari befektetések kezelésére: a Phobos Alapkezelő Zrt-t. (Sárhegyi Phobossal kapcsolatos nyilatkozatát cikkünk végén olvashatják.)

A Phobost idén január 19-én jegyezték be, a részvények felét a Space Oddity, azaz Sárhegyi birtokolja, a másik felét pedig a Grafatin Invest nevű, Prágában bejegyzett Európai Részvénytársaság.

A Grafatint tavaly szeptember végén alapította egy bizonyos Martin Chamr irányítása alatt álló Chamr Enterprise, ezen cég valódi tulajdonosai nem ismertek.

Martin Chamr nevére rákeresve a cseh és a szlovák cégadatbázis is százas nagyságrendben listázza azokat a cégeket, melyek a tulajdonában vagy az irányítása alatt állnak. Az üzletember neve gyakran elő is kerül a cseh médiában.

Fő cége, a Chamr & Partners székhelyszolgáltatást nyújt, készcégek árusításával foglalkozik (akinek sürgősen van szüksége egy vállalatra, az egy üres készcég megvásárlásával megspórolhatja az alapítással járó bürokratikus lépéseket), valamint offshore cégek alapításában nyújt segítséget.

Maga Martin Chamr is beszélt arról, hogy ha valaki anonim módon szeretne üzletelni, akkor annak Panamában vagy a Seychelle-szigeteken tud névtelenséget biztosító módon céget alapítani.

A Hlídač státu (közpénzek felhasználást figyelő cseh civil szervezet) több száz olyan céget listáz, melyek közbeszerzéseket nyertek el, és közük volt Martin Chamrhoz – többségükhöz valószínűleg csak az előbb részletezett szolgáltatásokon keresztül.

Martin Chamr több politikai kapcsolata is említést érdemel. Cégének GDPR szakértője a volt miniszter, parlamenti képviselő és prágai polgármester Igor Němec. Az ismeretlen tulajdonosi hátterű Chamr Enterprise alapította a Roman Wildlife Foundationt, melynek felügyelőbizottságában ül egy másik korábbi parlamenti képviselő, František Koníček, de az alapítvány központi figurája valószínűleg Roman Baláž.

Ő túl azon, hogy rajongója Afrika vadvilágának, korábban az MSA nevű építőipari cégnek volt az értékesítési igazgatója. Roman Baláž irányítása alatt az MSA nagy projektekben vett részt Kazahsztánban, Oroszországban pedig a Roszatommal közösen épített atomerőművet.

Színre lép a Grafatin Invest

A Jászai Gellért ifjú üzlettársával céget alapító Grafatin Investet tehát az ismeretlen tulajdonú Chamr Enterprise alapította 120 ezer eurós alaptőkével (ez mintegy 44 millió forint, ez az Európai Részvénytársaság minimális tőkéje. Ezen cégforma előnye, hogy megkönnyíti az unión belüli nemzetközi működést).

A Grafatin első elnöke maga Martin Chamr volt, aki az alapítás után két héttel, október 14-én át is adta az elnöki széket a szlovák Andrej Zmečeknek, a cég egyszemélyes felügyelőbizottságának pedig Artur Zmeček lett a tagja – Andrej 23 éves fia.

Január 6-án (mintegy két héttel magyarországi felbukkanása előtt) a Grafatin részvényei is Andrej Zmeček nevére kerültek. Az ügylet érdekessége, hogy a cseh cégregiszter csupán azt rögzíti, hogy Zmeček kezébe kerültek a részvények, magáról az adásvételről nincs elérhető dokumentum.

Az adásvételt rögzítő irat nyilvánossá tétele ugyan nem kötelező, egy ekkora ügyeltnél azonban minimum szokatlan – főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a részvények átadójának személye továbbra is ismeretlen. Az okirat hiányában az sem derül ki, mennyiért jutott hozzá Zmeček a 120 ezer euró névértékű részvényekhez.

Mivel Zmeček nem válaszolt ezzel kapcsolatos kérdésünkre, csak találgatni tudunk miért volt szükség Martin Chamr bevonására az ügyletbe: vagy a pénz valódi forrását próbálták elrejteni, vagy az európai részvénytársaságok alapítására vonatkozó szigorú szabályokat kerülték meg ilyen módon. De ki ez a hirtelen felbukkant üzletember Pozsonyból?

Andrej Zmeček, a jolly joker

Andrej Zmeček karrierjét a szlovák közrádióban kezdte hangmérnökként, újságíróként. A ’90-es években civil szervezetekkel dolgozott. Saját bevallása szerint együttműködött a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvánnyal és a szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvánnyal is.

Már közvetlenül a rendszerváltás után közéletileg aktív volt, aláírta azt a petíciót, amelyet a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság szétesése ellen indítottak 1991-ben, és alapított egy szervezetet, melynek célja a civilek médiamegjelenésének segítése volt.

Andrej Zmeček 2020 novemberben a parlamenti meghallgatásán
Andrej Zmeček 2020 novemberben a parlamenti meghallgatásán

Az ezredforduló környékén Andrej Zmeček már sokat utazott külföldre és kollégái tisztelték tapasztalta miatt, valamint komoly német-, angol- és orosznyelv-tudása miatt, mondta egy olyan forrás a Szabad Európának, aki ekkoriban munkakapcsolatban volt Zmečekkel.

Először 1999-ben, az első Mikuláš Dzurinda kormány idején került a Kulturális Minisztériumba, ahol a nemzetközi ügyeket vitte. Innen kevesebb mint másfélév év után egy állítólagos szakmai vita után maga kérte felmentését (akkori hírek szerint a miniszter kérte meg, hogy távozzon, maga Andrej Zmeček viszont azt állítja, maga kérte a felmentését).

2002 októberében a második Dzurinda kormány idején visszakerült a Kulturális Minisztériumba, neve ekkor lett ismertebb szélesebb körben. 2003-ban ugyanis nagy botrány lett abból, hogy a kormány úgy döntött, hogy eladja a főváros központjában épülő Nemzeti Színház félkész épületét. Az ingatlan akkori becsült ára négymilliárd korona volt, de csak 400 millióért akarták eladni.

A félkész épületet az eladás után egy görög befektető mozi-multiplexszé és szórakoztató-, bevásárlóközponttá akarta alakítani. Az utolsó pillanatban nyilvánosságra került megállapodás nagy felháborodást váltott ki a művészeti, színházi világban, majd a nyilvános nyomás hatására a kormány (melynek a jobboldali SDKÚ mellett tagja volt, a Magyar Koalíció Pártja, és az azóta megszűnt liberális ANO) elállt az üzlettől.

Ebben az is közrejátszhatott egy, az akkori kormány ügyeire rálátó forrásunk szerint, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (szlovák polgári titkosszolgálat), is veszélyesnek tartotta az épület eladását a vevő üzleti háttere miatt.

Az adásvétel előkészítője a kulturális minisztériumban főosztályvezetőként dolgozó Andrej Zmeček volt, akit akkoriban csak „Pavol Rusko embereként” emlegettek. Azt forrásunk is megerősítette, hogy a színházeladás „Rusko biznisze lett volna”, a tranzakciót pedig Zmeček intézte a minisztériumon belül. Ő is úgy fogalmazott, hogy „Zmeček egyértelműen Rusko embere volt”.

Egy másik forrásunk szerint akkor meg nem erősített információk keringenek arról, hogy az ügyletben 100 millió koronás (ez 2003-as árfolyamon mintegy 637 millió forintot ért) jutalékok kerülhetnek Ruskóhoz vagy annak pártjához, az ANO-hoz. Ekkor Zmeček nevét több olyan ügylettel is kapcsolatba hozták, amikor a kulturális minisztérium tulajdonában lévő ingatlant bérbe adtak, amiért ő jutalékot kaphatott.

Pavol Rusko, a 19 évre ítélt mentor
Az ANO vezetője, a kormánykoalíció egyik legfontosabb és egyben legproblematikusabb embere a pártalapító Pavol Rusko, akkori gazdasági miniszter volt. Rusko a ’90-es években legnagyobb kereskedelmi televízió tulajdonosa és igazgatója volt, majd évekkel később 69 millió euró értékben visszadátumozott, a tévétársaságra kiállított váltókat készített. A bíróság a váltókat hamisnak találta. Ebben az ügyben idén januárban 19 év börtönbüntetésre ítélték Pavol Ruskót. Tettestársa, a Ján Kuciak újságíró gyilkosságának megrendelésével és több gyilkosság előkészítésével is vádolt Marián Kočner a váltóügyben ugyancsak 19 évet kapott. Ruskót jelenleg még egykori üzlettársa, Sylvia Volzová elleni, végre nem hajtott gyilkosság előkészítésével is vádolják.
A 19 éves börtönbüntetésre ítélt Pavol Rusko
A 19 éves börtönbüntetésre ítélt Pavol Rusko

Kényszerű távozások a minisztériumból

Andrej Zmeček tehetséges menedzserként ügyesen mozgott a minisztérium kínálta lehetőségek között, az akkori tárcavezető Rudolf Chmel, elismert irodalmár, író ugyanis inkább csak szimbolikusan állt az intézmény élén, a gyakorlati ügyekbe nem igazán folyt bele.

A tárca vezetését aztán egy évig, 2005-től 2006-ig (még mindig a második Dzurinda-kormány idején) átvette František Tóth. Őt szintén a Rusko vezette ANO rakta a tárca élére, de Tóth ennek ellenére kirúgta Zmečeket.

Andrej Zmeček informális befolyása ugyanis jóval nagyobb volt, mint osztályvezetői pozíciójából következett volna. Tóth nyilvánosan is azt állította, hogy Zmeček Rusko közeli embere, illetve az ANO elnökének kifizetési listáján van. Tóth egy alkalommal azt mondta, hogy amikor megtették őt kulturális miniszternek, az első ember, akit a tárcánál Rusko bemutatott neki, Zmeček volt.

Egy 2020. november 30-i parlamenti meghallgatáson ugyanakkor, amikor Ruskóhoz fűződő kapcsolatáról kérdezték, Zmeček azt mondta, „nem volt ritka, hogy napi 20 órát dolgoztam… Láttam Pavol Ruskót és másokat is, félévente egyszer, nem lehet azzal gyanúsítani, hogy ezek a kapcsolatok ne lettek volna szokványosak”.

Amikor pedig arról kérdezték, mi igaz azokból a híresztelésekből, hogy szeretett a háttérből Rudolf Chmel miniszter helyett irányítani, Andrej Zmeček azt mondta: „amikor valami olyan pragmatikus ügyet kellett elintézni, amivel a miniszternek nem volt kedve foglalkozni, örömmel osztotta rám a feladatot.” Azt is hozzátette, hogy ő volt a legidősebb és a legtapasztaltabb ott, így logikusan esett rá a miniszter választása. (Zmeček ezen a felvételen beszél, 1:29:30-tól)

František Tóth még 2005-ben menesztette Andrej Zmečeket annak vezetési stílusa és problémás viselkedése miatt. Tóth azt is felrótta Zmečeknek, hogy a minisztérium érdekeivel szemben inkább Pavol Rusko szempontjait képviselte.

Ebben az időszakban komoly belháború zajlott az ANO-n belül, ami aztán kormányválsággá alakult. Rusko ugyanis egy 100 millió koronás korrupciós ügyletbe keveredett, így a koalíciós partnerei, köztük az MKP, a távozását követelte. Ruskóval ekkor szembe fordultak a saját miniszterei, így Tóth is.

Gyanús kampányfinanszírozás

Zmeček később is a politikai jobboldal illetve a média közelében maradt. A 2014-es államfőválasztás során Radoslav Procházka jobbközép jelölt kampányának kulcsembere volt.

Szlovákia jelenlegi miniszterelnöke, Igor Matovič (OĽaNO) leplezte le azt az ügyet, amikor Procházká kampánycsapata a hivatalos szabályokat megkerülve próbált a cégénél hirdetést vásárolni.

Matovič rámutatott, hogy abból a 17 200 euróból, amelyért az ő újságjába Procházkáék hirdetést rendeltek, csak hatezret tüntetettek fel nyilvános bankszámlán. (Szlovákiában minden kampányköltést kötelező transzparens számlán vezetni.) A többi 11 ezret Andrej Zmeček fizette be a kiadó számlájára készpénzben, állította Matovič.

Procházka a vádakra azt mondta, ők mindent a transzparens számlán keresztül fizettek, de „néhány ezer euró” valóban félremehetett. Azt mondta, a hibáról csak Matovič bejelentése után értesült, és a tévedésért Zmečeket és a kampányban szintén fontos feladatot ellátó Martin Dubécit (a Progresszív Szlovákia párt későbbi elnökségi tagját) hibáztatta. Procházka a választáson 21 százalékkal a harmadik helyen végzett.

Zmeček az utóbbi években hátrébb lépett, és főleg médiatanácsadóként dolgozott, saját bevallása szerint elsősorban külföldön. ACAPU nevű cége a honlapján azt írja magáról, hogy több állami intézmény partnere volt, valamint készítettek egy elemzést az Európai Bizottság számára Szerbia médiastratégiájáról – Zmeček ebben a projektben állítólag kulcsszerepet töltött be. E mellett producer volt több független filmben, szervezett médiakonferenciákat és fordított németből.

Közbeszerzések és Médiatanács

A kétezres évek elején Zmečeknek közös cége volt egy bizonyos Marek Vladárral is. Ez azért érdekes, mert 2010 és 2019 között Zmeček az Asseco Central Europe nevű IT-cég üzletfejlesztési vezetője volt. Ez a cég ebben az időszakban pedig 21 közbeszerzést nyert el mintegy 27 millió forint értékben. Vladár pedig 2010 és 2012 között Közbeszerzési Hivatal helyettes vezetője volt, dolgozott a Belügyminisztériumban (2006-2010 és 2012-2018 között), majd 2017-től bekerült a Közbeszerzési Hivatal felügyelőbizottságába.

Azért a közéletben való részvételről sem mondott le végleg Andrej Zmeček. 2020 őszén az általa alapított Médiaintézeten (Mediálny inštitút) keresztül gyakorlatilag saját magát jelölte a szlovák Médiatanács (RVR, a szlovák médiahatóság) tagjának.

A jelöltek november 30-i, parlamenti meghallgatásán (ekkor kérdezték Pavol Ruskóról is) arról beszélt, hogy „egészséges és átlátható” szlovák médiát szeretne. Az egyik legnagyobb problémának pedig azt nevezte, hogy politikusok is birtokolnak sajtótermékeket az országban. A szlovák parlament végül nem választotta be Zmečeket a Médiatanácsba.

Kérdéseinkkel megkerestük Sárhegyi Istvánt és Andrej Zmečeket is. Sárhegyi telefonon nem akart válaszolni, emailben kérte kérdéseinket, Zmeček pedig visszahívást ígért.

Szerettük volna megtudni, mik a közös tervek, hogyan találták meg egymást. Zmečektől megkérdeztük volna, kitől vette át a Grafatint, és tisztában van-e azzal, hogy Jászai Gellért milyen szerepet tölt be a magyar gazdasági életben, Sárhegyitől pedig azt, hogy ismeri-e Zmeček politikai múltját.

Végül Sárhegyi István válaszolt írásban mindkettejük nevében.

A Phobos Alapkezelő Zrt-t alapvetően űripari befektetések kezelésére és finanszírozására hoztuk létre. A fókuszterületünk inkább nemzetközi, különös tekintettel a Közép-Kelet-Európa régióra is. Többek között az említett nemzetközi fókusz miatt is fontos szempont volt a vegyes tulajdonosi szerkezet (ún. Joint Venture).

Az ismeretségünkre vonatkozóan azt szeretnénk nyilatkozni, hogy korábbi üzleti tevékenységeink során ismertük meg egymást.

A Phobos Alapkezelőnek nincs köze más űripari befektetéseimhez, így Jászai Gellért sem kapcsolódik az Alapkezelő tevékenységéhez. Andrej Zmeček sem ismeri őt, az Alapkezelő független Jászai Gellért cégeitől, vagy befektetéseitől.

Ennél több részletet ma még nem szeretnénk mondani, mivel ez még egy formálódó üzleti és szakmai együttműködés, üzletpolitikánk is kialakítás alatt van, ezért kérjük, hogy ezt tartsák tiszteletben.

Andrej Zmeček telefonon még annyit elmondott, hogy magánéleti okok miatt lehet, hogy a közeljövőben megszabadul minden üzleti érdekeltségétől.

XS
SM
MD
LG