Az idő rövidsége miatt kevésbé valószínű, hogy külsős embert jelöl a Fidesz államfőnek, mert az mindig hordoz kockázatot, és miután már a második köztársasági elnökük mondott le, ezért mindenképp kipróbált, megbízható jelöltet kell találniuk – mondta a Szabad Európának Mikecz Dániel politológus. Nem számít arra, hogy Magyar Péter színre lépése megrengetné a Fidesz-tábor bizalmát.
Még mindig nem tudni pontosan, hogyan mehetett át K. Endre kegyelmi kérvénye. Balog Zoltán egyelőre cáfol, nyilvános nyilatkozata beszélgetésünkkor még nem ismert. Mit gondol erről az ügyről, hogyan történhetett meg?
Nehéz kívülről felmérni, de az az egyik nagy kérdőjel, hogy hogyan vállalhattak ekkora kockázatot, hogy egy pedofíliával kapcsolatos ügyben kegyelmet adjanak. A körülmények afelé mutatnak, hogy végső soron a hiba abban volt, hogy nem eléggé autonómok a szereplők a NER-ben. Nem annyira függetlenek, hogy egy szakmai stáb felhívhassa a döntéshozó figyelmét arra, hogy például egy kegyelmi ügynek mi a háttere és a kockázata. A köztársasági elnök nem annyira autonóm, hogy képes legyen visszautasítani érdekkijárásokat és nyomásgyakorlásokat. Ez a kegyelmi ügy arra utal, hogy igazgatási szempontból az intézmények nem a funkciójuk szerint működnek, a központi politikai akarat érvényesítése a fontos, és nem az alkotmányos funkciók. Ez diszfunkcionális működésre utal.
Az Országgyűlésben új köztársasági elnököt választanak márciusban. Kit jelölhet a Fidesz, milyen típusú jelölt várható a kormánypárttól?
Schmitt Pál lemondása után jött Áder János, aki egy régi, tapasztalt politikus, Bibó-kollégista, az ős-Fideszhez tartozik, kipróbált, megbízható, ezért választották ki a köztársasági elnöki pozícióra. Ha megint ezek a szempontok a fontosak, hogy ilyen hibák ne csúszhassanak be, akkor valószínűleg egy hasonló karaktert fognak választani, aki régóta benne van a Fideszben. Én azt gondolom, hogy egy áderi karakter lehet az, aki köztársasági elnök lesz. Novák Katalin esetében érdekes húzás volt, hogy egy nőt emeltek be, aki családügyi miniszter volt, de nem biztos, hogy ez most ugyanolyan fontos szempont lesz a kormányfő számára.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Navracsics Tibor, Stumpf István és Trócsányi László esetleges jelöléséről is lehetett találgatásokat olvasni. Ki lehet a befutó?
Navracsics Tibor azért lehet jó választás, mert tud alternatív véleményt megfogalmazni a Fidesszel szemben, közelebb áll a mérsékeltebb, polgári vonalhoz, jó európai kapcsolatokkal rendelkezik, sokáig uniós biztos volt, ugyanakkor képes egyéniben is nyerni, kampányolni, egyetemi ember, aki alternatív véleményeket és olvasatot is képes megfogalmazni.
Nem jelent nagy kockázatot, Áder János és Novák Katalin is küldött vissza törvényeket, de tudják, hogy a köztársasági elnöknek valójában nincs vétójoga. Egy politikai közösség tagjai, nem úgy, mint a Gyurcsány-kormány idején Sólyom László, amikor ideológiai különbség is volt köztük.
Mindez nagyjából igaz Stumpf Istvánra és Trócsányi Lászlóra is, karakter szempontjából jobban hasonlítanak Áder Jánosra, mint mondjuk Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Neki nincs olyan ismertsége, amely a jelöltséget megalapozná. Ilyenkor meg kell nyugtatni a párt szavazóit, de hozzá több olyan ügy is kapcsolódik, amely nem biztos, hogy jó fényt vet rá.
Ehhez kapcsolódóan: Novák Katalin lemondása – mikor lehet új köztársasági elnöke Magyarországnak?
Arra van esély, hogy végül egy kívülről érkező, nem fideszes jelöltet választanak?
Olyan embert nem fognak jelölni, akinek nincs egy Fidesz-politikus se a telefonkönyvében, valamilyen kötődése mindenképpen lesz a Fideszhez vagy a jobboldalhoz, de az idő rövidsége miatt ez az eshetőség kevésbé valószínű. Egy külsős jelölt mindig hordozhat kockázatot a Fidesz számára, és miután már a második köztársasági elnökük mondott le, nagyon megfontolt döntésre lehet számítani.
Az ellenzéknek érdemes-e közös jelöltet állítania? Egy komoly jelölt vállal-e ilyen posztot, amikor pontosan tudni, hogy mi lesz a vége?
Persze hogy érdemes lenne, mert az átmegy a nyilvánosságon, szembeállíthatnak valakit a Fidesz jelöltjével, akár egy gyermekvédelmi vagy áldozatvédelmi területről érkező szakembert. Ez az ellenzék számára is új helyzet, vannak konfliktusok a pártok között, nehezen halad az egyeztetés az önkormányzati választásra, ugyanakkor ez az ügy lehetőséget teremthet arra, hogy ne a nézetkülönbségekről és a belső csatározásokról legyen szó, hanem ha találnak egy jó közös jelöltet – akit nyilván nem választ meg az Országgyűlés kétharmados többsége –, az megerősítés a szavazóiknak, hogy létezik közös platform és gondolkodás. Az önkormányzati választáshoz fontos, hogy az ellenzéki pártok együttműködjenek, koordináljanak, közös jelöltjeik legyenek. Egy közös köztársaságielnök-jelölt ezt is előkészítené, megmutatná, hogy van erre szándék az egyes ellenzéki pártok politikusai között.
A jelölt szempontjából nézve ez egy kormányellenes kiállás, elköteleződés, de vannak olyan hiteles, elismert emberek, akik erősen kritizálják a kormányt, és van bennük kurázsi. Ugyanakkor kockázat is, ami sokakat elriaszthat, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, akik vállalnák. Az ellenzék is időszűkében van, ami megnehezíti, hogy olyan jelöltet találjanak, aki képes megfelelni annak, hogy legalább az ellenzéki oldalon integrátor legyen, és a kockázatokat is vállalja.
Róna Péter, az ellenzéki pártok korábbi közös jelöltje a Jobbik EP-listáját vezeti, ezért nem jöhet szóba. (A közgazdász közben bejelentette, hogy akkor vállalja, ha közvetlen elnökválasztás lesz – a szerk.) Iványi Gábor neve is felmerült korábban, akkor a Jobbik nem támogatta, de ez a találgatás még korai. Nem tudni, lesznek-e újabb jelöltek.
Korábbi cikkünk a témában: Az alkotmánymódosítás nem csak az elnöki kegyelmet írja újra
Több ellenzéki párt is a közvetlen elnökválasztásért kezdett kampányba. Van ennek bármilyen realitása, politikai haszna?
Egy közvetlenül választott köztársasági elnök önálló erőközpont lehet, ami nem jó a Fidesznek, még úgy se, ha fideszes lenne az új köztársasági elnök. Népszavazással nem lehet dönteni, csak alkotmánymódosítással valósulhat meg, amihez kétharmados parlamenti többség kell. Ez lehet egy olyan ügy, amellyel az ellenzék kihívást intéz a Fidesszel szemben, ráadásul azért is jó választás, mert családvédelem tematikában még a botrány ellenére sem tudják majd beelőzni a Fideszt, ugyanakkor a közvetlen elnökválasztás témája adhat lehetőséget arra, hogy a köztársasági elnöki intézményről legyen szó, és magyarázkodásra kényszerítse a Fideszt, hogy miért áll ellen a közvetlen választásnak. Ugyanakkor a közvetlen elnökválasztás követelése miatt háttérbe szorulhat az ellenzéki köztársasági elnöki jelöltállítás. A követelés élét erősítheti, ha azt mondja az ellenzék: nincs jelöltünk, döntsön a nép!
Magyar Péter színre lépésének lehet-e következménye, miután egyre súlyosabb kérdéseket és állításokat dob be Rogán Antallal és Tiborcz Istvánnal kapcsolatban?
Ez azért érdekes, mert bepillantást ad abba a világba, ahonnan egyébként nagyon kevés információ jön ki, hogy hogyan zajlik a NER-elit élete, mivel jár egy-egy pozíció, de ez a világ messze van a választótól. Felháborodhatnak az emberek, de önmagában nem hordoz újdonságot, a Fidesz-szavazók eddig is tisztában voltak Mészáros Lőrinccel, a jachtozással és másokkal, a kormánypárt népszerűségi mutatóin mégsem látszódik meg a hatása. Magyar Péter egyelőre nem mondott semmi olyan új információt, ami megrengethetné a Fidesz-tábor bizalmát, vagy morális válságot okozna a NER 14. évében. A kormánytól független sajtóban ilyen információk már korábban is elhangzottak, a kampány pedig még messze van. Simicska Lajos fordulása sokkal veszélyesebb volt, és az sem tudta megbuktatni a rendszert.
