Washington felfüggesztette a bunkerromboló nehézbombák szállítását Izraelnek. Ezeket a fegyvereket az izraeli erők a Hamász fegyveresei ellen vívott háborújukban használták, amely csaknem 35 000 palesztint ölt meg a Gázai övezetben.
Joe Biden elnök a CNN-nek május 8-án adott interjújában figyelmeztette először nyilvánosan Izraelt arra, hogy az Egyesült Államok visszatartja a fegyverszállításokat, ha az izraeli erők fenyegetéseiknek megfelelően támadást hajtanak végre a gázai Rafah ellen, miután azzal több százezer oda menekült civil életét veszélyeztetnék.
Az Egyesült Államok hosszú idő óta messze a legnagyobb fegyverszállítója legközelebbi közel-keleti szövetségesének. Őt Németország követi – Berlin erős támogatása részben a náci holokauszt miatt tett kiengesztelési gesztusnak tekinthető –, illetve Olaszország.
Két ország, Kanada és Hollandia leállította az idén az Izraelbe irányuló fegyverszállítmányait, mert attól tartanak, hogy azokat a nemzetközi humanitárius jogot megsértve úgy használhatják fel Gázában, hogy civilek halálát és lakónegyedek pusztulását okozzák.
Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az izraeli bombázások és szárazföldi támadások halálos áldozatainak többsége civil volt Gázában. Izrael azt állítja, hogy nem támad civilekre és azzal vádolja a Hamász fegyvereseit, hogy a polgári lakosság soraiban bújnak meg, amit azok tagadnak.
Íme, néhány tudnivaló Izrael fegyverszállítóiról.
Egyesült Államok
A felfüggesztett amerikai fegyverszállítás 1800 darab 900 kilogrammos és 1700 darab 225 kilogrammos bombát érint, több tízmillió dollár értékben - mondják amerikai tisztviselők. A döntés a "900 kilós bombák végfelhasználásával és a sűrűn lakott városi környezetben (ilyen Rafah) kifejtett hatásaival" összefüggő aggodalmakra vezethető vissza - mondta egy amerikai tisztviselő.
Mindazonáltal több milliárd dollár értékű amerikai fegyver vár továbbra is arra, hogy Izraelbe vigyék, köztük tanklövedékek és buta bombákat precíziós fegyverekké átalakító lőszerek, jóllehet a jóváhagyási folyamat lelassult - mondta Jim Risch szenátor, a szenátus külügyi bizottságának republikánus képviselője május 9-én.
Antony Blinkent, az Egyesült Államok külügyminiszterét nem riasztotta vissza az a még függőben lévő, rendkívül kritikus kongresszusi jelentés, amely szerint Izrael Gázában megsértette az amerikai fegyverek használatára vonatkozó feltételeket - jelentette május 9-én az Axios.
2016-ban az Egyesült Államok és Izrael aláírta a harmadik, 10 évre szóló megállapodását, amelynek értelmében Washington a 2018-2028 közötti időszakban 38 milliárd dolláros katonai segély mellett 33 milliárd dollár támogatást nyújt katonai felszerelések vásárlására és 5 milliárd dollárt ad rakétavédelmi rendszerekre. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) márciusi adatai szerint Izrael a katonai segélyéi 69%-át az Egyesült Államoktól kapta a 2019-2023-as időszakban.
Izrael az amerikai F-35 Joint Strike Fighter első külföldi üzemeltetője - ez a valaha készült legfejlettebb technológiájú vadászrepülőgép. Tavaly a megrendelt 75 F-35-ből 36 darabot szállítottak le Izraelnek, amely amerikai segítséggel fizetett értük.
Az Egyesült Államok segített Izraelnek az Iron Dome rövid hatótávolságú rakétavédelmi rendszer kifejlesztésében is, Izrael és a libanoni székhelyű Hezbollah 2006-os háborúja után. Az Egyesült Államok többször is küldött több száz millió dollárt Izraelnek a rendszer elfogó rakétáinak pótlására.
Washington segített finanszírozni az izraeli "Dávid Parittyája" rendszer fejlesztését, amelyet 100-200 km távolságból kilőtt rakéták megsemmisítésére terveztek.
Ehhez kapcsolódóan: Biden: Az Egyesült Államok nem szállít olyan fegyvereket Izraelnek, amelyeket felhasználhatna Rafah megtámadásához
Németország
A német védelmi kiviteli engedélyek Izrael számára 2023-ban csaknem a tízszeresére, 326,5 millió euróra nőttek 2022-hez képest, Berlin ugyanis prioritásként kezelte az engedélykérelmeket a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása után.
Azonban az idei év eleje óta, amikor is a gázai háború nemzetközi bírálata erősödni kezdett, a német kormány jóval kevesebb fegyverexportot hagyott jóvá Izraelbe. Eddig mindössze 32 449 euró értékű szállítást engedélyeztek – közölte a gazdasági minisztérium április 10-én egy baloldali képviselő kérdésére a parlamentben.
A 2023-as adatokat először közlő dpa német sajtóügynökség szerint Németország elsősorban légvédelmi rendszerekhez és kommunikációs berendezésekhez szállít alkatrészeket Izraelnek.
Az oda exportált fegyverek között 3000 hordozható páncéltörő és 500 000 lőszer volt automata vagy félautomata lőfegyverekhez. A SIPRI adatai szerint 2019-2023-ban Németország biztosította az Izraelnek nyújtott katonai segélyek mintegy 30%-át.
Ehhez kapcsolódóan: A Nemzetközi Bíróságon vádolják Németországot a gázai konfliktus elősegítésével
Olaszország
Egy külügyminisztériumi forrás május 9-én megerősítette, hogy Olaszország a gázai háború kezdete óta leállította az új exportengedélyek kiadását. "Minden leállt. Az utolsó rendeléseket novemberben adták le" - közölte a forrás a Reuters-szel.
Az olasz törvények értelmében tilos a fegyverexport olyan országokba, amelyek háborút folytatnak és amelyekről úgy gondolják, hogy megsértik a nemzetközi emberi jogokat.
Márciusban Guido Crosetto védelmi miniszter azt mondta, hogy Olaszország továbbra is exportál fegyvereket Izraelbe, de csak a korábban aláírt rendeléseket teljesíti, miután biztosítékot kapnak, hogy a fegyvereket nem használják fel a civilek ellen Gázában.
Csak decemberben Olaszország 1,3 millió euró értékben küldött fegyvert Izraelnek, ami háromszorosa a 2022-es azonos havi szintnek.
A SIPRI jelentése szerint 2019–2023-ban Olaszország Izrael fegyverimportjának 0,9%-át adta, ebben állítólag helikopterek és haditengerészeti tüzérségi eszközök is voltak.
Ehhez kapcsolódóan: Az Egyesült Államok felfüggesztett egy Izraelnek szánt fegyverszállítmányt
Nagy-Britannia
Nagy-Britannia nem tartozik Izrael nagyobb beszállítói közé. Az Egyesült Államokkal ellentétben a brit kormány nem ad közvetlenül fegyvert Izraelnek, inkább engedélyezi a vállalatoknak az értékesítést – gyakran alkatrészekét az amerikai ellátási láncokhoz, például F-35-ös repülőgépekhez.
Tavaly Nagy-Britannia legalább 42 millió font értékű védelmi felszerelésre adott ki exportengedélyt – főként lövedékek, pilóta nélküli légi járművek, kézi lőfegyverekhez való lőszerek, valamint repülőgépek, helikopterek és gépkarabélyok eladására Izraelnek.
Rishi Sunak miniszterelnök csütörtökön a parlamentben azt mondta, hogy Nagy-Britannia a világ egyik legszigorúbb engedélyezési rendszerét működteti, ennek részeként rendszeresen felülvizsgálja a tanácsadói véleményeket Izrael elkötelezettségéről a humanitárius jog iránt. "Ez a kiviteli engedélyek tekintetében a legutóbbi értékelés szerint változatlan" - mondta.
Egyes baloldali ellenzéki pártok arra szólították fel a kormányt, hogy vonja vissza az exportengedélyeket a halálos áldozatok számának emelkedése miatt Gázában, és tegye közzé azokat a jogi tanácsokat, amelyek alapján folytatódhat a fegyverexport.
