Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elveszítené közpénz jellegét? Egy furcsa mondat az alkotmánymódosításban


Átláthatóság - a felcsúti Pancho Aréna a szakadő esőben 2014. május 16-án.

Az Alaptörvény új, kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslatban ezt olvashatjuk: közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. De vajon miért tartotta fontosnak a Fidesz, hogy ezt a tőmondatot “gránitszilárdságúvá” tegye, beírva egyből az alkotmányba?

Ha közpénz, akkor átláthatóság - legalábbis a világ egyik részén. (Persze ott sem triviális ez, nem kevés politikus állt és áll bíróság előtt arrafelé.) Nálunk a közpénzek elköltésének nyilvánosságáért viszont folyamatosan megy a küzdelem a hatalom és a közt képviselő sajtó között - különösen az elmúlt 10 évben, a Fidesz kormányzása alatt.

TAO-pénzek, a Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok, állami cégek: Kúriát, Alkotmánybíróságot megjárt esetek. Végül legtöbbször az átláthatóság és a nyilvánosság nyert, az illetékeseknek ki kellett adniuk az adatokat.

De így lesz-e ez az Alaptörvény kilencedik módosítása után is?

De mire gondolt a művész?

Az Alaptörvény-módosítás másik két fontos pontjánál világos a jogalkotói szándék. Az egyik a társadalmi nemek létezésének tagadását emeli alkotmányos szintre, megnehezítve ezzel a későbbi jogalkotók számára mind a női, mind a meleg emancipáció érdekében tett lépéseit. Az alkotmánymódosítás mellett benyújtott salátatörvénnyel együtt pedig az örökbefogadást is lehetetlenné tenné melegek számára (bár minden egyedülállót sújt vele).

A másik pedig azokat a közpénzmilliárdokkal kitömött, és jórészt a Fidesz politikusai vagy hozzá közel állók által irányított alapítványokat (Corvinus Egyetem, Színművészeti, Mathias Corvinus Kollégium, stb.) akarja érintetlenül megőrizni a Fidesz által kinevezett magántulajdonosok (kuratóriumok) kezében kormányváltás után is, melyeket a kormányzat és a parlament az elmúlt években hozott létre vagy támogatott.

De mit jelent az új közpénz-definíció? Szűkítést?

Ennek látszólag ellentmond, hogy az Alaptörvény közpénzzel foglalkozó 39. cikkelye csak kiegészül az új, fent idézett mondattal, és nem törölnék el azt a részt, miszerint “a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni…”.

A Varga Judit igazságügyminiszter által benyújtott javaslat indoklása sem igazít el. Eszerint: “a Javaslat meghatározza a közpénz fogalmát annak érdekében, hogy az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki. A Javaslat egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénzfelhasználás garanciája. A meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed”.

De a “szerv és intézmény” fogalmába vajon beletartoznak-e az állami cégek vagy az MNB-alapítványok?

Kértük a javaslatot benyújtó minisztériumot, hogy segítsenek a jogértelmezésben, de nem kaptunk tőlük választ.

Megkeresésünkre Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke időt kért: “a törvényjavaslat végleges elfogadása után tudunk érdemben válaszolni.

Miért az Alaptörvénnyel módosítanak törvényeket?
Kritikusai szerint a Fidesz jogállamiság-felfogását mutatja, hogy törvények, módosítások Alaptörvénybe emelésével megköti lehetséges utódja kormányzóképességét. Ennek leglátványosabb példája a negyedik Alaptörvény-módosítás volt 2013-ban, amikor egyszerűen betették az Alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által korábban eltörölt törvényeket. Sőt, azt is kőbe vésték, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja az Alaptörvény módosításait. Ezzel az alapvető jogok védelme jelentősen meggyengült.
A Velencei Bizottság, ami az uniós tagországok jogalkotását segíti, erről, az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentésében ki is mondta, hogy a magyar kormány az alkotmányt politikai eszköznek használja, és megszünteti “az alkotmányozó és a kormányzó feladatok közötti lényeges különbséget”.
Sólyom László pedig (korábban az Alkotmánybíróság elnöke, majd köztársasági elnök) ezt írta: "Több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődése ellen”.

Az átláthatatlanság alaptörvényi védelme?

Megkerestünk két, a témában jártas szakembert, Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját és Karsai Dániel ügyvédet, aki az MNB-alapítványok ügyét is vitte a bíróság előtt - a Transparency megbízásából.

Karsai Dániel először inkább az alapítványokról szóló passzussal kapcsolja össze ezt a közpénzt definiáló mondatot is. “A Fidesz politikájának lényege, hogy közpénzből magánvagyonokat csinálnak, és ezt el akarják titkolni.” Szerinte a TAO-pénzek az alaptörvény-módosítás után sem tudnak majd kikerülni a közpénzek köréből, mert ott - ugyan be nem folyó, de - állami bevételről van szó. (A TAO-zó cégek az államnak befizetendő társasági adójukat fordíthatják sportegyesületek, vagy a kultúra támogatására is.)

Arra a kérdésünkre, hogy “állam-e az állami cég”, viszont nem tud e módosítás alapján válaszolni, bár kétségei vannak afelől, hogy “lehet-e majd két év múlva adatot kérni arról, hogy mire költ a Mathias Corvinus Alapítvány.

Eddig nem volt definíció arra, hogy mi a közpénz. "Lehet, hogy az a cél, hogy csökkentsék a közpénzköltés láthatóságát, de lehet, hogy maradhat továbbra is az, amit eddig a bíróságok határoztak meg ítéleteikben. A jövő zenéje, hogy a szürke zónákra ki fog-e terjedni ez a módosítás” - mondja Karsai Dániel.

Errefelé indult el Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója is. “Az Alkotmánybíróság a jegybanki alapítványokról, a Kúria a látványsportokról mondta ki, hogy az az összeg, ami kikerült az állam kasszájából, nem vesztette el közpénz jellegét.

Szerinte a módosítás arra irányul, hogy a definíció szűkebbre vonásával közpénzen kívülinek minősítse az államháztartáson kívüli pénzmozgást. “Gyanítom, hogy lesznek módosítások az állami vagyonról és a költésekről szóló törvényekben.” Tart attól is, hogy az inkriminált mondat a bírói ítéleteket is megváltoztathatja majd. “Főleg a Kúria új elnöke segítségével” - utal Varga Zs. András kinevezésére.

Kérdésünkre, hogy érintheti-e mindez például az állami Eximbank “közpénzügyi” megítélését is, egyik interjúalanyunk sem tudott válaszolni. Mint ismeretes, a magyar állam az Eurostattal folytatott évekig tartó vita után elfogadta, hogy az Eximbank költségeit az állami büdzsé keretein belül kell vizsgálni. Így a kormány a bank adósságát is kénytelen volt az államadóssághoz sorolni.

Egyik megkérdezett szakértő sem tudott arról, hogy van-e uniós bírósági ítélet, ami definiálta volna a közpénzt, így megítélhető lenne az alaptörvény-módosítás EU-kompatibilitása.

Összefoglalva: amennyire egyértelmű, hogy mi a célja az alapítványokkal kapcsolatos alapítói döntéseket parlamenti kétharmadhoz kötő Alaptörvény-módosításnak, annyira titokzatos az új közpénz definíció.

De, Ligeti Miklós szavaival: “a módosító nem tűnik abba az irányba mutatni, amit szeretnénk, és amit a bíróság sokszor visszaigazolt”.

Vagyis hogy az adóforintjaink nem veszíthetik el közpénz jellegüket.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG