Kína 2033-ban készül a Marsra küldeni az első embereket. Hosszú távú tervei szerint az első legénységet továbbiak követnék. A missziók célja az, hogy Kína folyamatosan lakott bázist építsen ki a vörös bolygón, így vonja ki az erőforrásait.
Az ambiciózus tervet most először ismertették részletekbe menően, miután május közepén a misszió indulásaként egy kínai robot marsjáró landolt a bolygón. A program magasabb fordulatszámra kapcsolja az Egyesült Államokkal folytatott versenyt, amelynek célja emberek állomásoztatása a Marson.
Legénységet 2033-ra, 2035-re, 2037-re, 2041-re és az azt követő évekre terveznek küldeni a Marsra – közölte minap egy videolinkben az oroszországi űrkutatási konferencián Kína fő rakétagyártó üzemének vezetője, Vang Csiaojun.
A cél a marsi erőforrások kiaknázása
Mielőtt az első legénység útnak indulna, Kína további robotokat küld a Marsra, hogy tanulmányozzák a bázis lehetséges helyszíneit és kiépítsék az erőforrások kinyerésére szolgáló rendszereket – jelentette szerdán a hivatalos China Space News oldal Vangot, a kínai járműindító technológiai akadémia vezetőjét idézve.
Ahhoz, hogy emberek tudjanak élni a Marson, a legénységnek fel kell tudnia használni a bolygó erőforrásait. Képesnek kell lennie arra, hogy vizet nyerjen ki a felszín alól, oxigént állítson elő helyben és áramot termeljen.
Kínának fejlesztenie kell azt a technológiát is, amellyel visszahozza az űrhajósokat a Földre.
A személyzet nélküli oda-vissza küldetés, amelynek célja talajminták gyűjtése a bolygóról, 2030 végére várható.
Ingajáratok a két bolygó között
A NASA amerikai űrügynökség olyan technológiát fejlesztett ki, amelynek segítségével valamikor a 2030-as években tud embert juttatni a Marsra, és visszahozni.
Kína Mars-programja űrhajók ingajáratát tűzte ki célul a Föld és a Mars között, valamint az erőforrások jelentős fejlesztését – mondta Vang.
Az utazási idő lerövidítése érdekében az űrhajóknak nukleáris reakciókból felszabaduló energiát kellene kiaknázniuk hő és áram formájában a hagyományos vegyi hajtóanyagok mellett – mondta Vang.
Kínának az oda-vissza utakat „néhány száz napos” repülési idővel kellene teljesítenie – tette hozzá.
Nem állnak meg a Marsnál
Kína bázis felállítását tervezi a Hold déli sarkán is, és robotexpedíciókat küldene aszteroidákra és a Jupiterre 2030 tájékán.
A múlt héten Kína három űrhajóst küldött egy befejezetlen űrállomásra 2016 óta első olyan missziójában, amelyben legénység is szerepet kapott. Ezzel is tovább növelte földközeli jelenlétét és újabb kihívást intézett az Egyesült Államok vezető szerepéhez az űrben.
