Három kínai űrhajóst lőttek ki Kína új űrállomásának központi moduljába június 17-én. A trió két tagja veterán űrhajós, egyikük pedig újonc.
Mindhárman a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás központját képező Tienho (Mennyei Harmónia) modul felé tartanak, amelyet áprilisban állítottak Föld körüli pályára.
Az űrhajósok három hónapig maradnak a Tienho modulban, ahol kísérleteket fognak végezni, tesztelik a felszereléseket és felkészítik az űrállomást arra, hogy jövőre fogadni tudja azt a két új modult, amellyel bővíteni fogják.
A Sencsou–12 és legénysége
A Sencsou–12 nevű űrhajó magyar idő szerint hajnali 3:22-kor került kilövésre a Csiucsüan kilövőállomásról, amely Északnyugat-Kínában található.
Az elmúlt öt évben ez Kína első legénységi űrmissziója, és valószínű ez lesz az eddigi leghosszabb.
A legénység legidősebb és legtapasztaltabb űrhajósa az 56 éves Nie Haj-seng, aki immár harmadjára tér vissza az űrbe, jelenleg a misszió parancsnokaként.
Nie elmondta, hogy kollégáival „otthonossá” kell tenniük az autóbusz-nagyságú Tienho modult, amely a legnagyobb az űrállomás három tervezett modulja közül.
„A feladat nagyon nehéz, sok kihívás vár ránk. Kollégáimmal szorosan együttműködünk, körültekintően dolgozunk és legyőzünk minden nehézséget” – mondta Nie az indulás előtti sajtótájékoztatón.
A másik két űrhajós közül az egyik az 54 éves Liu Poming, aki először 2008-ban járt az űrben, és segédkezett az első kínai űrsétánál. A fedélzet újonca pedig a 45 éves Tang Hungpo, aki első űrrepülését hajtja végre.
Kína és az ISS majdani szerepe az űrkutatásban
A kilövés büszkeséget jelent Kína számára, hiszen Peking július 1-jén a kormányzó Kommunista Párt századik évfordulójának megünneplésére készül.
A következő másfél évben további tizenegy missziót terveznek a Tienkung űrállomás építésének befejezésére. Bár a Tienho modul első legénysége csak férfiakból áll, hivatalos értesülések szerint az elkövetkező missziókon nők is részt fognak venni.
Kína nem vesz részt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) munkálataiban, amelyet amerikai, európai, orosz és japán űrügynökségek együttműködésében üzemeltetnek; ennek fő oka, hogy az Egyesült Államok ellenzi a kínai programra vonatkozó titoktartási kötelezettséget és annak a katonasághoz fűződő kapcsolatát.
Az 1998-ban átadott ISS-t nemsokára megszüntetik. Oroszország a hónap elején közölte, hogy 2025-től nem akar részt venni a programban.
Ha az ISS munkálatait valóban felfüggesztik, és ha a Tienkung sikeresen megépül, Kína lesz az egyetlen ország, amely továbbra is állandó előőrsöt működtet az űrben.
