Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kinek van a legnagyobb esélye legyőzni Orbánt?


Ellenzéki tüntetés Budapesten

Kik is azok a legendás „bizonytalan szavazók”, akik közül százezreket kéne urnához vinnie az ellenzéknek, hogy győzhessen 2022-ben, és melyik miniszterelnök-jelölt vezette listának van erre a legnagyobb esélye?

Orbán Viktor, illetve a Fidesz legyőzéséhez először a kihívó pozíciójába kell kerülni. Az egyéni körzetekben ez már megtörtént. A közös ellenzéki lista élén álló miniszterelnök-jelölt, a lista húzóneve pozíciója megszerzéséhez a szerdán megjelent friss kutatások adtak (volna) érvet. Ezeket szerdai cikkünkben módszertanilag kritizálta a szakértő, másrészt Karácsony Gergely sem vette őket figyelembe.

Mindezek dacára ezekben a kutatásokban vannak olyan adatok, amelyek a teljes magyarországi népességre vonatkoznak, tehát az alacsony elemszámra vonatkozó kritikák nem érintik őket. Először ezeket foglaljuk össze.

Csak két kutatással foglalkozunk, a Závecz Researchével és annak kontrollfelmérésével. (Ezeken kívül vasárnap elsőként a Publicusé jött ki, készített a Medián és a Republikon is egyet a miniszterelnök-jelöltek versenyéről, és szerdán egy második Publicus-kutatás is megjelent.)

Fontos megjegyzés, amelyet az úgynevezett kontrollkutatás (tehát a Závecz Research megállapítását ellenőrizni hivatott, szintén ezerfős telefonos felmérés) összefoglalójából idézünk: „az olyan kijelentések, hogy egyik jelölttel biztosan nyerni lehet, egy másik jelölttel biztosan nem lehet nyerni, inkább politikai szlogennek vagy maximum politológiai okfejtéseknek tekinthetők, közvélemény-kutatási adatokkal nem támaszthatók alá”.

A pártok népszerűsége a teljes népességben

A kontrollkutatás szerint a Fidesz továbbra is toronymagasan a legnépszerűbb párt, és még egyik ellenzéki pártnak sem sikerült átlépnie a nagy párttá válás húszszázalékos küszöbét. (A pártpreferencia-vizsgálatokban ne keressük M.-Z. P. híveit.)

A pártlisták esetében kisebb a különbség, mint a pártpreferenciáknál, de itt is magabiztosan vezet a kormánypárt: az Orbán Viktor vezette listára a teljes népesség 41, a biztos pártválasztók majdnem 49 százaléka voksolna.

A közös, hatpárti ellenzéki lista pedig 36, illetve 45 százalékot kapna, ha most vasárnap lennének a választások.

A két nagy tábor támogatottsága tehát lényegesen nem tér el egymástól. Településtípus szerint a fővárosban jelentős az ellenzék előnye, mindenhol máshol a Fidesz vezet. A harminc év alattiak körében az ellenzéknek van többsége, a középkorú és az idősebb korosztályokban a Fidesznek.

A kontrollkutatás szerint a Demokratikus Koalíció a legnépszerűbb ellenzéki párt, a Jobbik követi, rajtuk kívül még a Momentum jutna be önállóan az Országgyűlésbe.

Az MSZP és az LMP népszerűsége két százalék alatt van, ráadásul az ellenzéki tábor felfokozott kampányhangulatában, ami jelzi, hogy e két párt a megszűnés felé halad. Az MSZP-t igazából parlamenti képviselő politikusai és frakciója (a vele járó állami támogatással) teszi láthatóvá, főként pedig miniszterelnök-jelöltje.

Valószínűleg annak köszönhetően, hogy húzóembere, Karácsony Gergely hónapok óta alig jelenik meg főpolgármesterként, helyette pártpolitikusként, a Párbeszéd elnökeként szerepel, pártja nagyon jól áll, majdnem eléri a parlamentbe kerüléshez szükséges öt százalékot. Ahogy ezt az előválasztás egyéni jelöltjeinek eredményét értékelve is jeleztük, listás helyek nélkül is meglehet az ötfős parlamenti frakciója.

Így mind a listaállításba, mind az MSZP–Párbeszéd–LMP esetleges egyesülésébe jó pozíciókkal megy bele Karácsony pártja. Az LMP esetében viszont a pártelit elkötelezett ugyan Karácsony mellett, de a párt megmaradt szavazói sokkal kevésbé, ők döntő részben M.-Z. P. miniszterelnökségét preferálnák.

Figyelemre méltó, hogy míg nyár elején kiegyensúlyozott volt a Jobbik és a DK támogatottsága, mára Gyurcsány Ferenc pártja a biztos szavazó pártválasztók körében már két és félszer népszerűbb. A különbség vélhetően Jakab Péter gyenge és Dobrev Klára kitűnő előválasztási szereplésének köszönhetően is nőtt ennyire.

Érdemes figyelni a kutyapárt erősödését: ha bejutnának a parlamentbe, és hajlandók lennének koalícióra menni az ellenzékkel, komoly fejtörést okozhatnak az esetleg győztes Fidesznek. A kutyapárt népszerűsége egy ellenzéki közös lista esetén nem konvertálódik át teljesen a párt listájára való szavazásra. Tehát még az ő híveik között is vannak olyanok, akik az ellenzéki sikert előbbre helyezik pártjukénál. Ha Márki-Zay Péter végül visszalépne vagy később más módon éreznék megcsalatva magukat támogatói, az főleg az establishmentellenességet kimaxoló kutyáknak hozna sok szavazatot.

Miniszterelnök-jelöltek népszerűsége a teljes népességben

Most vessünk egy pillantást a Závecz-kutatásnak a teljes népességre (tehát nem csak a kis elemszámú, az előválasztáson szavazó ellenzéki halmazra) vonatkozó eredményeire. E szerint az összes megkérdezett körében a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki lista tudná leginkább – de ő is csak kis mértékben – csökkenteni a Fidesz-lista eredményét és növelni az ellenzékét.

A biztos szavazók körében M.-Z. P. még erősebb, de még az általa vezetett lista sem tudná öt százalék alá csökkenteni a Fidesz-lista előnyét.

A Dobrev Klára vezette lista esetén ez a különbség kilenc, Karácsony elsőségekor nyolc százalék lenne. E szerint ha most lenne a nagy választás, M.-Z. P. tudná a legtöbb szavazatot elrabolni a Fidesztől.

Ha ezt pártpreferenciák szerint tagolva nézzük, akkor – az összes megkérdezett körében – a DK és az MSZP hívei kilencven százalék fölötti arányban szavaznának a Dobrev vezette listára.

Jelentősen lemaradva a Jobbik-hívek következnek: 61 százalékuk szavazna ide. Ők sokkal lelkesebbek egy Karácsony vezette lista esetén (89 százalék), az M.-Z. P. vezette listát már 91 százalékuk támogatná.

Fontos, hogy a Dobrev-lista esetén 33 százalékuk nem menne el szavazni. Vagyis míg az előválasztáson részt vevő törzsszavazók, ahogy azt korábban láthattuk, Dobrevre szavaznának a második fordulóban, az átlagos Jobbik-választó nem követi ezt a meglepő fordulatot.

Ez arra utal, hogy a pártvezetés csak a bázisnál tudta igazán legitimálni a DK-val kötött megállapodást. Ez jól jön Dobrev Klárának a második fordulóban, de rosszat tesz az ellenzék közös erejének a nagy választáson. Már ha így marad addig.

Az MSZP- és a DK-szavazók akkor tartanának ki a közös ellenzéki lista mellett, ha nem jelöltjük vezetné (bár valamennyire körükben is nőne a nem szavazók aránya).

A Momentum-szavazóknak már fontos, ki vezetné a közös ellenzéki listát. Ha Dobrev, akkor csak 54 százalékuk szavazna rá; ha Karácsony, akkor 64 százalékuk; de leginkább egy M.-Z. P. vezette listával lennének elégedettek: 72 százalékuk választaná.

Vagyis M.-Z. P.-nek elsősorban a Momentum-, másodsorban a Jobbik-szavazók körében vannak tartalékai, amelyből a momentumosokat már most, az előválasztás második fordulójában hasznosíthatná. 130 ezren szavaztak a Momentumra, 127 ezren a Jobbikra. Csakhogy – és ezt már a Závecz-kutatás állítja – a momentumosok motiválatlanok a második fordulós szavazásban, a jobbikosok (a törzsszavazóik) pedig erősen motiváltak.

E cikk írása közben Fekete-Győr András bejelentette, hogy pártja Márki-Zay Pétert támogatja a második fordulóban. Információink szerint a párt elnökségében Fekete-Győr és Hajnal Miklós alelnököt leszavazva született meg az M.-Z. P.-t támogató döntés, amelyhez figyelembe vették a még nem ülésezett, de előzetesen tesztelt küldöttgyűlés véleményét.

A kutyapárt listájának támogatottsága duplája akkor, ha Dobrev vezeti az ellenzéki listát, mint ha M.-Z. P. Vagyis a kutyák a vásárhelyi polgármester kiszorulásáért szoríthatnak.

Néhány adat a szűkebb versenyhez

Ha egy kicsit mégis átnézünk a kis elemszámú, csak az ellenzéki halmazt vizsgáló kutatási részekre, a Kontroll-kutatás szöveges konklúziója szerint „Karácsony Gergely szavazótáborának elbizonytalanodását mutatja, hogy a második fordulóba bejutott miniszterelnök-jelöltek közül az ő szavazói gondolják azt a legkisebb arányban (56 százalék), hogy ő tudná 2022-ben legyőzni Orbán Viktort. Dobrev Klára szavazóinak 84 százaléka, míg Márki-Zay Péter szavazóinak 87 százaléka gondolja ezt saját támogatottjáról.”

2022-ben az ellenzéki szavazók többsége inkább Dobrev Kláráról tudja elképzelni, hogy vidéken a legtöbb szavazatot tudná szerezni. A miniszterelnök-jelöltek támogatói között Márki-Zay Péter, illetve Fekete-Győr András támogatói gondolják azt, hogy erre leginkább Márki-Zay Péter lenne képes, vagyis Karácsony Gergely támogatói között is azok vannak többségben, akik szerint inkább Dobrev Klára.

Az elszámoltatás szükségességében konszenzus van az ellenzéki szavazók között: tízből nyolcan ezt teljes mértékben szükségesnek tartják, és ebben nincsenek érdemi különbségek az ellenzéken belüli szavazótáborok között.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter támogatói egyértelműen a saját jelöltjüket tartják erre a legalkalmasabbnak. Érdekes, hogy Karácsony Gergely támogatóinak relatív többsége (42 százaléka) szerint azonban erre Márki-Zay Péter a legalkalmasabb, továbbá Dobrev Klárát is majdnem ugyanannyian mondták (25 százalék), mint a saját támogatottjukat (16 százalék).

A Závecz-kutatás is arra jut, hogy még Karácsony hívei szerint is ő tudná legkevésbé megvalósítani a három jelölt közül az elszámoltatást.

Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter is inkább a férfiak, a fővárosiak és a nagyobb városokban lakók, valamint a diplomások körében népszerű, míg Dobrev Klára inkább a nők, az idősebbek, a kisebb városokban, valamint kistelepüléseken, illetve a kevésbé iskolázottak között. Ennek, írja a Kontroll-kutatás összefoglalója, a mozgósítás szempontjából is döntő szerepe lehet az előválasztás végső eredményében.

„Akár Belzebubra is szavaznék”

Azt már minden oldalról körbejártuk, kinek milyen esélye van megnyerni az előválasztást. De a legelkötelezettebbeken kívül az ellenzéki szavazó Orbán Viktort szeretné legyőzve látni tavasszal, ahogy előválasztási videónkban mondták: „Akár Belzebubra is szavaznék.”

Elemzői közhely, hogy a Fideszt nem a fővárosban és a megyei jogú városokban lehet leváltani, mert ezek nagy része már úgyis ellenzéki. (Bár jó néhány megyei jogú város fideszes kézben maradt.) A Závecz Research szerint a fővárosban már kétszer annyian szavaznának az ellenzékre, mint a Fideszre. (Ezt a Fideszben is adottságként kezelik: ha esetleg Fürjes Balázsnak sikerül megnyernie a Hegyvidéket, az talált mandátum a pártnak.) A Fidesztől vidéken, kisvárosi, falusi körzetekben kell elhódítani szavazókat.

A DK nem fővárosi párt. Már írtunk róla itt, hogy Dobrev Klára tudta leghatékonyabban mobilizálni híveit minden típusú körzetben.

Kérdés, ki tud plusz szavazatokat hozni a huszonöt-harminc billegő körzetben. Ha azt nézzük, hogy ezek vidéki körzetek, akkor ebben Dobrev lehetne a legjobb, pár százalékponttal még jobban is szerepel vidéken, mint országosan. Budán viszont, a Fidesz-árvák birodalmában a DK gyengén szerepelt. Závecz Tibor viszont azt mondta lapunknak, hogy ilyen szavazóból, kiábrándult fideszesből nincs sok, maximum százezer.

Dobrevnek a szavazatvonzó, tehát a bizonytalanokat elérő képessége limitált, állítják szinte egybehangzóan elemzők – és persze versenytársai. (Bár Török Gábor egy interjúban ezt nem tartotta "kőbe vésettnek".)

A DK a saját tábor elszántságára számíthat. „480 ezer biztos DK-szavazó van, közülük elment kétszázezer. A DK ezt meg tudja tartani, tehát Karácsonynak új szavazókat is kell hoznia az első körben szavazók közül” – mondta lapunknak Závecz Tibor.

Dobrev Klára legnagyobb elutasítottságát, legkisebb szavazatszerző képességét Tóka Gábor „nem túlozná el annyira”, de azzal egyetért, hogy Dobrev biztosan nem áll annyira jól ebben, mint versenytársai.

Huszonnyolc nem budapesti, billegő körzetben hasonlítottuk össze négy miniszterelnök-jelölt (Dobrev, Jakab, Karácsony, Márki-Zay) százalékos eredményeit. Mindössze nyolc olyan körzet volt, ahol Karácsony Gergely tíz százalékpontnál jobban meg tudta közelíteni a nyertes Dobrev Klárát, ebből hét Pest megyei. Két, csatatérnek ítélt Pest megyei körzetben szerepelt jobban Dobrevnél.

Márki-Zay Péter ezekben a körzetekben általában szorosan Karácsony mögött végzett, háromban pedig megelőzte.

Érdemes megnézni egy másik közelítésben is ugyanezt: hogyan viszonyulnak egymáshoz az országosan elért és a vidéken (tehát Budapest nélkül) megszerzett voksok.

Márki-Zay Péter mindkét mutatóban nagyjából ugyanúgy teljesített. Karácsony Gergely vidéki teljesítménye viszont pár százalékkal lemarad országos voksai arányától.

Karácsony Gergely tehát Budapesten tarol, de vidéken viszonylag gyenge. Kérdés, hogy ha még a legelkötelezettebb ellenzéki szavazóknak rendezett előválasztáson is viszonylag gyengén szerepel a csatatérkörzetekben, hogy fog ott új szavazókat megnyerni a bizonytalanok közül.

Ugyanez persze igaz M.-Z. P.-re is, azzal a fontos megszorítással, hogy ő minimális pénzből (saját állítása szerint húszmillió forintból – Karácsony Gergely ennyit költött egy héten csak Facebook-hirdetésre), pártinfrastruktúra nélkül ért el Karácsonynál csak hét százalékponttal kisebb eredményt.

Az Átlátszó/Átló adatvizualizációján látható, hogy fideszes körzetekben a jobbikos jelöltekre kétszer annyian adták a szavazatukat, mint az utána következő DK jelöltjeire.

Jobbik-közeli forrásunk szerint Jakab Péternek van 140 ezer híve, aki még a kampány előtt regisztrált Facebook-oldalaikon azzal, hogy Jakabot akarja támogatni. De nem tudták őket elvinni szavazni, ahogy erről itt írtunk: a párt csak 127 ezer szavazatot kapott.

De kik is azok a bizonytalanok?

A Republikon tavaszi elemzése szerint Magyarországon a választóképes társadalom harminc-negyven százalékát a bizonytalan szavazók adják, és a felük el is menne szavazni. (A tanulmány e szerint a bizonytalanok közé számolja a szavazáson részt venni nem tervezőket is.)

Ők főleg fiatalok, 18–39 év közöttiek, akik között gyengébb a Fidesz és a DK, erősebb a Momentum, Karácsony és a Jobbik. A szakmunkás végzettséggel és az érettségivel rendelkezők körében, valamint a megyeszékhelyeken különösen magas a bizonytalanok aránya – írja a Republikon.

Tóka Gábor szerint nincs sok bizonytalan szavazó – és a felmérések szerint a kampány élesedésével a számuk csökken. „A szavazóképes lakosság 73-74 százaléka meg tudja mondani, kire szavazna, ami nagyon magas szám. Igazi hezitáló, aki tényleg el is fog menni szavazni, alig van.”

A kutató hetven százalék fölötti részvételt jósol 2022-ben. „Most nagyobb az izgalom mindkét oldalon. A nyolcvan százalékot nem fogja elérni, mert van egy masszív réteg, aki annyira cinikus, nemtörődöm, csalódott vagy soha nem hitt abban, hogy becsületes ember számára nem vállalható bármilyen politikai részvétel.”

Tóka Gábor nehezen megfoghatónak, előrejelezhetőnek tartja, hogy a maradék bizonytalanokat ki fogja meggyőzni a hátralevő hat hónap alatt. „Aki a jelenlegi helyzetben sem tudja eldönteni, az vagy egyformán közel állónak érzi magához mindkét oldalt, vagy nem is nagyon tud semmit az egészről, nagyon felületesek a benyomásai. Hogy mit fog csinálni a szavazófülkében, majd akkor eldönti. Most nem tudjuk közvélemény-kutatással megmondani.”

Láttuk, hogy Dobrev Klára és a Jobbik voltak az előválasztáson leginkább jelen az olyan településszerkezetű körzetekben, amelyek a billegő körzetekre jellemzők. Fontos szempont a jelölt imidzse: vidéken, egy jobboldalibbnak mondható közegben egy baloldali jelölt is jobban teljesíthet az imidzse miatt, mint egy jobboldali – mondja Tóka Gábor.

Támadhatóság: M.-Z. P.-nek a kisebb ismertsége kockázatot is rejt magában. „Mellette szól, hogy ha két-három év alatt Lázár János propagandaapparátusának sem sikerült komolyabban megkarcolni őt, vélhetően a következő hat hónapban sem fognak találni vele szemben semmit.”

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG