Dobrev Klára megnyeri a miniszterelnök-jelölti választást, de nem annyival, hogy elmaradjon a 2. forduló, ezért nem lehet nyugodt. Hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lesz-e, azt a két kieső jelölt közül nem a Momentum elnöke, hanem az eddig hallgató Jakab Péter döntheti el. Ha ő nem Karácsony vagy Márki-Zay támogatására szólítja föl híveit, hanem Dobrevére, akkor a DK-jelöltje lehet tavasszal Orbán Viktor kihívója. Akinek a három továbbjutó közül a legkisebb esélye van legyőzni a Fideszt. Viszont egyelőre a DK-é lehet a legnagyobb frakció.
A szavazatok felét számolták eddig össze. A lassúságért nem okolható senki: az előválasztás szoftverét nem a milliárdokkal ellátott Idomsoft Zrt. működteti, aminek majd a „nagyválasztáson” kell bizonyítania, és a szavazatokat sem fizetett állami delegáltak számolják, hanem elkötelezett ellenzéki civilek. Erejüket megfeszítve, sokan napok óta talpon, ingyen.
Túltolta a parizert?
Nagy meglepetésre úgy tűnik, hogy nem Jakab Péter, hanem Márki-Zay Péter lesz a harmadik befutó a miniszterelnök-jelölti versenyben. (Ha senki nem éri el az 50 %-ot, akkor második forduló lesz az első három, legalább 15 %-ot elért jelölt között.)
Bár csalódott jobbikosoktól hallottunk olyan véleményeket, hogy „túltolta a parizert”, Jakab bukását nem elsősorban kampányának hibái okozzák. Ha már hiba, akkor is inkább az, hogy az erő és elszántság felmutatása mellett/után nem tudott váltani, és a kompetencia/kormányzásképesség szuggerálása elmaradt. (Dobrevnél és Karácsonynál ez a kampányuk eleje óta erős volt.) Erről itt beszélt a Szabad Európa rendszeres kampányelemzője.
Jakab Péter lemaradását elsősorban a jobbikos tábor mozgósításának nehézségei okozták. A párt ugyanis tipikusan a kistelepüléseken erős, ott, ahol a legnehezebb volt voksolni. Oda maximum a mozgóurna jutott el pár órára a 10 napos szavazás alatt. Erről itt írtunk.
A párt sokkal jobban szerepelt, mint az elnöke
Fekete-Győr András vereségét jelezték már a közvéleménykutatások, mértéke azonban meglepő. És persze az is rosszul mutat, hogy nagyon lemaradva lesz utolsó az öt miniszterelnök-jelölt közül. A kérdés az, hogy eléri-e az öt százalékot. E sorok írásakor 3,7 %-on áll. (Jakab Péter 12,4, Márki-Zay 21,3, Karácsony Gergely 28,8 és Dobrev Klára 33,6 -on.)
Esti nyilatkozataiban Fekete-Győr András saját és kampánya hibáit is említette, és egyértelműen kijelentette, hogy nem Dobrev javára fog visszalépni – aki szerinte „nem a megújulás embere”. Abban viszont valószínűleg nincs igaza, hogy ő (és pártja) lehet a királycsináló a miniszterelnöki versenyben. Sokkal inkább Jakab Péter, aki eddig hallgatott.
Fél évvel ezelőtt ez egyértelmű lett volna: a magát egykor radikálisan Gyurcsány Ferenc ellenében pozicionáló, akkor még szélsőjobboldali Jobbik mai vezetője logikusan a magát szintén jobboldaliként jellemző Márki-Zay, vagy legalább Karácsony javára léphet csak vissza. Csakhogy nyár elején meglepetésre a DK és a Jobbik átfogó, közel 40 körzetre kiterjedő visszalépési/támogatási megállapodást kötött, melynek révén (is) jól jöttek ki a jelöltállításból. (Igaz, a DK jobban.) A Jobbik azóta is legkevésbé Dobrev Klárát támadja: például az offshore gyanúba került DK-s jelölt esetében is hallgattak, miközben Ráczné Földi Juditot (aki végül nem nyerte meg körzetét) a kampányhajrában erősen támadta az MSZP és Karácsony is.
Pár napon belül kiderül, hogy a Jobbik-DK megállapodás kiterjed-e a miniszterelnöki visszalépésekre is, vagy esetleg a pártját a semmiből pár év alatt az ellenzék vezető erejévé felhozó Gyurcsány Ferencnek van alkuképes ajánlata számukra.
A meglepetésemberek és a főpolgármester
Márki-Zay Péter hatalmas kampányt fut Budapesten és a megyei jogú városokban. (Egyéni jelölti, csongrádi körzetéből még nincs adat, de meglepő lenne, ha nem győzné le DK-s ellenfelét.) És, mint írtuk már, az előválasztás itt fog eldőlni. A nagyválasztás viszont nem. A Závecz Research utolsó felmérése szerint Budapesten már kétszer annyian szavaznának az ellenzékre, mint a Fideszre, de ahogy haladunk lefelé a településszerkezeti struktúrán a falvak felé, úgy erősödik a kormánypárt.
Dobrev Klára tegnap egész délután tarolt: az első 20 megszámolt körzetből 19-et vitt el. Budapesten viszont gyengébben szerepel, itt Karácsony Gergely ugrott meg nagyon. A főpolgármester előnye valamennyit nőtt Márki-Zayhoz képest, de Budapesten a hódmezővásárhelyi polgármester is nagyot megy. Ráadásul itt a magas, 8-14 ezer fő közötti részvételek miatt már egy második hely is „többet számít”, mint 3 vidéki, soktelepüléses EVK-ban a győzelem.
Karácsony Gergely és Dobrev Klára csütörtök délelőttre ígéri első megszólalását az „eredményváróban”. Ezt kihasználva Márki-Zay este folyamatosan kommunikálva tolta bele Karácsonyt a vele, MZP-vel egyenrangú szerepbe. A várhatóan harmadik helyen végző jelölt szerint ők már egyeztettek korábban is Karácsonnyal esetleges visszalépéseikről. Azt is nyilvánvalóvá igyekszik tenni (és Karácsonyt esetleg későbbi magyarázkodásra késztetni a „rendszerváltás elmaradása” miatt), hogy valamelyiküknek vissza kell lépnie, ha nem akarják, hogy Orbán Viktor maradjon a kormányfő – mert Dobrev Klára győzelmével ez történne MZP szerint.
A főpolgármester abban bízhat, hogy kellően nagy, 10 százalék vagy annál nagyobb lesz a különbség közte és polgármester társa között, akkor ugyanis nehezebben igazolható, hogy miért Márki-Zaynak kellene kihívnia Dobrev Klárát.
Jakab és Fekete-Győr együttes visszalépése akár Karácsony, akár MZP javára eldöntheti a - nemsokára kibontakozó – vitát: ki állítsa meg Dobrev Klárát? Az biztos, hogy a második fordulóra csak egy jelölt állhat föl vele szemben.
Egyelőre a DK-é lehet a legnagyobb frakció
Később részletes cikkben, és nemsokára térképen is mutatjuk azt a 63 körzetet, amelyben valamennyi esélye van az ellenzéknek legyőzni a Fideszt fél év múlva. Az általunk kiválasztott 63 körzetből még csak 37-nek van eredménye.
Ha nyáron azt írtuk, hogy a nulladik fordulót az MSZP nyerte az egyéni jelöltek meccsén, akkor az előválasztást a Momentum és a DK. A Momentum persze nem abszolút számban, hanem abban, hogy a valamennyire majd a Fidesszel szemben is ellenzék-esélyes körzetekben állított jelöltjei hány százaléka nyer az előválasztáson és válik kihívóvá.
Népszerűségéhez képest az MSZP sok esélyes jelöltet tudott állítani az előzetes egyezkedések nyomán, de ezek közül több elbukott. A Momentum keveset, de azok viszont nagyobb számban nyertek is. A két nagyobb „középpárt”, a DK és a Jobbik népszerűségüknek megfelelő számú nyertes jelöltet tudnak felmutatni.
Alábbi válogatásunkban csak ezzel a Fidesz ellen is esélyes 63 körzettel foglalkozunk. Van néhány meglepetés, bár alapvetően a nagyobb pártok mozgósító ereje érvényesült, főleg a DK-é.
Nem a győzelme, hanem annak aránya meglepő: Szél Bernadett országosan is egyedülállóan 10 ezer fölötti szavazatot gyűjtött be a Budakeszi központú Pest megye 2- EVK-ban.
Budapest nyolcadik kerületében négyen (de hárman biztosan) nagyjából egyenlő eséllyel indultak: itt a párbeszédes, korábban civil Jámbor András nyert.
Nagy csata volt a XI. kerületben, ahol a momentumos Orosz Anna végül nagy fölénnyel verte a budapesti főpolgármester-helyettest, Gy. Német Erzsébetet. Utóbbi máris teljes támogatásáról biztosította a győztest a Fidesz ellenében.
Logók harca, így várható volt, hogy Veszprémben a DK-s jelölt legyőzi MSZP-s ellenfelét. De mivel utóbbi a szocialisták korábbi elnöke, Mesterházy Attila, az információ hírértékű. Mesterházy nincs jóban az MSZP mostani vezetésével, így várhatóan listán sem lesz esélyes helye, búcsúzik a parlamenttől.
Újbuda mellett két helyen ígérkezett még nagy csata a Duna budapesti jobb oldalán. Egyiket a párbeszédes Tordai Bence hozta (legyőzve a DK-s Kálmán Olgát), a másik szintén a Momentumé, Hajnal Miklósé lett – szintén DK-s ellenében.
Nagy küzdelem végén Szombathelyen a DK-s Czeglédy Csaba nyert a Budáról érkezett LMP-s Ungár Péterrel szemben. Komoly harc volt Dunakeszin is: itt a párbeszédes Dorosz Dávid győzött. Meglepetés a szintén Pest megyei, Szigetszentmiklós központú 8. választókerületben a Dk-s jelölt nagy arányú győzelme, ahogy Szentendrén a momentumosé.
Összességében jól szerepelnek a civilek. Bár mindegyiküknek kellett befogadó frakciót választania indulásuk előtt, Márki-Zay Péter Mindenki Magyarország Mozgalmának eddig 4 jelöltje futott be esélyes körzetben. Plusz még ketten (Nemes Andrea Komárom-Esztergom 3-ban és Fricsovszky-Tóth Péter Pest 7-ben) indultak függetlenként. De, ahogy írtuk, mindegyikük egy párt frakciójába ül be, ha győz tavasszal is.
Délelőtt folytatódik az eredmények ismertetése, kiderül, hogy a DK-e lehet-e a legnagyobb frakció, ahogyan most kinéz. Az, hogy ez ellenzéki vagy kormánypárti frakció lesz, attól függ, hogy továbbra is tud-e olyan koordináltan fellépni az ellenzék, mint eddig, és sikerül-e fél év alatt elérni, hogy a most még bizonytalan szavazók az élesedő küzdelmet látva ne mindkét oldali tábort nagyjából egyforma arányban válasszák, hanem az ellenzékhez áramoljanak.
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
