Az eddigi oktatási minisztert, a mindössze 34 éves Gabriel Attalt nevezte ki a kormány élére kedden Emmanuel Macron államfő, miután elődje, Élisabeth Borne előző nap lemondott az új bevándorlási törvény elfogadását követő belpolitikai felfordulás hatására.
A felmérések szerint a Macron 2016-ban alakult centrista pártjának alapítói közé tartozó Attal a távozó kormány legnépszerűbb tagja.
Ő az 1958-ban létrejött V. Köztársaság legfiatalabb, egyben a legelső nyíltan meleg miniszterelnöke.
Gabriel Attal a jelenlegi elnök 2017 májusában kezdődött hivatali ideje alatt a negyedik kormányfő. Az új kabinet tagjait a következő napokban jelentik be, több poszton ugyanakkor nem várható váltás.
„Tudom, hogy számíthatok az ön energiájára és elkötelezettségére” – írta bejegyezésében Macron az előzőleg Twitterként ismert X-en.
A korábban kormányszóvivőként is tevékenykedő volt oktatási miniszter hivatali ideje alatt jelentették be a muszlim nők egyik jellemző ruhadarabjának számító, hosszú, teljesen zárt abaja iskolai viselésének tilalmát.
Ehhez kapcsolódóan: Életbe lépett az abajaviselés tilalma a francia iskolákban
Attal kinevezését bal- és jobboldalról egyaránt bírálták, egyebek mellett a tapasztalatlanságát, az elnök iránti hűségét, valamint azt hozva fel, hogy párizsi neveltetése miatt nem ismeri a szegényebb országrészek problémáit.
Az előző kormányfő, Élisabeth Borne hétfőn mondott le az új bevándorlási törvény elfogadását követő politikai felfordulás hatására.
A hosszas huzavonát követően megszavazott, a szélsőjobb által is üdvözölt jogszabály megnehezítette a családegyesítést, az állampolgárság megszerzését a bevándorlók számára, késleltette a hozzáférést a szociális ellátáshoz, újra bűncselekménynek minősítette az illegális tartózkodást, és egyszerűsítette a kitoloncolást.
Az elnök már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy a júniusi európai parlamenti (EP) választás előtt a kormány átszervezésével kíván új lendületet adni második mandátumának.
Ehhez kapcsolódóan: Repedések a francia kormányon belül a bevándorlási törvény szigorítása miatt
Elemzők szerint a 46 éves elnök politikája az utóbbi években jobbra tolódott a biztonsági és migrációs kérdésekben, amivel radikális jobboldali riválisai, leginkább Marine Le Pen és erősödő pártja, a Nemzeti Tömörülés vitorlájából próbálhatja kifogni a szelet.
Macron második ciklusa 2027-ig tart, harmadik mandátumért az alkotmányos előírások értelmében nem indulhat.
Ehhez kapcsolódóan: Így épült ki Orbánék kapcsolata az új francia szélsőjobboldallal
Emmanuel Macron pártja tavaly elveszítette a többségét a francia parlamentben, így a kormány több esetben is nehéz politikai manőverezésre kényszerült a törvényalkotás során.
Franciaországban a köztársasági elnök határozza meg az általános irányvonalakat az ötéves ciklusokra vonatkozóan, a miniszterelnök a program végrehajtásáért felelős, és ő irányítja napi szinten a kormányt.
