Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Alacsony részvétellel, de komoly incidens nélkül szavaztak Kirgizisztánban


Szadir Zsaparov tűnik befutónak a kirgizisztáni elnökválasztáson, aki októberig még túszejtés miatt börtönben ült, majd hívei kiszabadították és az ügyvivői kormányfői címig juttatták. Zsaparov a korrupció visszaszorítását és az elnöki hatalom erősítését ígéri, utóbbival kritikusai szerint autoriter irányba vinné tovább a közép-ázsiai államot.

Helyi idő szerint este 6 óráig a választásra jogosultak mintegy harmada már leszavazott a kirgizisztáni elnökválasztáson, ahol még tavaly viharos körülmények között hirdettek ki rendkívüli választásokat. A közép-ázsiai országban még októberben tartották meg a menetrend szerinti parlamenti választást, ám ennek eredményét sokan megkérdőjelezték, a törvényhozásból kiszorult ellenzéki pártok szerint a korábban is kormányzó pártok csalással szereztek ismét többséget.

Börtönből a miniszterelnöki székbe

A választások után tüntetéshullám söpört végig az országon, ennek során az ellenzékiek elfoglalták a parlamentet és az az elnöki hivatalt, valamint az államügyészség épületét is, miközben a választás eredményének érvénytelenítését követelték. Végül a választási bizottság teljesítette a követelést, a kormány és az államfő lemondott, januárra pedig új választást írtak ki.

A választásokig az ideiglenes kormány élésre Szadir Zsaparovot nevezték ki, aki tavaly októberig börtönben ült, a fogságból az ellenzéki tüntetők szabadították ki. Zsaparov korábban az olajiparban dolgozott, majd 2005-ben képviselővé választották, később pedig a szintén megbuktatott Kurmanbek Bakiev elnök tanácsadója volt. Börtönbe 2017-ben került, amikor egy aranybányával kapcsolatos vita alatt túszul ejtette Iszik-köl tartomány kormányzóját. Zsaparov a helyi tüntetőkkel közösen támogatta a bánya államosítását, míg végül az ellentét az emberrablásig, majd Zsaparov elítéléséig fajult. A politikus ennek ellenére népszerű maradt az ellenzéki szavazók között, különösen az Iszik-köl tartományban élők körében.

Egy elítélt bűnöző lehet az új kirgiz elnök?
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:01:24 0:00

A tavalyi októberi zavargások idején, valószínűleg leginkább a tiltakozók nyomására a bíróság megsemmisítette a vele szembeni ítéletet. Nem sokkal a szabadon bocsátása előtt a tüntetők elfoglalták azt a fogdát, ahol Zsaparovot is fogva tartották, és más bebörtönzött politikusokkal együtt szabadon engedték.

Hogy lenyugtassa a tiltakozásokat, a parlament hamarosan Zsaparovot nevezte ki ügyvivő kormányfőnek, és új szabályok szerint rendkívüli parlamenti- és elnökválasztást írt ki. Zsaparov nem sokkal később az üresen maradt államfői széket is megszerezte ügyvivő elnökként, később pedig bejelentette, hogy a január 10-i választáson is elindul az államfői posztért.

Videó: 2000 óta harmadszor foglalták el tüntetők a kirgiz Fehér Házat
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:31 0:00

A vártnál alacsonyabb a részvétel

A többi közép-ázsiai országhoz képest, ahol ma is autokratikus rendszerek működnek, Kirgizisztánban viszonylag demokratikus, többpólusú politikai rendszer alakult ki. Ez nem jelent azonban a nyugati államokhoz hasonló stabil demokráciát: az ország függetlenné válása óta három kirgiz kormány is erőszakos zavargások miatt bukott meg.

A mostani választások lebonyolítása helyi tudósítások szerint szintén nem zökkenőmentes, sok helyen komoly torlódás alakult ki, és (részben az extrém hideg miatt) a részvételi elmaradt attól, mint amire a politikusok számítottak. Tömeges választási csalást vagy más komoly incidenst azonban nem jelentettek a nemzetközi és belföldi megfigyelők, bár több helyen szavazatvásárlásról és közpénzekből folytatott politikai kampányokról számoltak be.

A legtöbb szakértő Zsaparovot tartotta az elnökválasztás fő esélyesének, ezt igazolják a részeredmények is: a szavazatok nagy részének megszámlálása után ő vezet 79 százalékkal, míg a második helyen álló Adahan Madumarov csak a szavazatok 6 százalékát szerezte meg.

Zsaparov elsősorban a korrupció visszaszorításával kampányol, de a programjában szerepel az elnöki jogkörök bővítése is az alkotmány módosításával. Kritikusai szerint az utóbbi terve veszélyes is lehet, a hatalom központosításával Kirgizisztánban is az orosz, türkmén vagy kazah rendszerhez hasonló autoriter rezsim alakulhat ki.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

XS
SM
MD
LG