A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve, az egész kontinens egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett, és ez rendkívül rossz évet rajzolt fel a magyarok számára – ezzel vezette be a miniszterelnök évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóját. Orbán Viktor beszélt a gazdaság helyzetéről, a háborúról, a pedagógustiltakozásokról, az uniós megállapodásról. Ezek voltak a hét legfontosabb témái is egyben.
„Alkotmányos szokásainkra” hivatkozva tartotta meg személyesen Orbán Viktor az év utolsó Kormányinfóját. A miniszterelnök egy rövid országértékelővel kezdte.
Az ország rendkívüli teljesítményt nyújtott szerinte. Például egyből az áprilisi választásokon, amely szabadságharc is volt, mert „a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt a választásban, mint korábban sohasem”, hárommilliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió szavazóval.
Az állami szerveknek „nincs mérlegelési lehetőségük”, ki kell rúgni a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat. Orbán Viktor az MTA állásfoglalásával kapcsolatban – amelyben Novák Katalint felkérik, hogy lépjen fel az elbocsátott tiltakozó tanárok visszavételéért – azt mondta: az Akadémia „még soha nem szólított fel nyílt törvénysértésre”.
Arra a kérdésre, hogy mit tart a magyar oktatás két legfontosabb problémájának, azt mondta: a mindennapos testnevelés és a hittanoktatás bevezetése volt számára a két kérdés, ebben pedig már hozott döntést is, minden továbbit rábízna a szakemberekre.
A teljes sajtótájékoztatót itt tudja visszanézni:
Küzdelem a semmiért
Semmit nem tudtak elérni az eddigi sztrájktárgyalásokon a szakszervezetek, sok tízezer diák és tanár is hiába tiltakozott, a kormány semmit sem engedett egy év alatt. Az év utolsó találkozóján is hiába ismételték meg sztrájkköveteléseiket a szakszervezetek, mindet elutasították, így reálbércsökkenéssel kezdik az új évet, tavasszal pedig teljesen átalakítja a pedagógusbér-rendszert a kormány, bevezetve egy új teljesítményértékelést.
Ennek részleteiről azonban semmilyen tájékoztatást nem kaptak a pedagógus-szakszervezetek, annyit tudnak, hogy nem az eddigi végzettség és a pályán eltöltött idő, hanem egy még nem ismert teljesítményértékelés alapján alakulnak majd a fizetések.
Pintér Sándor konzultációja után egy tanár azonnal beadta a felmondását, szerdán pedig legalább három tanár mondott fel Budapesten információink szerint.
Nem lettek erősebbek az EU-szkeptikusok
2024 tavaszán tartják a következő európai parlamenti választásokat. A nemzeti erőviszonyok alapján elkészült a legfrissebb elemzés arra vonatkozóan, hogyan alakulnának az erőviszonyok az Európai Parlamentben, ha most lenne a választás. Összességében azt lehet mondani, hogy a hagyományosan többséget adó erők megőrizték vezető helyüket, nincs jele semmiféle jobboldali vagy EU-szkeptikus fordulatnak sem. Ugyanez mondható el az állam- és kormányfők tanácsának pártösszetételéről is, bár itt nagyon gyakran nem pártalapon köttetnek a szövetségek.
A nagy pártok közül a legtöbbet az Európai Néppárt veszítette képviselői helyeiből, de még mindig ők számítanak a legnagyobb frakciónak. Szorosan követi őket a szociáldemokrata csoport, akik felszálló ágban vannak.
A novemberi előrejelzéseket arányosítva azt a képet kapjuk, hogy az Európai Néppárt a helyek 21,6 százalékát foglalhatná el, a szociáldemokraták 18,8 százalékkal állnak a második helyen, míg a parlamenti székek 11,7 százaléka a liberálisoké. Ez azt jelenti, hogy az Ursula von der Leyen (EPP) bizottsági elnökségét támogató három csoport a szavazatok abszolút többségét, 51,7 százalékát tudhatja maga mögött. Ez fontos szempont akkor, amikor az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti vitákról hallunk – például a magyar jogállamiság kapcsán.
Kormányközeli társaság
Egy kelet-európai viszonyok között ragadt, hatalomkompatibilis részvénytársaság – így írják le a szakértők a Molt. Nehéz megmondani, hogy jó stratégiát választott-e a Mol a benzinárstop bő egy éve alatt. Sikerült-e jó részvénytársaságként viselkednie, vagy a kormány bábjaként működött?
A vállalat részvénytársaságként működik, a jogszabályi előírások szerint a részvényesek érdekét kell szem előtt tartania, és működésének fókuszában annak kell állnia, hogy minél nagyobb profitot érjen el a cég részvényeseinek. Több iparági szereplővel, befektetővel, olajipari szakértővel beszéltünk, arra kerestük a választ, hogy mennyire teljesültek ezek az elvárások.
Habár a Mol továbbra is hozhat be orosz olajat, a jövőben el kell kezdenie felkészülni a Horvátországon keresztül érkező olaj feldolgozására is. Ez beruházást igényel, a múltbeli, egyszerű orosz üzleti modell helyett egy bonyolultabb, több konfliktussal járó viszonyrendszert kell felvállalnia.
Zöld lámpa
Az EU-ban utolsóként csütörtökön megkapta a zöld jelzést a magyar partnerségi megállapodás és az azt végrehajtó 11 nemzeti program, a folyó költségvetési időszakban közel 22 milliárd euró fejlesztési forrást téve elérhetővé az ország számára. A kifizetések megindulásához azonban még több jogállami feltételt is teljesíteni kell. Ezek közül a legfontosabb a kormány által a helyreállítási forrásokhoz (5,8 milliárd euró) való hozzáférés érdekében vállalt négy igazságszolgáltatási reform elfogadása, amelyre 2023. március 31-i határidővel vállalt kötelezettséget Magyarország.
Brüsszel megítélése szerint az ország nem teljesíti az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket, amíg nem rendezi az úgynevezett gyermekvédelmi törvény szexuális kisebbségeket érintő rendelkezéseit, a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő „súlyos kockázatokat”.
A kifizetési stop nem érinti az előlegfizetést (a programok rendelkezésére álló pénzügyi keret meghatározott részét a programok elfogadása után folyósítja az EU) és a technikai segítségnyújtásra szánt összegeket.
A források megnyílásával mód lesz többek között energiahatékonyság-növelő beruházásokra, technológiai fejlesztésre, digitális átalakulásra, a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférésre.
Antibiotikum-hiány
A magyar illetékesek nem beszélnek róla, de Magyarországot is érinti az egész Európára kiterjedő antibiotikum-hiány. Múlt héten az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arról adott ki tájékoztatást, hogy a 27 uniós országból 25-ben jelentettek antibiotikum-hiányt, de hasonló hírek érkeztek az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból is. Az egyes országokból származó adatok szerint egyebek mellett hiány van egyes penicillinkészítményekből, amoxicillinből és egyes cephalosporinszármazékokból is. Ezek olyan készítmények, amelyeket széles körben használnak számos betegség kezelésére, a fülgyulladástól kezdve a torokgyulladáson át a tüdőgyulladásig. A hiány különösen érinti a gyerekeknek kifejlesztett szirupos kiszereléseket.
A hivatalos magyar szervek elhárították az ezzel kapcsolatos kérdéseinket, de a Szabad Európának nyilatkozó magyar orvosok is hasonló tapasztalatokról számoltak be: bizonyos antibiotikumok egyáltalán nem vagy csak rövid ideig kaphatók a gyógyszertárakban. Hivatalos tájékoztatást a hiányról ők sem kaptak, betegektől, illetve gyógyszerészektől származó információkra hagyatkoznak, amikor arról döntenek, milyen antibiotikumot írnak fel a betegeknek.
A hiánycikknek számító antibiotikumok egy része kiváltható más hatóanyaggal, ám ezek sokszor nem olyan hatékonyak az adott fertőzésre.
