Az állam legfelsőbb bíróságának döntése értelmében a volt amerikai elnök neve nem szerepelhet a szavazólapon az alkotmány felkelési záradéka alapján.
A kizárólag demokrata kormányzók által kinevezett bírákból álló, hétfős coloradói testület 4:3 aránnyal hozta meg határozatát az ügyben.
Ennek végrehajtását felfüggesztették a január 4-i fellebbezési határidő lejártáig, ameddig az érintettek a washingtoni legfelsőbb bíróság elé vihetik az ügyet. Az államban a szavazólapokat a tervek szerint január 5-én kezdik nyomtatni, addig elvileg megoldásra kell jutni.
Donald Trump csapata azonnal be is jelentette fellebbezési szándékát. A milliárdos kampányszóvivője hibásnak és antidemokratikusnak minősítette az ítéletet.
Ehhez kapcsolódóan: Megkezdődnek a bírósági meghallgatások a Donald Trump kizárását célzó keresetek ügyében
A Trump-kampány által kiküldött friss adománygyűjtő e-mailben zsarnokinak nevezték a bírói döntést. Ronna McDaniel, a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) vezetője választási beavatkozást emlegetett, és arról biztosította az exelnököt, hogy segítenek neki felvenni a küzdelmet az amerikai polgárháborút követően elfogadott, homályos klauzula alapján hozott ítélet ellen.
Donald Trump a 2020-as elnökválasztáson 13 százalékponttal maradt alul riválisával, a később elnökké választott Joe Bidennel szemben a stabil demokrata párti bástyának számító Coloradóban, így elemzők szerint nem is számíthatna győzelemre ebben az államban. A nagyobb veszély számára inkább az, hogy kizárása olyan lavinát indíthat el, amely átterjed más, fontosabb körzetekre is.
A csalással vádolt Trump politikai boszorkányüldözésnek tartja az ellene indított eljárást
Most alkalmazzák a történelem során először egy elnökjelölt diszkvalifikálására az amerikai alkotmány 14. kiegészítésébe foglalt záradékot, amely szerint nem tölthet be választott posztot az, aki lázadásban vett részt az Egyesült Államok ellen.
Az utóbbi hónapok során többtucatnyi hasonló keresetet indítottak a 14. alkotmánykiegészítés szóban forgó, harmadik szekciója alapján, elemzők szerint a legfontosabbak azonban a coloradói és minnesotai beadványok. Ennek oka, hogy ezeket két liberális csoport kezdeményezte jelentős jogi forrásokkal, illetve világos céllal, azt vitatva, hogy egy jelölt megfelel-e az indulás feltételeinek az egyes államokban.
Ez jogilag valamelyest biztosabb eljárást jelent arra nézve, hogy Coloradóban és Minnesotában kizárják Trumpot a versenyből, mint azok a szövetségi szintű perek, amelyek célja annak megállapítása, hogy a volt elnök nem alkalmas a poszt betöltésére.
Hétmillió dollár ütötte Trump markát a rabosítási fotóért
A kereset mögött álló érvelés egyszerű: a Trump által elveszített, 2020-as elnökválasztás eredményének megfordítását célzó erőfeszítések vezettek el a Capitolium 2021. január 6-i ostromához, ami azt jelenti, hogy alkotmányosan pontosan annyira nem teljesíti az elnöki tisztség előfeltételeit, mintha nem lenne született amerikai állampolgár.
„Négy évvel azt követően, hogy az Egyesült Államok elnökeként felesküdött az alkotmány megőrzésére és védelmére, Trump megpróbálta megsemmisíteni a 2020-as választások eredményeit, ami erőszakos felkeléshez vezetett a Capitoliumnál a hatalom jogszerű átadásának megakasztása érdekében” – húzta alá a republikánus és független választók nevében beadott beadványában az Állampolgárok az Etikáért és Felelősségért Washingtonban (CREW) nevű liberális csoport.
„Azzal, hogy felbujtott erre a példa nélküli támadásra az amerikai alkotmányos renddel szemben, Trump megsértette esküjét, és diszkvalifikálta magát a 14. alkotmánykiegészítés alapján a közhivatal-viselés, így az elnöki tisztség viselése alól is” – hangsúlyozták.
Trump az ellene indított pereket beavatkozásnak minősítette a választásba. Jogi képviselői rámutattak, hogy rendkívül bonyolult az eljárás az alkotmány olyan záradéka alapján, amelyet az utóbbi százötven évben nem használtak.
Ehhez kapcsolódóan: Vádat emeltek Donald Trump ellen a 2020-as elnökválasztással kapcsolatban is
A polgárháború óta pusztán néhányszor alkalmazták e klauzulát, amellyel ráadásul Trump ügyvédei szerint soha nem az volt a cél, hogy az elnöki tisztségért indulókkal szemben lépjenek fel, a szövegben ezt nem is említik, ellentétben a kongresszusi képviselőkkel és szenátorokkal, illetve az elektorokkal.
A rendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy a törvényhozás amnesztiában részesítsen egyeseket, ahogy 1872-ben történt, ami miatt egyesek úgy vélik, hogy nem is alkalmazható a kongresszus döntése nélkül.
Az exelnök jogi csapata emellett azt hangoztatta, hogy ügyfelük soha „nem vett részt felkelésben”, csak a szólásszabadsághoz fűződő jogát gyakorolta a véleménye szerint illegitim választási eredményekre figyelmeztetve.
„Trump megjegyzései a közelébe sem értek a felbujtásnak, nem is beszélve a »felkelésben való részvételről«” – közölték, olyan példákat felhozva, amikor a záradék megfogalmazói elutasították a használatát olyanokkal szemben, akik csupán szóban támogatták a Konföderációt.
Ehhez kapcsolódóan: Több évtizedes börtönbüntetésre ítélték a Capitolium ostromának egyik vezetőjét
A felek jogászai várhatóan mélyen beleássák magukat a 14. alkotmánykiegészítés megalkotásának, illetve 1868 és 1872 közötti alkalmazásának történetébe.
Rendkívül kevés jogi precedens van az ügyben. Az 1872-es amnesztiát követően a jogtudósok egyetlen olyan esetet tudtak azonosítani, amikor hivatkoztak a záradékra, amikor is elutasították egy szocialista képviselő beiktatását a kongresszusban, mivel ellenezte a belépést az első világháborúba.
A CREW tavaly e klauzula alkalmazásával akadályozta meg, hogy a Cowboyok Trumpért nevű szervezet vezetője megyei tisztséget tölthessen be Új-Mexikóban. Egy másik liberális csoport hasonló keresetet nyújtott be Marjorie Taylor Greene és Madison Cawthorn republikánus képviselő újraindulásának ellehetetlenítése érdekében.
Greene ügyében a bíró az ő javára döntött, Cawthorn esetében pedig okafogyottá vált az eljárás, mivel alulmaradt riválisával szemben az előválasztáson.
