Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ahol az állam nem segít, önkéntesek biztatják a romákat az oltásra


Jónás Vilmoséknak nem volt e-mail-címük, nekik is civilek segítettek regisztrálni az oltásra

Önkéntesek jártak házról házra, hogy a szegénynegyedekben élők is oltáshoz juthassanak ott, ahol se víz, se áram, nemhogy internet nincs. Gagyinak tartják a kínai vakcinát, ezért ódzkodnak tőle a magyarországi romák – ez derült ki a most lezárult Oltass, hogy élhess kampányból. Az akciót az Országos Roma Önkormányzattal együtt 11 civil szervezet indította el egy hónappal ezelőtt, hogy 170 önkéntessel eljussanak a romatelepeken élőkhöz is, és segítsenek nekik a regisztrációban. 300 településen 30 ezer romához jutottak el a kampányban, de csak 11 ezren regisztráltak. A kampány vezetői szerint a kormányzati kommunikáció másfél év alatt csődöt mondott a létminimum alatt élőknél.

– Regisztráltál már? – kérdeztem a kocsiból kiszállva a domonyi romatelep szélén álldogáló kapucnis férfit.

– Mennyit fizetsz érte? – jött kapásból a válasz.

– Választások csak jövőre lesznek, a koronavírus-elleni oltás miatt kérdezem.

– Ja, arra nem – válaszolta a férfi vonakodva, akiről gyorsan kiderült, hogy Istvánnak hívják, és kisebb gondja is nagyobb a regisztrációnál. Nemrég szabadult Tökölről, ahol – mint mondta – négy évet guggolt. István a nem túl frekventált romatelep szélén kéregetett ennivalóra a gyerekeinek. Meglepően sok sikerrel.

Hiszik, ha látják

A Pest megyei Domony legszélső utcájába a Jónás családhoz igyekszünk Radics Józseffel, az Országos Civil Tanács egyik alapítójával. A kissé megereszkedett tetejű vályogházban élő hétgyerekes családnak nemcsak néhány zacskó pékárut visz adományként a férfi, hanem reményt is.

A család portája már alakul: a kert egy része veteményezésre készen felásva, az évek alatt az udvaron felhalmozott lomok egy kupacba összehordva elszállításra kész. A domonyi romák sok mindenben hisznek, de két héttel ezelőttig a koronavírus-elleni vakcinában egészen addig nem, amíg Jónás Vilmos nagybátyja bele nem halt a vírusba.

Az aktivisták segítettek az embereknek regisztrálni, maguktól nem tudtak volna. Domony, 2021. április 20-án
Az aktivisták segítettek az embereknek regisztrálni, maguktól nem tudtak volna. Domony, 2021. április 20-án

Amíg a gyerekek a pékárut eszik, a most éppen önkéntesként dolgozó Radics József elmondta a családnak, hogy a vírusban lehet hinni vagy sem, de túl kell élni, ehhez viszont oltás kell.

„Vilikém és drága kis felesége, tudnotok kell, hogy személyesen én is mind a két oltást felvettem; nemcsak én, hanem a családom is. Látjátok, kutya bajom, jól érzem magam. Ahol ennyi gyerek van és ilyen közösség van, egyetlen egy esélyetek van arra, hogy védettséget szerezzetek mindenféle veszteség nélkül, hogy ha fölveszitek az oltást” – magyarázta a férfi a családnak.

A családot nem kellett sokáig győzködnie: katonásan leírták az adataikat egy nyomtatványra a tajszámtól a születési dátumig mindent. József egy tableten pillanatok alatt e-mail-címet készített nekik, és regisztrálta a szülőket a kormányzati oldalra.

Jónás Vilmos azt mondta: amióta meghalt a nagybátyja koronavírusban, azóta rettegnek.

„Ha nem oltatjuk be magunkat könnyen elkaphatjuk, és akkor nem tudom ki nevelné fel a hét gyerekünket. Most nem kertelek, régebben volt a H1N1, nem adattuk be az oltást, mert nem láttuk azt valós veszélynek, hál’ istennek nem is estünk bele a vírusba. De ez a korona, ez más, ez itt van”

– magyarázta Jónás Vilmos, aki abban is reménykedik, hogy a közeli gyárba felveszik munkára, és a védettségi igazolvány hiánya sem akadályozhatja meg abban, hogy dolgozhasson.

A domonyi romatelepen néhány perccel később már további regisztrációkat zsebelt be Radics József, aki utcáról utcára járt; az időseket gyorsan meggyőzte az oltás szükségességéről, de a fiatalabbakkal már keményebb dolga volt.

Jó, csak félek, mert az interneten is furcsa dolgokat látok erről” – mesélte az utcán Mari, arra a kérdésre, hogy miért nem regisztrált még. Az asszony pánikbeteg, de a Facebookon a koronavírusról terjedő konteók és álhírek cunamijában egyszerűen nem tudja, kinek higgyen.

„Én már mindentől félek. Attól félek, hogy valami bajom lehet az injekciótól, lehet, hogy chipet ültetnek belém, vagy valami vérrög keletkezik. Nem tudom, mi a megoldás, de gondolkodom rajta” – magyarázta az asszony a Szabad Európának.

Megkongatott harangok

Egy hónappal ezelőtt Horváth Aladár roma aktivista azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a koronavírus-járvány olyan súlyosan érinti a magyarországi roma közösséget, amely akár humanitárius katasztrófához is vezethet.

„Az embereink hullanak, mint a legyek” – magyarázta a hírügynökségnek április elején Horváth Aladár, aki egy órával korábban tudta meg, hogy a 35 éves unokaöccse két hét kórházi kezelés után végül belehalt a koronavírus elleni küzdelembe.

Ahol történt már előzőleg haláleset, vagy családok betegedtek meg, ott nyitottabbak voltak az emberek a regisztrációra. Domony, 2021. április 20-án
Ahol történt már előzőleg haláleset, vagy családok betegedtek meg, ott nyitottabbak voltak az emberek a regisztrációra. Domony, 2021. április 20-án

A civilek szerint a 700 ezer főre becsült magyarországi roma közösséget nagyon súlyosan érintette a pandémia. Bitó-Balogh Zsanett aktivista szerint a járvány bombaként robbant a szegregátumokban, ahol a többnyire komfort nélküli házakban általában több generáció él. A nagykállói aktivista, aki kétszer is kigyógyult már a koronavírusból, azt mondta: a járványba belehalt már két nagybátyja és a nagymamája is; a szomszédja pedig néhány hét alatt szinte egyedül maradt. Meghaltak a szülei, az unokatestvére és a nagybátyja is.

„Azok az emberek, akiket az egyik héten még kerékpározni láttam, a következő héten már kórházban voltak, a harmadik héten pedig már virágot kellett vinni a temetésükre” – mondta az aktivista.

Regisztráció házról házra

A több mint egy éve tartó koronavírus-járvány ideje alatt a magyarországi romák és hátrányos helyzetűek legnagyobb ellensége az információs szegénység. A szakértők és a civil szervezetek terepen dolgozó munkatársai szerint ugyanis a kormány kommunikációs stratégiája hibás, mert ezeket az embereket nem érte el valós, érdemi információ a koronavírussal kapcsolatban.

Ezért április elején 11 civil szervezet fogott össze az Országos Roma Önkormányzattal együtt, hogy oltásnépszerűsítő akciót indítsanak, és elérjék végre azokat a romatelepeken élő embereket, akiknél sok esetben nemhogy internet és okostelefon, de még víz vagy áram sincs.

A kampány szervezői 1200 helyi cigány önkormányzatnak küldtek levelet, amelyben felhívták a figyelmüket a regisztráció fontosságára. Néhány hét alatt kiképeztek csaknem 170 önkéntest arra, hogyan magyarázzák el az embereknek azt, hogy az oltás megmentheti az életüket; a regisztráció technikai lebonyolításához pedig a Máltai Szeretetszolgálattól kaptak tableteket. Az akcióra az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kétmillió forintot különített el.

„A Sinopharm gagyi”

Az elmúlt egy hónapban az önkéntesek az Oltass, hogy élhess kampányban 300 települést jártak be és 30 ezer embert értek el, de ebből csak a harmaduk, kb. 11 ezer ember volt hajlandó az oltásra regisztrálni – foglalta össze a Szabad Európának a tapasztalatokat Farkas László, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke.

„Azt érzik, hogy valami baj van ezzel az oltással, főleg a keleti vakcinával valami nem frankó, mert ha kínai, akkor az biztosan bóvli. Ez a téma sajnos nagyon átpolitizálódott, és az emberek nem tájékozódnak kellőképpen, és a rossz hír százszor olyan gyorsan terjed, mint a jó” – mondta Farkas László.

Ugyanezt erősítette meg a kampányban a terepen dolgozó Radics Béla is, aki örömmel tapasztalta, hogy a romák tudják azt, hogy milyen vakcinák érhetők el Magyarországon.

„A kínai vakcinát, a Sinopharmot azt szinte mindenki elutasítja, a többség Pfizert vagy Szputnyikot szeretne magának. Én azt vettem észre, hogy azért nem akarnak kínai oltást a romák, mert a kínai cipő és a kínai ruha szerintük az nem jó minőségű, és azt gondolják, hogy akkor a vakcinájuk is gagyi” – magyarázta a tapasztalatait Radics Béla.

Szerinte a legtöbb településen szinte lehetőségük sem volt arra a romáknak, hogy valós helyzetképet kapjanak a pandémiáról. Sok helyen a háziorvosok sem voltak abban partnerek, hogy felvilágosítást adjanak arról, hogy hogyan lehet hozzájutni az oltáshoz. Az önkéntes azt mondta a Szabad Európának, hogy vagy túl voltak terhelve a háziorvosok, vagy egyáltalán nem foglalkoztak ezekkel az emberekkel, így ha voltak is kérdéseik, azokra az esetek többségében soha nem kaptak válaszokat. Ráadásul az aprótelepüléseknek állandó háziorvosa sincs, csak olyan, amelyik egy héten egyszer rendel a faluban.

Ahonnan az állam kivonult

A kampány kommunikációjáért felelős aHang igazgatója szerint a járvány közel másfél éve alatt kiderült, hogy az oltásellenesség vagy vírusszkepticizmus nem csak a szegregátumokban élők sajátja, mert ugyanúgy a középosztálybeli emberek is felülnek a radikálisabb nézeteknek vagy a fake newsnak. Hajdú Gergő szerint a legnagyobb gond az, hogy ezzel gyakorlatilag senki nem foglalkozik.

„Az információs szegénység ezeken a helyeken nagyon durva, és akár olyan konteók is megjelenhetnek, amelyek máshol nem. És azt nem láttuk, hogy ezzel valójában foglalkozna az állam. A kormányzati információs kampányok is, amelyek a vakcina regisztrációra buzdítottak, azok hogy mondjam… a Nagy Feró meg a Borbás Marcsi az egy bizonyos réteget elér, de az biztos, hogy nem ezeket az embereket”

– magyarázta Hajdú Gergő, az aHang programigazgatója, aki azt is elmondta: civilként gyakorlatilag olyan feladatot látnak el, amit az államnak kellene, ezért reméli, hogy a kormányzati tenni akarás nagyobb lendületet vesz a jövőben a hátrányos helyzetű emberek oltásával kapcsolatban.

Az önkéntesek tapasztalata szerint a romák bóvlinak tartják a kínai vakcinát és nem kérnek belőle. Domony, 2021. április 20-án
Az önkéntesek tapasztalata szerint a romák bóvlinak tartják a kínai vakcinát és nem kérnek belőle. Domony, 2021. április 20-án

Az ORÖ alelnöke szerint a kormány akár mobil oltópontokkal is tovább növelhetné a beoltottak számát.

„Az is nagy gondot jelent, hogy az oltópontokra be kell menniük a romáknak. Nem tudnak a cigányok ezekre az oltópontokra eljutni, ha 50 km-es körzetekről beszélünk, ahova utazniuk kell. Ha csak annyit tenne a kormány, hogy az oltópontokról áthelyezné a hangsúlyt a háziorvosokhoz, akkor már sokkal előrébb járnánk, mert sokszor nem tudják bevállalni a több ezer forintos útiköltséget a szegényebb sorsú emberek” magyarázta Farkas László.

Egyharmad

Az Oltass, hogy élhess kampány ezen a héten zárul. Az önkéntesek azt mondták a Szabad Európának: a több mint négy hétig tartó akció első hete volt a legnehezebb, akkor még győzködni kellett az embereket a regisztráció fontosságáról. Azonban az első hét után már megfordult a trend, és a romák keresték a civileket a vakcina elérése miatt.

A 11 civil szervezet és az Országos Roma Önkormányzat az akció tapasztalatairól hamarosan tájékoztatja a kormányt, és állami segítséggel újabb programot indítanának a jövőben a szegénytelepeken élők elérése érdekében.

XS
SM
MD
LG