Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Közös hadgyakorlatot jelentett be Minszk és Moszkva


Lukasenka belarusz elnök egy védelmi kérdésekkel foglalkozó találkozón Hrenyin védelmi miniszter társaságában Sklov városában, 2021. június 16.

Belarusz közös hadgyakorlatot jelentett be Oroszországgal déli határa mentén, miközben a NATO összeül, hogy megvitassa aggályait az Ukrajna közelében folyó orosz csapatösszevonások miatt.

Viktor Hrenyin belarusz védelmi miniszter november 29-én közölte, hogy a gyakorlatokat "középtávon" tartják meg az ukrán határon.

Az Oroszországgal közös gyakorlatok időpontját nem közölte, de azt sugallta, hogy válaszul szánják őket a Belarusztól nyugatra és délre fekvő országokban folyó állítólagos újabb csapattelepítésekre.

Válaszlépést emleget a belarusz miniszter

"Államhatáraink körül csapatalakulatokat látunk... Csak a szomszédos országok felfegyverzése aggaszthat bennünket, ezért kénytelenek vagyunk megtervezni, milyen válaszintézkedéseket adjunk" - közölte Hrenyin a minisztériuma honlapján.

A NATO 2017 óta négy nemzetközi harccsoportot telepített Lengyelország és a balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) védelmére.

A zászlóalj méretű egységeket az ukrajnai Krím-félsziget 2014-es illegális orosz bekebelezésére, valamint a Kijev ellen harcoló kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott orosz támogatásra válaszul telepítették.

Moszkva tagadta, hogy megtámadná a Baltikumot vagy Lengyelországot, de aggodalmat keltett a NATO-tagok körében azzal, hogy jelentős csapatösszevonást hajtott végre Oroszország Ukrajnával közös nyugati határának közelében.

Oroszország legyen átlátható

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a november 30-i NATO-külügyminiszteri találkozó előtt Rigában Egils Levits lett elnökkel folytatott találkozójáról beszélve felszólította Oroszországot, hogy legyen "átlátható, csökkentse a feszültséget és fogja vissza magát".

Stoltenberg korábban figyelmeztetett annak a "következményeire", ha Oroszország úgy dönt, hogy erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben. Találkozott Lettország és Litvánia tisztviselőivel is, hogy megvitassák a két ország Belarusszal közös határa mentén jelenleg is folyó migránsválságot, amelyet egy hibrid fenyegetés részének tekintenek az EU és a NATO-államok ellen.

Belarusz Moszkvához csatlakozna

November 29-én Belarusz erős embere, Aljakszandr Lukasenka egyértelműen azt sugallta, hogy az ország szövetségeséhez, Oroszországhoz csatlakozna, ha a fortyogó ukrajnai konfliktus nyílt háborúba torkollna.

"Egyértelmű, hogy Belarusz kinek az oldalán áll majd" - mondta Oroszországról, amely pénzügyi és politikai támogatást nyújtott Lukasenkának akkor, amikor tiltakozások törtek ki a régóta regnáló vezető vitatott győzelme ellen a 2020. augusztusi elnökválasztáson.

Ugyanezen a napon Lukasenka a Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is megvitatta telefonon a helyzetet és parancsot adott a csapatok készültségének emelésére.

Egyre jobban egyesül a két hadsereg

Litvánia azt közölte, hogy a NATO-nak igazítania kell az álláspontján Minszkkel szemben, ahogy a belarusz hadsereg egyre jobban egyesül az orosszal.

Artis Pabriks lett védelmi miniszter közben november 29-én kijelentette, hogy a balti NATO-tagállamnak állandó amerikai katonai jelenlétre van szüksége védelme erősítésére.

Amerikai jelenlétet akarnak

"További nemzetközi segítségre van szükségünk" - mondta Pabriks a Reutersnek. "Állandó amerikai (katonai) jelenlétet szeretnénk az országunkban. A tenger- és légvédelem pedig alapvetően azt jelenti, hogy szükség van az olyan rendszerekre, mint az amerikai Patriot".

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Kijevben november 29-én arról beszélt külföldi újságíróknak, hogy Oroszország 115 000 katonát és nehézfegyverzetet telepített az ukrán határ közelében, a Krím megszállt területén, valamint Ukrajna két keleti, luhanszki és donyecki régiójának szeparatista kézen lévő részein.

Egy szempillantás alatt kitörhet

"Jobb most cselekedni, mint később", hogy "elrettentsék Oroszországot" - mondta Kuleba. "Amit látunk, az nagyon komoly".

"Ha Oroszország úgy dönt, hogy katonai műveletet hajt végre, az szó szerint egy szempillantás alatt megtörténik" - mondta, hozzátéve, hogy az ukrán erők ma erősebbek, mint a több mint 13 ezer ember életét követelő szeparatista konfliktus 2014-es kezdetekor voltak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter november 29-én este érkezik Rigába, hogy részt vegyen a NATO külügyminiszteri találkozóján.

Készült a Reuters és az AFP beszámolóinak felhasználásával.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG