A 2023-as év és az ötéves parlamenti ciklus végének közeledtével érezhetően nagyobb sebességfokozatra kapcsolt az Európai Unió „törvénygyára”. A két jogalkotó, a Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációi a héten több olyan jogalkotási javaslatról is előzetes megállapodást kötöttek, amelyek közvetlenül érintik az európaiak mindennapi életét.
Jön az európai digitális személyi
Az intézmények áttörést értek el az európai digitális személyazonosság (eID) keretrendszeréről folytatott tárgyalásokon. Az új digitális személyi kártya – amely választható lesz – lehetővé teszi majd a személyek és üzleti vállalkozások számára, hogy nemzeti digitális személyazonosságukat összekössék más személyes okmányokkal, mint a vezetői jogosítvány, a diplomák és a bankszámlák. A polgárok a mobiltelefonjukon egyetlen gomb megnyomásával igazolhatják majd személyazonosságukat, és megoszthatnak majd elektronikus dokumentumokat.
Az új európai digitális személyi révén minden uniós polgár a saját országa által kiállított, Európa-szerte elfogadott digitális személyazonossági igazolvánnyal hozzáférhet majd online szolgáltatásokhoz személyes adatai szükségtelen megosztása vagy különböző identifikációs módszerek alkalmazása nélkül. A kártya kibocsátása, használata és esetleges visszavonása díjmentes lesz.
A két intézmény a következő hetekben véglegesen is elfogadhatja a jogszabályt, mielőtt hatályba lépne.
Az Euro 7 tovább csökkenti majd a járművek károsanyag-kibocsátását
Az Európai Parlament a héten hosszas vita után elfogadta a gépjárművek típusjóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó uniós szabályok (Euro 7) felülvizsgálatáról szóló tárgyalási álláspontját, amelyet a tanáccsal a rendelet szövegéről tartandó egyeztetéseken fog képviselni.
A képviselők által megszavazott rendelettervezet korszerűsíti a kipufogógáz-kibocsátás (például nitrogén-oxidok, részecskék, szén-monoxid és ammónia) jelenlegi határértékeit, és új intézkedéseket vezet be a gumiabroncsok és a fékek kibocsátásának csökkentése, valamint az akkumulátorok élettartamának növelése érdekében.
A képviselők egyetértenek a bizottság által a személygépkocsik károsanyag-kibocsátására javasolt szintekkel, és a könnyű haszongépjárművek esetében a kibocsátások további három kategóriára bontását javasolják a súlyuk alapján. Emellett szigorúbb határértékeket javasolnak a buszok és a nehézgépjárművek laboratóriumi és valós vezetési körülményei között mért kipufogógáz-kibocsátásra.
A bizottság szerint az Euro 7 rendelet 2035-ig bezárólag 35 százalékkal csökkentené a személyautók és a kisteherautók nitrogén-oxid-kibocsátását az Euro 6-hoz képest, továbbá 56 százalékkal a buszokét és a nehézgépjárművekét. Az autók és a kisteherautók részecskekibocsátása 13 százalékkal, míg az autóbuszoké és a nehézgépjárműveké 39 százalékkal lenne alacsonyabb.
A szocialista és a zöld pártcsoport szigorúbb korlátozásokat szeretett volna elérni, de a konzervatívok a liberálisokkal összefogva ezt végül meghiúsították. Hivatalos becslések szerint Európa-szerte több mint hetvenezren halnak meg évente a közúti közlekedés által okozott légszennyezés miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU hamarosan megkezdi a tizenkettedik orosz szankciós csomag vitáját
2030-ig helyre kell állítani az EU-ban a természeti károk húsz százalékát
A hét második felére is jutott egy intézményközi megállapodás: a képviselők és a tagállamok megállapodtak a természet helyreállításáról szóló rendeletről. Az EU a most kitárgyalt jogszabály értelmében intézkedéseket léptet életbe a területén lévő szárazföldi és tengeri területek legalább húsz százalékának helyreállítására 2030-ig, és valamennyi, erre rászoruló ökoszisztéma regenerálására 2050-ig.
Az Európai Bizottság által az európai zöldmegállapodás részeként előterjesztett javaslat körül heves politikai vita alakult ki, mert – elsősorban a jobboldali pártok – azt rótták fel, hogy a terv lényegében ellehetetleníti a mezőgazdaságból élőket. A tanács közleményében most azt állítja, hogy az egyébként csökkentett ambícióról tanúskodó megállapodás megtalálja az egyensúlyt a természet, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság szempontjai között.
A rendelet specifikus intézkedéseket ír elő a tagállamoknak a méhek és a beporzásban részt vevő más rovarpopulációk hanyatlásának visszafordítása érdekében. A szöveg egyik rendelkezése felszólítja a tagállamokat, hogy uniós szinten járuljanak hozzá érdemben legalább hárommilliárd új fa telepítéséhez 2030-ig.
Az új szabályok értelmében a tagállamoknak rendszeres időközönként nemzeti természet-helyreállítási terveket kell benyújtaniuk a bizottságnak, bemutatva a célok teljesítését.
Három új bevételi forrást javasolnak a képviselők az uniós büdzsének
A képviselők az EP plenáris ülésén három új uniós költségvetési bevételi forrás bevezetését szavazták meg. Ezek: a kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek, az unióba behozott importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból (CBAM) származó bevételek, valamint a vállalati nyereségen alapuló ideiglenes statisztikai saját forrás.
Az Európai Parlament szerint az új saját forrásokból származó bevételekre sürgősen szükség lenne az uniós helyreállítási eszköz (Next Generation EU) finanszírozására felvett hitelek visszafizetéséhez, különösen az emelkedő kamatlábaknak az EU költségvetésére gyakorolt hatása miatt.
A végszavazást megelőző vitán és a nyilatkozatokban is felbukkant a magyar miniszterelnök neve. „Az idő fogytán, a tanácsnak gyorsítania kell. Felszólítom, hogy a lehető leggyorsabban állapodjon meg erről a csomagról. Európa nem számíthat Orbán Viktor 2024-es tanácsi elnökségére, ha a társadalmi igazságosságról van szó; ez egyszerűen nem fog megtörténni!” – figyelmeztetett a Renew-frakció társjelentéstevője, a francia Valérie Hayer.
Az EP-nek a saját forrásokat illetően ugyanakkor csak konzultációs joga van. Az új bevételi forrásokat a tagállamokból álló tanácsnak kell egyhangúlag jóváhagynia, majd a tagállamoknak ratifikálniuk is kell az új saját forrásokról szóló határozatot.
A 2021-ben bevezetett, műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás 1988 óta az első új uniós bevételi forrás. A bizottság 2021 végén három további, 2023 júniusában frissített saját forrásra tett javaslatot, amelyeket azonban az uniós országok még nem fogadtak el.
Ehhez kapcsolódóan: Donald Tusk: Lengyelországnak mindent meg kell tennie az EU-források felszabadításáért
Az EP rábólintott az új adattörvényre
A parlament a maga részéről megerősítette a tanáccsal korábban kötött alkut az adatokhoz való hozzáférésről szóló új jogszabály megszavazásával. A megállapodást most a tagállamokból álló tanácsnak kell formálisan jóváhagynia ahhoz, hogy jogszabállyá váljon.
Az új jogszabály előírásokat állapít meg az internethez csatlakoztatott termékek vagy kapcsolódó szolgáltatások (pl. a dolgok internete, ipari gépek) használata során keletkező adatok megosztására, és lehetővé teszi a felhasználók számára az általuk generált adatokhoz való hozzáférést. Hozzájárul az új szolgáltatások fejlesztéséhez, különösen a mesterséges intelligencia területén, ahol hatalmas mennyiségű adatra van szükség az algoritmusok képzéséhez.
A jogszabály célja továbbá, hogy olcsóbbá tegye az értékesítés utáni szolgáltatásokat és a csatlakoztatott eszközök javítását. Az új jogszabály szerint kivételes körülmények vagy vészhelyzetek, például árvíz és erdőtűz esetén az állami szervek hozzáférhetnek a magánszektor birtokában lévő adatokhoz, és felhasználhatják.
Az új jogszabály megkönnyíti az adattárolási szolgáltatásokat nyújtó felhőszolgáltatók közötti váltást, és biztosítékokat vezet be az ilyen cégek jogellenes nemzetközi adattovábbítása ellen.
Az oroszellenes szankciók szigorítására szólít fel a parlament
Az Oroszországgal szembeni uniós szankciórendszerben meglévő kiskapuk bezárását sürgette csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament.
A képviselők szerint Oroszország képes kijátszani olyan intézkedéseket, mint például az uniós tagállamok által bevezetett, olajra vonatkozó szankciók keretében bevezetett árplafon, valamint az úgynevezett árplafon-koalíció. A szöveg azt is megjegyzi, hogy ugrásszerűen megnőtt az orosz kőolaj felhasználásával készült kőolajtermékek uniós importja olyan országokból, mint India, ami lényegében kiskaput jelent a Kreml olajának az EU-ba való bejutáshoz. Az EP-képviselők azt is kiemelik, hogy a kritikus nyugati alkatrészek olyan országokon keresztül jutnak el Oroszországba, mint Kína, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Kirgizisztán és Szerbia.
A képviselők arra is felszólítják az EU-t, hogy erősítse meg az orosz olajexportra vonatkozó szankciók végrehajtásának koordinációját, zárja le megfelelően az EU piacát az orosz fosszilis tüzelőanyagok előtt, és szabjon ki szankciókat az összes nagy orosz olajipari vállalat, a Gazprombank, leányvállalataik, valamint igazgatótanácsaik és vezetőségük ellen.
A képviselők emellett azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok kiterjesztenék a szankciókat az orosz eredetű vagy Oroszország által az EU-ba újraexportált gyémántok forgalmazásának és csiszolásának teljes tilalmára. Erről egyébként G7-es szinten hamarosan megegyezés születhet, a gyémántembargó valószínűleg része lesz az EU soron következő, tizenkettedik szankciós csomagjának.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményben jelezte, hogy nem támogatták a határozati javaslatot. Úgy vélik, hogy a szankciók hatékonyságáról szóló jelentés is világosan mutatja: az Európai Unió által kiszabott szankciók többet ártanak az Európai Uniónak és tagállamainak, mint a szankciók alá vont Oroszország gazdaságának. „Az EP javaslata ennek ellenére mégis a szankciókat támogatná. Az EP újabb átgondolatlan javaslata továbbá veszélybe sodorná több tagállam – köztük Magyarország – energiaellátását, ellehetetlenítené a rezsicsökkentést, és Európa egészének gazdaságára káros” – állítják a magyar kormánypárti képviselők.
Újabb magyar vita novemberben az EP-ben
Összeállításunk végére egy magyar vonatkozású hír. Egyre bizonyosabb, hogy május után november második felében újra plenáris vitát rendez a magyarországi helyzetről az Európai Parlament. Bár a szocialista pártcsoport eredetileg már az e heti plenáris ülés napirendjére is fel szerette volna venni az újabb magyar vitát, de az utolsó pillanatban visszakoztak, a hivatalos magyarázat szerint azért, hogy több idő legyen az előkészítésére.
Az újabb vita időzítése nem véletlen, hiszen novemberben-decemberben egy sor magyar vonatkozású döntést hozhat vagy javaslatot terjeszthet elő az Európai Bizottság, amelyek többsége a befagyasztott kifizetésekkel áll összhangban. Az EP-ben több mint kétharmados többséggel rendelkező pártok világossá tették, hogy nem támogatnak semmilyen engedményt a kifizetéseket illetően Magyarországnak, tekintettel arra, hogy az Orbán-kormány szerintük továbbra is adós a vele szemben támasztott feltételek teljesítésével.
