Pöfögve takarítja el a földet és a törmeléket a vonat- és az autóbusz-pályaudvar közötti területen egy kotrógép Ukrajna Trosztyanec nevű városában, hogy helyet csináljon az újonnan tervezett közlekedési csomópontnak.
A csaknem két évvel ezelőtti harcokban súlyos károkat szenvedő Trosztyanec az egyike annak a hat településnek, amelyeket állami forrásokból újjáépítenek egy kísérleti program keretében, hogy tapasztalatot szerezzenek a későbbi, sokkal szélesebb körű újjáépítéshez.
Jurij Bova polgármester azt mondja: fogy az idő arra, hogy életet leheljenek a városokba – ukránok millióinak elvesztését kockáztatják, akik segíthetnék az ország újjáépítését, de akár száműzetésben is maradhatnak életük végéig valahol máshol Európában.
„Megküzdünk minden emberért, aki visszatérne; minden gyerekért, akinek vissza kell térnie, és itt kell építenie a jövőjét” – nyilatkozta a Reutersnek az Oroszországtól alig harminc kilométerre lévő városban.
„Nap mint nap ezt látni erkölcsileg nagyon megrázza az embert – mondja Bova a romos északkelet-ukrajnai városról. – Mindent helyre kell állítani, kezdve a kávézókkal, könyvtárakkal, gyárakkal, iskolákkal, kórházakkal.”
A kijevi tisztviselők jelezték, hogy nem késlekedhet Ukrajna újjáépítése, ami több száz milliárd dollárt igényel, és többet jelent létfontosságú helyek, például kórházak, erőművek és vasutak gyors javításánál.
A háború azonban nem mutatja az enyhülés jeleit. Ukrajna pénzhiányban szenved, miközben az újabb orosz támadások ellen védekezik, miután a saját ellentámadása nem hozott jelentős eredményeket. Moszkva folytatja a tömeges légicsapásokat a frontvonaltól távoli települések ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrán lakóházakat találtak el orosz rakéták, tizenheten megsérültek
Pavlo Kuzmenko, a Trosztyanectől mindössze húsz kilométerre lévő és a háború elején ugyancsak komoly bombakárokat elszenvedő Ohtirka polgármestere úgy véli: a városi terek felélesztése olyan luxus, amit Ukrajna most nem engedhet meg magának.
Az ohtirkai tisztviselők nem siettek a volt városháza romjainak eltakarításával a főutcán, és még nem hozták helyre a túloldalon a kiégett áruházat sem. A legtöbb iskolába ugyanakkor új ablakokat építettek be, felújították a tetőt, és óvóhelyeket alakítottak ki, nagyrészt nemzetközi adományozóknak köszönhetően.
Kuzmenko – aki tavaly nyilvánosan bírálta a trosztyaneci terveket, és az erőforrások hiányárát fájlalja – azt mondja, hogy csak a lakások és a létfontosságú infrastruktúra kijavítására kell összpontosítani, minden más rendelkezésre álló forrást a hadseregre kell fordítani.
„Bőven van mit újjáépíteni – nyilatkozta Kuzmenko a Reutersnek. – A tereket és az összes dekorációt a háború utánra lehet hagyni.”
A 65 éves Antonina Dmitricsenko a városháza maradványainál álldogálva azt mondja: egyetért a polgármesterével: „Először győzelemre van szükségünk, aztán újjáépítésre.”
A szomszédos városokban érzékelhető és egymástól eltérő nézetek azt az Ukrajna-szerte zajló nyilvános vitát tükrözik, amely a háborús kiadásokról szól. Egy alulról építkező és egyre növekvő tiltakozó mozgalom azt követeli, hogy az olyan, nem feltétlenül sürgős projekteket, mint például az utcák és közterek szépítése, mellőzzék, inkább fordítsák a pénzt a hadseregre.
Visszatér a lakosság Irpinybe, ahol másfél éve háromszáz civil halt meg a harcokban
„A gazdaságok nyerik a háborúkat”
A feszültséget jelzi, hogy az Odesszai terület illetékesei 2023 utolsó három hónapjában töröltek több mint kilencmillió dollár értékű pályázatot, mondván: háború idején elfogadhatatlan útjavításra, stadionfelújításra és szoftverre költeni.
A viták rávilágítanak, hogy világosan kommunikált kormányzati stratégiára van szükség arról, milyen legyen a helyreállítás és tágabb értelemben a háborúhoz alkalmazkodó gazdaság – mondja Orysia Lutsevych a londoni Chatham House-tól.
Úgy véli: a tisztviselőknek sürgősen fel kell szabadítaniuk Ukrajna gazdasági potenciálját azzal, hogy helyreállítják a jövedelemtermelő növekedési lehetőségeket, amelyek segíthetnek legyőzni Oroszországot – és ez azt is jelenti, hogy visszacsábítják az embereket, illetve elejét veszik annak, hogy még többen hagyják el végleg az országot.
„A hadseregek nyerik a csatákat, de a gazdaságok nyerik a háborúkat. Ez ugyanannak az egyenletnek a része” – mondja.
Észszerű lehet például több iskolát építeni a viszonylag biztonságosabb, nyugat-ukrajnai Lviv városában annak a sok ukránnak, aki a másutt folyó harcok miatt elhagyta az otthonát. Így az országban maradnak, és hozzájárulnak a háborús gazdasághoz – mondja Lutsevych.
„Ezt jelenti az újjáépítés: talán nem a divatos játszótereket, talán nem az új állatkerteket – véli. – De ennek olyan projektkategóriának kell lennie, amely beleillik abba a tágabb stratégiába, hogy Ukrajna hogyan fogja bírni a háborút.”
Az Ukrajna újjáépítéséért felelős tisztviselők egyike, Musztafa Najem elismeri, hogy a nagy kárt elszenvedő városok, köztük Trosztyanec felélesztése komoly igazgatási erőt igényel.
„Az állam még soha nem végzett átfogó településrekonstrukciót – mondta Najem, az ukrán helyreállítási és infrastruktúra-fejlesztési ügynökség vezetője a Reutersnek. – Nincsenek ilyen tapasztalataink.”
Ezért választott ki Kijev hat olyan projektet, amelyek mindegyike más-más kihívást jelent, és amelyeket egy olyan állami alapból finanszíroznak, amely főként elkobzott orosz eszközökből áll. A cél az, hogy jobbá tegyék ezeket a helyeket – mondta Denisz Smihal miniszterelnök a program áprilisi bemutatásakor.
Az egyik esetben egy falut építenek teljesen újjá, egy másikban tömeges lakás-helyreállítást végeznek, míg a Mondelēz csokoládégyárnak otthont adó Trosztyanecben több olyan kulcsfontosságú projektre összpontosítanak, amelyek részben a gazdasági élet újraindítását segítik elő.
A szükséges készségek az ingatlanok törvényes tulajdonjogának generációkra visszamenő és gyakran fáradságos munkát igénylő megállapításától kezdve teljes lakótömbök vagy új energiahálózatok újratervezéséig terjednek.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna nem fél leszámolni az oligarcháival – mondja az igazságügyi miniszter
„Nem újítjuk fel a könyvtárakat”
Eddig több mint 1,6 milliárd dollárt különítettek el az alapból az újjáépítésre – mondta Smihal miniszterelnök októberben. A kísérleti projektek tavaly mintegy 86 millió dollárt kaptak, de a 2024-es költségvetést még nem állították össze – közölte az újjáépítési ügynökség szóvivője.
A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése összességében több mint négyszázmilliárd dollárba fog kerülni a következő évtizedben. Nyugati hitelezők jelezték, hogy készek biztosítani a pénz nagy részét.
A háború azonban megnehezíti a hosszú távú tervezést – mondja Najem, és a kahovkai gát júniusi lerombolására hivatkozik. A katasztrófa arra kényszerítette az ügynökségét, hogy néhány hónap alatt siessen megépíteni egy létfontosságú vízvezetéket Délkelet-Ukrajnában, nem spórolva az idővel és az erőforrásokkal.
Najem szerint amit a tisztviselők megtervezhetnek, az az „újjáépítés infrastruktúrája” – a szabványok és eljárások szigorítása, csapatok felállítása és a kapcsolatok ápolása a nemzetközi partnerekkel.
„Ezek azok a dolgok, amiket maximálisan fejlesztünk, felkészülve arra a pillanatra, amikor megengedhetjük magunknak, hogy többé-kevésbé részletesebb terveket készítsünk – mondja. – És nem feltétlenül csak a győzelmünk után lesz fontos ez.”
Najem megvédte a kísérleti projekteket az olyan bírálókkal szemben, mint Kuzmenko, mondván: senki sem épít újjá semmi szükségtelent, csak otthonokat és az élethez szükséges szolgáltatásokat.
Közölte, hogy a hadsereg mozgását vagy a kereskedelmet elősegítő és Ukrajnát átszelő stratégiai utakat, valamint az adminisztratív épületeket egyaránt prioritásként kell kezelni.
„Nem újítunk fel könyvtárakat vagy múzeumokat” – mondta.
Trosztyanecben a tervek szerint két lakótömböt, három egészségügyi intézményt állítanak helyre, valamint a vasútállomást, a teret, egy közeli épületet és a városon áthaladó főutat.
A nemzetközi adományozók pénze mindeközben már segített újjáépíteni a városi kórház új szárnyát.
„Hiszünk abban, hogy városunk még jobb lesz, ellenségeink kárára” – mondja a hatvanéves Natalia Androszova, aki annak a sok helyinek az egyike, aki dicséri Bova polgármester vezetését és azt, hogy sikerült állami finanszírozást szereznie.
