Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Megmentenek-e bennünket a klímaváltozástól az erdők?


Erdő a Fülöp-szigeteki Palawan-szigeten fekvő El Nido üdülőhely közelében. Egy helyi civilszervezet szerint elképesztő méreteket öltött az illegális fakitermelés.

Egy új tanulmány szerint az erdők képesek regenerálni önmagukat – ami jó hír a klímaváltozást ellensúlyozó erdősítési projekteknek. A szerzők megjegyzik: az utóbbi húsz évben egy Franciaország méretű területen „nőttek vissza” az erdők a világon.

Kutatók szerint az elmúlt két évtizedben 59 millió hektárnyi erdő „élesztette fel magát” sok helyen emberi beavatkozás nélkül a világ több vidékén.

Akkora területről van szó, mint a modernkori Franciaország és a tudósok megjegyzik: az ottani erdők potenciálisan 5,9 gigatonna szén-dioxidot tudnak megkötni. Mindez több, mint az Egyesült Államok éves emissziója.

A kutatók kiemelték, hogy Brazília atlanti sávjában, Kanada északi részén, Közép-Afrikában és Mongóliában regenerálódtak az erdőségek. Mint megjegyezték: „a természet irányított”, egyes területeken és semmilyen emberi beavatkozásra nem volt szükség. Máshol az erdők megerősödése érdekében el kellett távolítani az úgymond „invazív” növényfajokat, a haszonállatokat és el kellett keríteni az erdős területeket.

A szakértők két éven át, műholdas felvételek útján és terepszemlék során gyűjtöttek adatokat egy tucatnyi országban.

Sokan az erdősítést látják a klímaváltozás elleni fellépés egyik pillérének – még akkor is, ha más tudósok szerint ennek korlátozott haszna van és árnyaltabb a kép.

Sassan Saatchi, a NASA vezető kutatója, az erdők széndioxid megkötési képességét vizsgáló szakértő például üdvözli az ötletet, de felhívja a figyelmet: sok tényezőt kell figyelembe venni és az erdőtelepítés soha nem helyettesítheti a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítását.

Komoly lehetőség, hogy a kérdéses területek egy jelentős részén helyre lehet állítani az eredeti erdőket. De ez egymagában még nem megoldás a jelenlegi klímaváltozással szemben. Ehhez csökkentenünk kell az emberi üvegházi gáz-emissziót. Az erdősítés azonban részben hasznos lehet” – mondta még 2019-ben a NASA saját oldalán megjelent interjúban.

Mire jó a masszív erdősítés?

Saatchi a Science című tudományos szaklapban megjelent és nagy visszhangot kiváltott tanulmányra utalt. A 2019-ben publikált kutatás szerzői szerint a világon 0,9 milliárd hektárnyi olyan terület van, ahol erdőt lehetne telepíteni és a fák 205 gigatonna szén-dioxidot kötnének meg.

Hasonló területet említett az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC 2018-ban, amikor felvetette, hogy világszerte 950 millió hektáron lehetne új erdőket telepíteni és ezzel fékezni, hogy 2050-re a Föld átlaghőmérséklete átlagban 1,5 Celsius-fokkal emelkedjen az Ipari Forradalom előtti szinthez képest.

Erdőírtás kíséri az oroszországi Tatárföldön át épülő M-12-es szövetségi autópálya építését. A kép a Laisevo körzetben fekvő Orjol falu közelében készült 2021. február 28-án
Erdőírtás kíséri az oroszországi Tatárföldön át épülő M-12-es szövetségi autópálya építését. A kép a Laisevo körzetben fekvő Orjol falu közelében készült 2021. február 28-án

A mostani elemzés szerzőit nem lehet függetlennek nevezni, mivel a tanulmány nem egy tudományos szaklapban, hanem az Egybillió Fa nevű kampányszervezet oldalán jelent meg.

Az Egybillió Fa a BirdLife International madárvédelmi, a Wildlife Conservation Society (Vadvédelmi Konzervációs Társaság) és a Világ Vadvédelmi Alap (WWF) közös projektje. A három szervezet szerint „sürgősen fel kell gyorsítani és fokozni kell” az erdők regenerációját, és céljuk az, hogy 2050-re 1000 milliárd új fa jelenjen meg a Földön.

A tanulmány szerzői szerint nemcsak a tudatos „erdőépítés”, hanem a városokba történő elvándorlás és a felelősségteljesebb vállalati magatartás is elősegítette a fák térnyerését.

Segíteni kell a természetet, hogy végezze a dolgát

A WWF szerint az erdők természetes újratermelődése gyakran hatékonyabb módszer, mint az emberek által történő faültetés.

A tudomány egyértelműen fogalmaz: ha el akarjuk kerülni a veszélyes klímaváltozást és visszafordítani a természet pusztulását, akkor le kell állítanunk az erdők zsugorodását és helyre kell állítanunk a természetes erdőket” – mondta William Baldwin-Cantello, a Vadvédelmi Alap munkatársa.

Már egy ideje tudjuk, hogy az erdők természetes újratermelődése gyakran olcsóbb, jobban köti meg a szén-dioxidot, és jobb a biodiverzitás szempontjából, mint az aktív erdőtelepítés. A mostani kutatásból kiderül, hogy hol és miért zajlanak ezek a folyamatok, és hogy máshol hogyan tudjuk megteremteni ezek feltételeit” – tette hozzá.

Fákat ültetnek az emberek Szkopje közelében, 2010. november 19-én. Az akkor még Macedóniának nevezett mai Észak-Macedónia lakosai hét millió fa telepítését célozták meg, hogy elősegítsék erdőik megerősödését. 2008 óta több mint 20 millió fát telepítettek az évente kétszer megtartott ültetések során
Fákat ültetnek az emberek Szkopje közelében, 2010. november 19-én. Az akkor még Macedóniának nevezett mai Észak-Macedónia lakosai hét millió fa telepítését célozták meg, hogy elősegítsék erdőik megerősödését. 2008 óta több mint 20 millió fát telepítettek az évente kétszer megtartott ültetések során

A tanulmány ugyanakkor figyelmeztet, hogy az erdők ritkulása még mindig gyorsabban zajlik, mint a helyreállás. A WWF ezért sürgeti, hogy a kormányok lépjenek fel az olyan üzleti gyakorlattal szemben, ami elősegíti az erdők visszaszorulását.

Nem kényelmesedhetünk el a regeneráció láttán – évente még mindig több milliárd hektár erdő tűnik el, sokkal több, mint ami helyreáll. Ezért a helyreállítási programoknak helyet kell kapniuk a kormány klímaterveiben és szembe kell szállnunk az erdőritkulás kiváltó okaival. Törvényeket kell hoznunk, hogy az általunk fogyasztott élelmiszer [megtermelése] ne segítse elő ezt a folyamatot” – üzente kifejezetten a brit kormánynak a WWF-képviselő.

A kampányszervezetek aktívabb fellépést várnak a kormányoktól

Az Egybillió Fa kutatói külön kiemelték Brazília atlanti erdőségeit, mint az egyik legjobb példát arra, hogyan állítják magukat helyre az erdők. Egy 4,2 millió hektáros területről van szó – ami nagyjából Hollandia méretének felel meg – írta a témában született cikkében az Independent című brit lap.

Mongólia északi vidékén – a szintén az elmúlt 20 éves vizsgált időszakban – 1,2 millió hektárnyi erdő „éledt fel”. A tanulmány szerint ez részben a WWF munkájának, részben a mongol kormánynak a védett területekre való nagyobb odafigyelésének volt köszönhető.

Az aktivista szervezetek szerint ugyanakkor sok helyen a kormányok szinte alig terveznek azzal, hogy kiterjednek országaikban az erdők, „annak ellenére, hogy ez komoly előnyöket jelent a biodiverzitás és a klímavédelem terén”.

A tanulmány szerzője szerint a biztató jelek ellenére nem szabad készpénznek venni az erdők feléledését. Például a sikersztorinak számító brazil atlanti erőkre is komoly veszélyek leselkednek. Ezen a területen olyan történelmi méretű volt az erdőpusztulás, hogy eredeti kiterjedése 12 százalékára zsugorodott. Az atlanti erdőnek legalább a korábbi 30%-ra kell „visszanőnie”, hogy gyökeret verjenek a pozitív változások – figyelmeztetnek a kampányszervezetek tudósai.

Szakértő: A helyzet összetettebb, és a tudósok még adósok a válasszal

A NASA-szakértő Saatchi közben a Science-ben megjelent, aktív erdősítésről szóló és ambiciózusabb tanulmányra utalva megjegyezte: „az ördög a részletekben van”, és hogy sok kérdést kell megválaszolni arról, hogy megvalósítható-e, tudományosan megalapozott és költséghatékony-e a masszív erdőtelepítés.

Nemcsak azt kell megértenünk, hogy lehetséges-e, de azt is, hogy meg is kell-e lépnünk” – mondta.

Mint megjegyezte, a gazdagabb északi országokban sikeresebb volt az erdők megóvása, míg a trópusokon hatalmas mértékben folyik az erdőritkítás, hogy el tudják látni élelmiszerrel a növekvő lakosságot.

Kérdés az is:

  • Pontosan mennyi szén-dioxidot tudnánk kivonni a légkörből az erdősítéssel?
  • Milyen ütemben csökkenne a CO2-szint az atmoszférában?
  • A sztyeppék és szavannák mennyire tudnák fenntartani az új erdőket?
  • És mi lenne az élelmiszer-termeléssel?

A szakember hozzátette, hogy „egymilliárd hektár erdősítése egy-két évezredbe telne, ha azzal számolunk, hogy évente egymillió hektárnyi területet tudunk fásítani”. A faültetés pedig csak az első lépés, az erdők 100 év után válnak „éretté”, a trópusi régiókban pedig még lassabban, bár gyorsabban kötik meg a szén-dioxidot.

Mint megjegyezte, az új erdők – inkább az északi féltekén – egy ideig akár melegítenék is a környezetüket, mert a sötétebb levéltakaró több hőt kötne meg. A trópusokon viszont hűtenék a környezetet az erdők. Kérdés tehát, hogy mi lehet az erdősítés nettó mérlege?

Kína sikersztorija

Jelenleg a világ erdői és talaja a légkörbe kerülő CO2 30%-át kötik meg – részben az erdők által. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint a Föld évente 7,8 millió hektár erdőt veszít, és mostanra eltűnt a trópusi erdők körülbelül fele.

Ha tényleg hasznosnak bizonyul a tömeges erdősítés, akkor már vannak sikertörténetek – mondta Saatchi, Kínát említve.

Az ország „az elmúlt 15 évben több millió fát ültetve, déli területein 10-20%-kal növelte az erdőket. Ez 2012-ig az éves kínai CO2-emisszió 20 százalékát kötötte meg, de most már az arány 33%, ami sikersztori”. Hasonló programokat folytat az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország és számos európai ország is.

Közben az Egybillió Fa közölte, hogy helyi szervezetekkel és a környezetvédelmi projekteket támogató donorok bevonásával új erdő-regenerálási vállalkozásokat kíván létrehozni olyan körzetekben, amelyek maximális hasznot hoznak az ottani veszélyeztetett ökorendszereknek és helyi közösségeknek.

A NASA-tudós Saatchi pedig megjegyezte: „Talán rájövünk, hogy nem kell egymilliárd hektáron fákat telepíteni. Talán helyreállítjuk a létező, de megsérült ökoszisztémákat. A globális fatelepítési projekt fokozatosan fejti ki hatását. Az, hogy mi történik a Földdel 100 év múlva, a mostani döntéseinktől függ.”

Harc a hulladékégető és a hamu miatt Szófiában
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:45 0:00

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG