Összesen durván a tizedével vágta vissza a teljes jövő évi költségvetést a kormány a legújabb megszorítócsomagjával. Több mint 568 milliárd forinttal csökkentik a kiadásokat. Döntő részénél a minisztériumoknak kell kitalálniuk, hogy hol spórolják meg az elvárt összegeket. Ennek kitalálására viszont nincs már tíz napjuk se. A legnagyobb fix tétel, hogy elvesznek a paksi bővítési projektből százmilliárd forintot.
Bejelentés nélkül új megszorító szabályok jöttek ki a július 11-i Magyar Közlönyben. Ebben egyébként a különböző költségcsökkentési lépéseket „államháztartási stabilizációs intézkedéseknek” nevezték el.
A jövő évi költségvetés különböző tételeit 152,5 milliárd forinttal csökkentik. Ezen túl a minisztériumoknál több mint 416 milliárd forintnyi tervezett kiadást zároltak.
Ez a zárolás annyit tesz, hogy ha esetleg mégis pénzre tesz szert a kormány, akkor ezeket a forrásokat visszakaphatják még a minisztériumok. Összesen nagyjából tizedével csökkentette a jövő évi költségvetést így most a kormány. Ezek a különadóktól teljesen független intézkedések, az egy másik megszorítócsomag volt.
A kiadáscsökkentésnél a legnagyobb tétel a Paks 2 projekttől elvont 100 milliárd forint. Ez a gyakorlatban a Paks Zrt. tőkeemelésének elmaradásában fog megjelenni.
A második legnagyobb összeg a Liget projekttől elvett több mint 14 milliárd forint. 12 milliárdot elvesznek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek és 10 milliárdot az Eximbanknak szánt pénzekből is.
Ezeken túl kevesebb pénz jut:
- a jogosítvány megszerzésének támogatására
- a kismamák hallgatói hitelének támogatására
- a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására
- vagy szociálpolitikai menetdíj támogatásra is.
A legutolsó tételnél leegyszerűsítve a szociális okokból adott kedvezményes, például nyugdíjas, diák vagy egyéb jegyek kedvezményeire kell gondolni. Mivel ezeket az állam adja, a kedvezményeket elvileg meg kéne térítenie az így kevesebb bevételhez jutó tömegközlekedési vállalatoknak.
A zárolt pénzeknél a legtöbbet a Technológiai és Ipari Minisztériumnak kell spórolnia, több mint 76 milliárd forintot. De a Miniszterelnökségnek és a belügynek is meg kell spórolnia csaknem 66 milliárd forintot.
Még a KSH-tól elkérnek több mint 1,6 milliárdot, vagy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap is csaknem 3 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap. Az utóbbiból finanszírozza többek közt az ország a radioaktív hulladékainak és a kiégett nukleáris üzemanyagainak elhelyezését.
A 416 milliárd forintnyi zárolás részleteit a minisztereknek, egyéb szervezetek irányítóinak kell kitalálniuk úgy, hogy a Pénzügyminisztérium is rábólintson. Erre július 20. a megadott végső határidő a kormányhatározatban.
