Oroszország legutóbbi, Ukrajna megtámadását igazolni hivatott önvédelmi kampányában azokra a vádakra összpontosít, amelyek szerint Kijev úgynevezett piszkos bomba – mérgező nukleáris anyaggal felturbózott hagyományos robbanószerkezet – bevetését tervezi.
Kijev és nyugati szövetségesei szerint semmi igazságtartalma nincs a vádnak, az az ötlet, hogy Ukrajna a saját területét mérgezné meg, nyilvánvalóan abszurd. Azt mondják, Moszkva ezzel az állítással saját eszkalációs törekvéseit próbálhatja igazolni.
A Reuters hírügynökség összeállítást közölt arról, hogy mi az a piszkos bomba, és miként használható fel Ukrajnában – akár valódi fenyegetésként, akár propagandaalapként. Ezt ismertetjük most.
Mekkora kárt okozhat?
A piszkos bombák nem vezetnek a városokat a földdel egyenlővé tévő atomrobbanáshoz, inkább mérgező szennyezést terjesztenek. A biztonsági szakértőket leginkább egyfajta terroristafegyverként aggasztják, amelyeket városokban használhatnak fel, hogy káoszt és pusztítást okozzanak a civilek körében, nem pedig a konfliktusban harcoló felek taktikai eszközeként.
A szakértők szerint az egészségre gyakorolt azonnali hatás vélhetően korlátozott lenne, mivel az érintett területen a legtöbb ember el tudna menekülni, mielőtt halálos adag sugárzás érné. A gazdasági károk azonban hatalmasak lehetnek, hiszen városnegyedeket vagy akár egész városokat kellene kiüríteni.
Henry Kelly fizikus, a Tudósok Szövetségének akkori elnöke az Obama-kormányzat idején az Egyesült Államok Szenátusa előtt tett tanúvallomásában hipotetikus forgatókönyvek széles skáláját vázolta a felhasznált nukleáris anyag mennyiségétől és típusától, valamint attól függően, hogy milyen messze jut el az anyag.
Egy rossz kezekbe került vagy ellopott orvosi eszközből származó radioaktív céziumot használó bomba miatt több városrésznyi terület evakuálására is szükség lehet, és a terület még évtizedekig nem lenne biztonságos.
Ha egy New York-i bombában felrobban egy élelmiszer-besugárzó üzemből származó radioaktív kobaltdarab, ezer négyzetkilométernyi területet szennyezhet be, és potenciálisan lakhatatlanná teheti Manhattan szigetét – mondta Kelly.
Mit állít Oroszország?
Moszkva hétfő este levélben részletezte Kijevvel kapcsolatos állításait az ENSZ-nek. A diplomaták azt mondták, hogy Oroszország a Biztonsági Tanács keddi zárt ülésén tervezi felvetni a kérdést.
Az orosz nukleáris, biológiai és vegyi védelmi csapatok vezetője, Igor Kirillov altábornagy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Ukrajna célja egy ilyen támadással az lenne, hogy Oroszországot hibáztassa.
„A provokáció célja az volna, hogy Oroszországot tömegpusztító fegyver használatával vádolják meg az ukrán hadszíntéren, és ezzel erőteljes oroszellenes hadjáratot indítsanak útjára a világban, amelynek célja a Moszkvába vetett bizalom aláásása.”
Mi Ukrajna és a Nyugat válasza?
Kijev és nyugati szövetségesei szerint abszurd Moszkva állítása, miszerint Ukrajna szándékosan lakhatatlanná tenné saját területének egy részét, éppen akkor, amikor az ukrán erők a harctéren területeket foglalnak vissza.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország közös közleményben „átlátszóan hamisnak” nevezte az orosz vádakat, és óva intették Moszkvát attól, hogy ürügyként használja az eszkalációhoz.
A Kreml kedden arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy veszélyes Moszkva álláspontjának elutasítása.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt sugallta, hogy Moszkva az állításokat saját hasonló támadó terveinek elfedésére használja: „Ha Oroszország arra hívja fel a figyelmet, hogy Ukrajna állítólag készül valamire, az egy dolgot jelent: Oroszország ugyanezt már előkészítette.”
