Hétvégén Párizsban letartóztatták Pavel Durovot, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítóját és vezérigazgatóját. Azzal vádolják, hogy platformja tiltott tevékenységeknek ad teret, például kábítószer-kereskedelemnek vagy gyermekek szexuális zaklatásáról készült képek terjesztésének.
Az Oroszországban született Durov gyermekkora nagy részét Olaszországban töltötte, és Franciaország, Oroszország, a karibi Saint Kitts és Nevis szigetország, valamint az Egyesült Arab Emírségek állampolgára. A párizsi Le Bourget repülőtéren vették őrizetbe szombaton, ahova Azerbajdzsánból érkezett.
A saját felületén publikált közleményében a Telegram azt állította, hogy betartja az uniós törvényeket, a tartalom moderálása „megfelel az iparági szabványoknak, és folyamatosan javul”. Hozzátették, hogy Durovnak „nincs rejtegetnivalója, gyakran utazik Európába”.
Íme néhány információ a Durov letartóztatásának középpontjában álló Telegram alkalmazásról.
Mi a Telegram?
A Telegram egy olyan alkalmazás, amely lehetővé teszi a négyszemközti és a csoportos csevegést is, illetve olyan nagy csatornák működését, amelyek segítségével az emberek üzeneteket közvetíthetnek az előfizetőknek. A Telegram csoportos csevegéseibe akár kétszázezer ember is bekapcsolódhat, szemben például a rivális Meta WhatsAppon elérhető maximális 1024-gyel. Szakértők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a félretájékoztatás könnyedén terjed az ilyen méretű csoportos chatekben.
A Telegram titkosítást kínál az általa biztosított kommunikációhoz, de – a közkeletű tévhittel ellentétben – ez a funkció nem része az alapértelmezésnek, a felhasználóknak külön be kell kapcsolniuk, csoportos chateknél nem is működik. Ezzel szemben a rivális Signal és Facebook Messenger szolgáltatásnál alapértelmezés a csevegések titkosítása a végpontok között.
A Telegram azt állítja, hogy több mint 950 millió aktív felhasználója van. Franciaországban széles körben használják üzenetküldő eszközként, többek között az elnöki palota egyes tisztviselői és a Durov elleni nyomozás mögött álló minisztérium tisztviselői. A francia nyomozók azonban megállapították, hogy az alkalmazást iszlám szélsőségesek és kábítószer-kereskedők is igénybe vették.
Durov és fivére, Nyikolaj 2013-ban indította el a szolgáltatást. A Telegram szerint Pavel Durov biztosítja „az alkalmazás pénzügyi és ideológiai támogatását, míg Nyikolaj hozzájárulása technológiai jellegű”.
A Telegram előtt Durov megalapította a VKontaktyét, Oroszország legnagyobb közösségi hálózatát. A vállalaton nagy volt a nyomás, amikor az orosz kormány leverte a Moszkvát 2011 végén és 2012-ben megrázó demokráciapárti tömegtüntetéseket. Durov szerint a kormányhatóságok azt követelték, hogy a VKontaktye tegye ki a felhasználói közül az orosz ellenzéki aktivisták online közösségeit. Később arra kérte a platformot, hogy adja át azon felhasználók személyes adatait, akik részt vettek a 2013-as ukrajnai felkelésben, amelynek eredményeként távozni kényszerült az ország Kreml-barát elnöke.
Durov 2014-ben, az orosz hatóságok nyomását követően eladta részesedését a VKontaktyében, és elhagyta az országot. A Telegram székhelye ma Dubajban található, amelyről Durov az amerikai Tucker Carlson konzervatív talk show-jának adott áprilisi interjúban azt mondta, hogy „a legjobb hely egy olyan semleges platform számára, mint a miénk, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy meg tudjuk védeni felhasználóink magánéletét és a szólásszabadságot”.
Miért tartóztatták le Durovot?
A francia média beszámolója szerint Durovot egy olyan elfogatóparancs alapján vették őrizetbe, amely szerint pénzmosásra, kábítószer-kereskedelemre és más bűncselekményekre használták a platformját. Hétfő délutánig még nem emeltek vádat ellene, a nyomozásról kevés részletet közöltek.
Vasárnap este egy francia nyomozóbíró meghosszabbította Durov őrizetét – jelentette hétfőn a francia sajtó. A francia törvények értelmében Durov legfeljebb négy napig maradhat őrizetben kihallgatás céljából, ezután a bíróknak dönteniük kell, hogy vádat emelnek-e ellene, vagy elengedik.
Válaszreakciók
Oroszországban a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov nem volt hajlandó kommentálni a Durov franciaországi letartóztatásáról szóló híreket. „Még mindig nem tudjuk, hogy pontosan mivel vádolják Durovot – mondta hétfői rendes sajtókonferenciáján. – Nem hallottunk semmilyen hivatalos nyilatkozatot erről. (…) Várjuk meg, amíg ismertetik a vádakat – ha ismertetik egyáltalán” – tette hozzá.
Orosz kormánytisztviselők felháborodásuknak adtak hangot Durov őrizetbe vétele miatt, egyesek politikai indíttatásról beszélnek, és a Nyugat szólásszabadsággal kapcsolatos kettős mércéjének bizonyítékaként emlegetik. Felháborodásuk láttán igencsak felvonták a szemöldöküket a Kreml bírálói, 2018-ban ugyanis éppen az orosz hatóságok próbálták ellehetetleníteni a Telegramot, ám miután nem sikerült, 2020-ban visszavonták a tilalmat.
Elon Musk, az X milliárdos tulajdonosa, aki szólásszabadság-abszolutistának nevezte magát, Durov mellett szólalt fel, és a letartóztatását követően elindította a #freePavel hashtaget.
A Telegram Durov letartóztatása után a saját platformján közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy „abszurd azt állítani, hogy egy platform vagy tulajdonosa felel azért, ha a platformmal visszaélnek” – áll a bejegyzésben.
„Világszerte csaknem egymilliárd felhasználó veszi igénybe a Telegramot kommunikációs eszközként és létfontosságú információk forrásaként. Várjuk a helyzet mielőbbi megoldását. Az egész Telegram veled van.”
Moderálja-e a tartalmat a Telegram?
A nyugati kormányok gyakran bírálják a Telegramot a tartalom moderálásának hiánya miatt, ami szakértők szerint megnyitja az üzenetküldő platformot a pénzmosás, a kábítószer-kereskedelem és a kiskorúak szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos anyagok megosztása előtt.
Más üzenetküldő platformokhoz képest a Telegram „kevésbé biztonságos, lazább a politika és az illegális tartalom felderítését illetően” – mondja David Thiel, a Stanford Egyetem kutatója, aki azt vizsgálja, miként használják fel a gyermekek kizsákmányolására az online platformokat.
A Telegram „alapvetően nem fogékony a törvények betartatására” – folytatta, hozzátéve, hogy a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatás „2023-ban több mint 1,3 millió CyberTipline-jelentést nyújtott be, míg a Telegram egyet sem”.
2022-ben Németország 5,125 millió euró pénzbírságot szabott ki a Telegram üzemeltetőire a német törvények be nem tartása miatt.
Tavaly Brazília ideiglenesen felfüggesztette a Telegramot, amiért nem adta ki a neonáci tevékenységre vonatkozó adatokat a novemberi iskolai lövöldözésről induló rendőrségi vizsgálathoz.
Meghekkelt bélyeg, töltényből békejel: kreatív köztéri és harctéri ellenállás Oroszországban
