Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Melyek a leggyakoribb választási csalási módszerek Magyarországon?


Egy férfi leadja a szavazatát az időközi országgyűlési választáson Veszprémben 2015. február 22-én
Egy férfi leadja a szavazatát az időközi országgyűlési választáson Veszprémben 2015. február 22-én

Ahhoz, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai vagy akár az egyszerű választópolgárok érdemben felléphessenek a csalás ellen az április 3-i országgyűlési választáson, fontos tudatosítani, hogy melyek a leggyakoribb módszerek.

A következő technikák leginkább helyi szinten tudják adott esetben befolyásolni egy-egy voksolás eredményét, a központilag szervezett csalások már egészen más kategóriát jelentenének mind kihatásukat, mind a jogállamiság alapelveinek sérülését illetően. Bár sok történet és állítás forog közszájon ilyenekről – például a szavazólapok utólagos meghamisításáról vagy az informatikai rendszer manipulálásáról –, szakértők szerint a leadott szavazatokkal való rendszerszintű trükközés nem bizonyítható, és nem is igazán valószínű, hogy történtek ilyen esetek, legalábbis nem számottevően.

A törvénytelen eszközök helyszíni kiszűrése elsősorban a szavazatszámláló bizottságok feladata. A tagoknak azonnal jelezniük kell, ha gyanús, elfogadhatatlan cselekményt észlelnek, és szükség esetén írásos jegyzőkönyvet kell felvenniük. Lehet szó egyebek mellett láncszavazásról, a szavazóköri információk illetékteleneknek való átadásáról, az üres szavazólapok megvásárlásáról, nyílt szavazásról, az eredmények megváltoztatásáról vagy érvényes szavazólapok utólagos érvénytelenné tételéről.

Négy évvel ezelőtt csak a szavazókörök hatvan százalékában volt legalább két ellenzéki vagy független szavazatszámláló. Ezen akart most változtatni több szervezet is, amelyek azt tűzték ki célként, hogy ez adott legyen az ország 3200 településének mind a 10.285 szavazókörében. Nagy problémát jelent ugyanakkor, hogy a számlálóbiztosok főleg a szavazókörökben tudják leleplezni a szabálytalanságokat, márpedig a csalások többsége azokon kívül történik.

Szavazatvásárlás, láncszavazás, buszoztatás

Minden választásnál felröppennek hírek szavazatvásárlásról, amikor egyesek pénzt vagy élelmiszert ajánlanak azért, ha valaki egy adott jelöltre voksol, de olyan is van, hogy ezt fenyegetéssel próbálják elérni. Az érintetteket általában úgy ellenőrzik, hogy lefényképeztetik velük a kitöltött szavazólapot a fülkében. Rendre felmerül a láncszavazás gyanúja is, jellemzően közmunkások vagy más kiszolgáltatott emberek esetében. Ez azt jelenti, hogy kivisznek egy üres szavazólapot a szavazóhelyiségből (ez egyébként már önmagában is sérti a vonatkozó törvényeket), kitöltik, és odaadják a lánc következő tagjának, hogy azt adja le benn, a saját szavazólapját pedig vigye ki és adja tovább. Így a csalók könnyedén ellenőrizhetik, hogy a megvesztegetettek valóban oda szavaztak-e, ahova kellett.

A számlálóbiztosok rendkívül korlátozottan tudnak ez ellen fellépni, hiszen a csalás a szavazóhelyiségen kívül történik, azt pedig nem vizsgálhatják, hogy a fülkében készít-e fotót valaki, vagy üresen dobja-e be az urnába a borítékot. Ha az összesítéskor üres borítékot találnak, az jó eséllyel láncszavazásra utal.

A módszerhez gyakran szervesen kapcsolódik a szavazók szervezett szállítása, sőt arra is volt példa, hogy a kísérő még a fülkébe is bement. Sok esetben tettek emiatt már feljelentést Magyarországon.

Fantomszavazók, voksturizmus

A választói névjegyzék felduzzasztása a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása óta vált szélesebb körben elterjedtté. Vannak települések, elsősorban az ukrán határ közelében, ahova a választások előtt rendszeresen nagy számban bejelentenek olyan kettős állampolgárokat, akik valójában soha nem éltek, sőt nem is jártak ott. Nem ritka, hogy egy romos, lakhatásra alkalmatlan családi házba hirtelen akár több százan is beköltöznek – legalábbis papíron. A jelenség oka, hogy állandó magyarországi lakcím híján az érintettek az egyéni képviselőjelöltekre nem szavazhatnának, csak a listára. A szavazók szervezett buszoztatásának vádja értelemszerűen itt is gyakran felmerül.

Sokak szerint gyakorlatilag kivédhetetlen ez a típusú csalás, jelenleg pedig már pláne, miután az Országgyűlés tavaly megszavazott egy salátatörvénybe csempészett törvénymódosítást, amelynek értelmében nem büntethető többé a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés, az állampolgároknak ugyanis nem kell ténylegesen ott élniük, ahol hivatalosan lakóhelyet létesítenek.

Az ellenzék szerint ezzel a kormánypártok legalizálták a választási csalást, így hajtva a Fidesz malmára a vizet a billegő körzetekben. A kormány azt állítja, hogy a szabályozásnak semmi köze a választáshoz.

„Bár a fiktív lakcím létesítése már nem minősül közokirat-hamisításnak, ettől még sérti a választási eljárási törvény alapelveit. Tehát a valóságot nem fedő lakcímbejelentés továbbra is lehet jogellenes”mutatott rá a Társaság a Szabadságjogokért.

Túlszavazás

Ebben az esetben a csaló kicsempészi az üres szavazólapot a fülkéből, jó minőségben sokszorosítja, kitölti a megbízója javára, majd megpróbálja a köteget bedobatni az urnába. Számláláskor persze fény derül arra, hogy több a szavazat, mint amennyinek a névjegyzék szerint lennie kellene. A gyakorlat az, hogy ilyenkor mindenkitől levonnak ugyanannyi voksot, ez pedig előnyös a csalással megtámogatott jelölt számára, riválisai ugyanis valódi szavazatokat veszítenek el.

A szavazatszámlálók trükközése

Más, amikor a szavazóhelyiségben követnek el csalást. Főleg ezeket tudják kiszűrni a szavazóköri bizottságok egymást is ellenőrző kormánypárti, ellenzéki és független tagjai. A rendszer alapja a kölcsönös bizalmatlanság, épp ezért problematikus, ha egyszínűek a testületek. A legsúlyosabb esetet a hamis adatok közlése jelentené, ennél valamivel kifinomultabb módszer az érvényes szavazólapok utólagos érvénytelenné tétele, eltüntetése vagy módosítása. Utóbbiakra – ha elszórtan is – akadnak példák, azonban szakértők szerint erre tömegesen a jelenlegi rendszerben nem lenne lehetőség lebukás nélkül.

Az is csalásnak számít, ha valamelyik szavazatszámláló lefotózza vagy bárhogy kijuttatja a részvételi listát, amelyen látható, hogy ki nem adta még le a voksát a körzetben, hogy így az aktivisták még felkereshessék őket, és megpróbálhassák rábeszélni őket a szavazásra.

Esetek, következmények

Az Átlátszó összeállítása szerint a legutóbbi magyarországi voksoláson, a 2019-es önkormányzati választáson több településen is történtek szabálytalanságok, ami miatt volt, ahol meg kellett ismételni a választást. A legtöbbször szavazatvásárlás, láncszavazás, választók szállítása merült fel, egy esetben pedig a szavazatszámláló bizottság egyik tagja manipulálhatta az eredményt.

Fehérvárcsurgón például azért kellett újraszámolni a voksokat, mert felmerült a gyanú, hogy érvényes szavazatokat nyilvánítottak érvénytelenné. Az újraszámlálás után az eredmény is módosult, a korábban kihirdetett győztes, a fideszes Schmidtné Cser Viktória helyett a független Ferenczy Tamás lett a település polgármestere – írták.

Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a 2018-as parlamenti választással összefüggésben 249 ügyben indult nyomozás feltételezett csalásokkal, visszaélésekkel kapcsolatban, bírói döntés azonban ennek apró töredékében született. A legtöbb esetben választás rendje elleni bűncselekmény, hamis magánokirat felhasználása és költségvetési csalás miatt indult eljárás, de ezek többsége a jelöltállítási szakaszhoz volt köthető, például a kamupártok ajánlóívekkel való trükközéséhez.

+1 a közmunka?

Bár sokaknak a láncszavazás és a fantomszavazók fogalma ugrik be, ha választási csalásról hall, a választói akaratot leginkább eltérítő eszköz ennél hétköznapibb. Kutatások kimutatták az összefüggést a kormánypárt választási sikerei és aközött, hogy egy-egy település mennyire érintett a közmunkában. Erről olvashat a Szabad Európa korábbi elemzésének második részében:

XS
SM
MD
LG