Tovább nőtt az esélye, hogy a keményvonalasok által uralt iráni parlament elfogadjon egy rendkívül ellentmondásos törvényjavaslatot. Az elképzelés az online cenzúra további szigorítását jelentené, és büntethetővé tenné a blokkolt oldalak eléréséhez használt szűrésellenes eszközök használatát.
Iránban „túlcsordulhat a népharag” – az emberek párhuzamot vonnak a világ legelnyomóbb rendszereivel a parlamentben előkészített, az online cenzúrát fokozó és az internet-hozzáférést tovább korlátozó törvényjavaslat miatt.
Az iráni hatóságok már most is több tízezer weboldalt blokkolnak, a kritikus időszakokban rendszeresen lassítják vagy megszakítják az internetkapcsolatot. Ez történt többek között a 2019-es vitatott választásokat követő rendszerellenes tüntetések idején, amikor közel egy hétre teljesen blokkolták a hozzáférést.
Július 28-án egy olyan törvénytervezetet küldtek véleményezésre egy parlamenti bizottságnak, amely – a heves nyilvános bírálatok ellenére – a katonaság hatáskörébe utalná az iráni internetes kapuk ellenőrzését, és büntethetővé tenné a blokkolók kikerülésére és az anonimitás védelmére használt virtuális magánhálózatok, a VPN-ek használatát.
A zárt ajtók mögött tartott ülésen a 209 jelen lévő képviselő közül 121 a javaslat továbbvitele mellett szavazott.
Ha a keményvonalas és az összes iráni törvényt véleményező Őrzők Tanácsa is áldását adja rá, a bizottság várhatóan jóváhagyja a javaslatot, és elrendelheti az elképzelés több éven át tartó tesztelését.
A külföldi platformok vége
Az internetes szakértők és a médiaszabadság szószólói attól tartanak, hogy a törvényjavaslat az utolsó szög lehet a már most is csak részlegesen szabad iráni internet koporsójában. (Az állami tiltások miatt a polgárok arra kényszerülnek, hogy szűrésellenes eszközöket használjanak a tiltott weboldalak – köztük a közösségi média és a híroldalak – eléréséhez.)
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet tavaly, amikor a tervezetet a parlament elé terjesztették, azt mondta, hogy a javaslat tovább erősítheti az Iránban már most is létező „digitális falat”.
A jogszabály nyomán letilthatják az irániak körében népszerű néhány megmaradt közösségimédia-platformot – köztük az Instagramot és a WhatsApp titkosított üzenetküldő alkalmazást –, amelyet még nem szűrnek.
„Ez a törvényjavaslat tovább zsugoríthatja vagy akár teljesen fel is számolhatja a még megmaradt szabad online tereket” – mondta Mahsza Alimardani, az ARTICLE19 emberi jogi szervezet digitális jogokkal foglalkozó kutatója a Szabad Európának.
„Ha úgy hajtják végre, ahogy számítunk rá, véget vetnek azoknak a külföldi platformoknak, amelyek a kommunikáció és az online kereskedelem gerincét jelentik, szabad hozzáférést adnak a szigorú cenzorok által még nem ellenőrzött médiához. Emellett felszámolhatják a privát szféra utolsó nyomait az interneten” – tette hozzá Alimardani.
„Áruló” törvényjavaslat
Nagyszámú iráni nyilvánosan bírálta az átlagpolgárokban riadalmat keltő javaslatot. Sokak számára ugyanis a közösségi média megélhetési eszköz, segíti a másokkal való kapcsolattartást vagy – egyes esetekben – a cenzúrázott információkhoz való hozzáférést.
A törvény hivatalos neve A felhasználók jogainak védelme a kibertérben, és a közösségi média szervezése.
A bírálók a #Betrayal_bill (Áruló javaslat) hashtaggel utalnak a tervre. Megjegyezték, hogy a felhasználók védelme helyett tovább korlátozza az internet-hozzáférést.
„Tiszta Észak-Korea” – írta Zsavad Hejdarian újságíró a Twitteren.
Azar Manszuri reformpárti politikusnő arra figyelmeztette az iráni hatóságokat, hogy a törvény felszíthatja a nép haragját.
Emellett jelentős gazdasági károkat is okozhat, mivel több tízezer iránit foszthat meg jelenlegi bevételi forrásától.
„Mit fognak tenni a nagyszámú munkanélkülivel a pandémia és az amerikai szankciók közepette?” – tette fel a kérdést Manszuri.
Az egyszerű irániak és a klerikális elit
Sokan arra figyelmeztettek, hogy a törvényjavaslat tovább mélyítené a szakadékot az irániak és a klerikális intézményrendszer között. A vallási elit a közelmúltban dühös tüntetésekkel nézett szembe a délnyugati Huzesztán tartományban kialakult és más városokra is átterjedő vízhiány miatt.
Mohammad Dzsavad Azari Zsahromi iráni információs és technológiai miniszter óvatosan figyelmeztetett, hogy a törvényjavaslat nemhogy „nem hoz létre kiberkormányzati rendszert – ahogyan támogatói állítják, hanem – aláássa az ország valós kormányzati rendszerét”.
„Olyan, mintha a hatóságok az emberek ellen harcolnának. Mindennap új játékba kezdenek, és élvezik az Iránnak okozott szenvedést” – írta a Twitteren Szaídeh Hasi, egy Irán egyik legszegényebb tartományában, Szisztán-Balucsisztánban élő nő. Hozzátette, hogy a tartományban sok nő használja az internetet a megélhetéshez.
A törvényjavaslatot azok a keményvonalasok nyújtották be, akik többször is fájlalták, hogy „nincs elég kontroll a kibertér felett”, de még egyes konzervatívok is bírálták ezt.
Mohszen Rezaei, az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) volt parancsnoka és az intézményi vitákban döntő Intézményi Tanács titkára megkérdőjelezte, hogy szükség van-e a javaslatban felvázolt intézkedésekre egy olyan időszakban, amikor az ország számos gazdasági problémával küzd. Szerinte a terv „komoly gondokat” okozna a nemrég megválasztott és augusztus 5-én hivatalba lépő keményvonalas elnöknek, Ebrahim Raiszinek.
Mások azon spekuláltak, hogy a törvényhozók annak tudatában terjesztették elő a törvényjavaslatot, hogy Raiszi és csapata támogatja majd.
„Úgy gondolom, hogy mivel a leendő kormány egyetért a törvényjavaslattal, azt tanácsolta barátainak a parlamentben, hogy mihamarabb hagyják jóvá, így ne kapcsolódjon össze az ő nevével” – írta a Twitteren Mohammad Ali Abtahi, aki alelnökként szolgált Mohamad Hatámi korábbi reformpárti elnök alatt.
Az indulatos közhangulat közepette egyesek felvették, hogy a jogszabály valószínűleg ugyanúgy elbukik, mint ahogyan a műholdas berendezések magántulajdonba vételének 1994-ben tervezett tilalma is. A tiltás és a betartását célzó rendőrségi razziák sem akadályozták meg, hogy irániak milliói használjanak parabolaantennákat, és külföldi csatornákon nézzenek hír- és szórakoztató műsorokat.
„A történelem megmutatta, hogy a tiltás mindig kudarcot vall a technológi erületén” – írta Pedram Szoltáni iráni vállalkozó a Twitteren, amikor posztolta a műholdas berendezések hazai használatát tiltó törvény szövegét.
