Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mit mond és mit mondanak róla? Ismerje meg a következő iráni elnököt!


Ebrahim Raiszi megválasztott iráni elnök beszél egy teheráni sajtótájékoztatón 2021. június 21-én

Mit mondott a múltban és hogy foglalt állást Ebrahim Raiszi keményvonalas vallási vezető, akit a június 18-i iráni elnökválasztás győztesének kiáltottak ki? A Szabad Európa áttekinti a jogvédők szerint emberiség elleni bűnökkel vádolható leendő iráni államfő megnyilvánulásait.

A nagy többséggel megválasztott keményvonalas vallási vezetőt anélkül nevezték meg a június 18-i iráni elnökválasztás győzteseként, hogy második fordulót kellenne tartani. A voksolásra azonban árnyékot vetett prominens, mérsékelt jelöltek kizárása.

Raiszi hatalomra kerülése nyomán aggodalmak merültek fel, hogy további társadalmi és politikai korlátozások jöhetnek az irániak számára, pedig már így is egy sor tiltás közepette élik életüket, például el kell viselniük a szigorú online és offline cenzúrát.

Raiszi elnöksége során valószínűleg keményedik a Nyugattal szembeni iráni retorika, ám Iránnak szüksége van a szankciók enyhítésére. Ezért elemzők szerint valószínűleg tiszteletben tartja majd a 2015-ös nukleáris alkut, ha a Bécsben folyó tárgyalások eredményeként létrejön egy olyan megállapodás, amelyet az Iránban a végső szót gyakorló legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah is jóváhagy.

A Szabad Európa az alábbiakban válogatást közöl Raiszi néhány közelmúltbeli, külpolitikával, internetes cenzúrával és más kérdésekkel kapcsolatos megjegyzéseiből:

A 2015-ös nukleáris megállapodásról:

„Elköteleztük magunkat a nukleáris egyezmény mellett, amelyet a legfelsőbb vezető hagyott jóvá. Ugyanúgy elkötelezettek maradunk mellette, mint bármely más megállapodás esetében, amelyet a kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk.”

Az amerikai szankciókról:

„Teljes erővel fel fogunk lépni az igazságtalan szankciók megszüntetése érdekében. A gazdaságot nem szabad feltételekhez, az emberek életét pedig nem szabad nemzetközi eseményekhez kötni.”

„Ha az ország problémáit a meglévő lehetőségek, például az ellenálló gazdaság alapján oldjuk meg, és semlegesítjük a szankciókat, a gazdaságunk nem fog megremegni.

„E szankciók minden országban problémát okoznának. Még azok is elismerték, akik kivetették őket, hogy a maximális nyomásgyakorlási kampány nem volt hatással országunkra és kudarcra volt ítélve, mert országunk elszánt és fiataljaink számos területen aktívak. Meg akarták akadályozni az olajexportunkat, de nem sikerült.”

Irán külkapcsolatairól:

„Kapcsolatban maradunk a világgal, minden olyan országgal, amely kapcsolatot akar az iszlám köztársasággal. Prioritása lesz a kapcsolatok létesítésének a szomszédos országokkal.”

„Racionális módon kell fenntartanunk a kapcsolatokat a világgal. A racionalitás és az óvatosság megköveteli, hogy a nemzeti érdekeket helyezzük előtérbe. A nemzeti érdek központi szerepet játszanak számunkra. Határozottan hiszünk abban, hogy az elnyomó szankciókat fel kell oldani, és erre nem sajnáljuk az erőfeszítést.”

Az internetes cenzúráról:

Raiszi, aki az igazságszolgáltatás vezetőjeként kulcsszerepet játszott az online és offline cenzúrában, igyekezett eloszlatni a tartalomszűréssel kapcsolatos aggodalmakat, annak ellenére hogy – amint arról a Factnameh tényellenőrző oldal beszámolt – vezetése alatt az igazságszolgáltatás több lehetséges korlátozást is számbavett, így a népszerű Instagram közösségi platform blokkolását is.

„[A kibertérre] lehetőségként kell tekinteni, nem pedig fenyegetésként. Megkönnyíti a kapcsolódást, megkönnyíti a hozzáférést (…) Amikor szűrésről beszélünk, az olyan, mintha megnyílt volna egy út, és le akarnák zárni. Egy nyitott utat nem szabad lezárni. Sok embernek nyújt megélhetést ez a tér. De természetesen az út szabályait tiszteletben kell tartani. Az emberek jogait tiszteletben kell tartani ebben a térben, és a magánélethez való jogot nem szabad megsérteni. Úgy gondoljuk, hogy a kiberteret ki kell terjeszteni.”

Hámenei katonája

Mérsékelt riválisa, Abdolnaszer Hemmati feleségével ellentétben Raiszi felesége, Zsamileh Alamolhoda nem játszott kiemelkedő szerepet a kampányban. Raiszit még a választás napján is egyedül látták szavazni. Felesége, aki egyetemi adjunktus, nem szerepelt az iráni média által közzétett fényképeken.

Zsamileh Alamolhoda apja Ahmad Alamolhoda, a Mashad ultrakonzervatív pénteki ima vezetője. Azt mondta férjéről, hogy a legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah „katonájának” tartja magát, és hasonló nézeteket vall a nőkkel kapcsolatos kérdésekben, mint a nemek közötti egyenlőség ellen felszólaló ajatollah.

„A legfelsőbb vezető katonájának tekinti magát, az ezzel kapcsolatos megnyilvánulásai a legfelsőbb vezető megnyilvánulásai – mondta Alamolhoda. – Úgy véli, hogy a nőknek vezető szerepet kell játszaniuk, hogy fejlődés és előrelépés történjen.”

„Nem fog falakat emelni a férfiak és a nők közé”

Raiszi két lánya egyikét, Rejhaneh Szadat Raiszit az állami televízióban arról kérdezték, hogy az irániaknak milyen tévhitei lehetnek az apjáról. Elmondta, hogy a 2017-es elnökválasztás során – amikor Raiszi alulmaradt a most távozó Haszán Rohanival szemben – téves információkat terjesztettek róla.

„2017-ben [megpróbálták] rontani [az imázsát] azzal, hogy egyesek azt állították, falat fog emelni a nők és a férfiak közé. Valójában nem fog. Hidakat fog építeni, hogy a férfiak és a nők előre tudjanak lépni” – mondta.

Amnesty: emberiség elleni bűntettek miatt vizsgálatot kell indítani ellene


Raiszi soha nem tért ki a politikai foglyok tömeges kivégzésében játszott szerepére. A nyolcvanas években állítólag tagja volt az úgynevezett halálbizottságnak, amely rövid ideig vallatta a foglyokat vallási meggyőződésükről és politikai hovatartozásukról, majd több ezer embert a halálba küldött.

Az Amnesty International főtitkára, Agnès Callamard a következőket mondja Raiszi kivégzésekben és más emberi jogi visszaélésekben való részvételéről:

„Az, hogy Ebrahim Raiszi az elnöki székbe ülhet, ahelyett hogy nyomoznának ellene emberiség elleni bűncselekmények, gyilkosságok, erőszakos eltűnések és kínzások miatt, komor emlékeztető arról, hogy Iránban büntetlenség uralkodik. Szervezetünk 2018-ban dokumentálta, hogy Ebrahim Raiszi tagja volt annak a halálbizottságnak, amely 1988-ban a Teherán melletti Evin és Gohardast börtönökben erőszakkal eltüntette és bírósági eljárás nélkül, titokban kivégeztette a politikai másként gondolkodók ezreit.”

„Ebrahim Raiszi az iráni igazságszolgáltatás első embereként az emberi jogok elleni támadás élén állt. Ennek során békés ellenzékieket, emberi jogi aktivisták és üldözött kisebbségi csoportok tagjainak százait vették önkényesen őrizetbe. Az ő felügyelete alatt az igazságszolgáltatás teljes büntetlenséget biztosított a kormányzati tisztviselők és a biztonsági erők számára, akik felelősek több száz férfi, nő és gyermek megöléséért, valamint azért, hogy a 2019. novemberi országos tüntetések során és azok után tömegesen tartóztatták le tüntetők ezreit. Legkevesebb néhány száz embert tüntettek el, másokat megkínoztak vagy más módon bántalmaztak a 2019. novemberi országos tüntetések során és azok után” – mondta a jogvédő szervezet vezetője a megválasztott iráni elnök korábbi pályafutását említve.

Golnaz Eszfandiari írása.
XS
SM
MD
LG