Orosz katonák több száz sátrat állítottak fel táborokban Belarusz-szerte – derült ki a Szabad Európa által megszerzett műholdfelvételekből. Vajon mindez egy új, Ukrajna elleni – és Belaruszból indított – invázió jele-e, vagy valami más?
Amikor Oroszország februárban nagyszabású hadgyakorlatot tartott Belaruszban, a két ország azt állította, hogy védelmi jellegűek voltak, és céljuk az volt, hogy elrettentsék a külső agressziót, konkrétan Ukrajna és a NATO részéről.
De ahogy a gyakorlatokat befejezték, a Belaruszba küldött harmincezer orosz katona nagy része átözönlött a határon Ukrajnába – részeként Vlagyimir Putyin orosz elnök immár nyolcadik hónapja tartó inváziójának.
Új műholdképek – amelyeket a Szabad Európa belarusz szolgálata szerzett meg – azt mutatják, hogy több ezer orosz katona térhetett vissza az országba. Mindez kérdéseket vet fel arról, hogy vajon küszöbön áll-e egy azonnali, újabb behatolás Ukrajnába északról. A másik opció az, hogy Moszkva – Minszk segítségével – megpróbálja elterelni Kijev figyelmét.
„Az oroszoknak nincs elég harci képességük, hogy offenzívát indítsanak Belaruszból, és nincsenek a közelben létfontosságú ukrán pontok” – mondta Mark Cancian, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központ katonai elemzője.
Az orosz erők jelentős állomány- és felszerelésbeli veszteségeket szenvedtek szeptember óta, amikor Ukrajna most is tartó ellentámadást indított a Donbászban és a déli Herszon körzetében.
„Az oroszok valószínűleg el akarják terelni az ukránok figyelmét, hogy elvonják az erőik egy részét Herszonból és a Donbászból” – mondta Cancian a Szabad Európának.
A táborok
A Planet Lab nevű kereskedelmi cég által október 31-én készített és a Szabad Európa által megszerzett műholdképek azt mutatják, hogy Oroszország háromszáz sátrat állított fel három körzetben az elmúlt hónap során. Ezekben szállásolnak el ideiglenesen katonákat három belarusz gyakorlótér közelében.
A sátrak közül 190 Obuz-Ljanouszkiban van, Belarusz nyugati részén, ahol a szárazföldi csapatok gyakorlatoznak, 35 Repiscsában, az ország központi részén, ahol a tüzérség gyakorlatozik, és nyolcvan Laszvidában, Minszk mellett, a légidesszant-csapatok gyakorlóterén. Ezek közül Obuz-Ljanouszki van a legközelebb az ukrán határhoz, 160 kilométernyire.
A képek tanúsága szerint több száz katonai eszköz, köztük teherautók és néhány ágyú érkezett a bázisokra.
A sátrak többsége 12x7 méteresnek tűnik, amelyekben Dara Massicot, a washingtoni székhelyű RAND Corp. katonai elemzője becslése szerint egyenként 24-25 katona kényelmesen elfér.
Ez azt jelentené, hogy legfeljebb 7500 katona állomásozhat a sátrakban ezen a három helyszínen.
Nem világos, hogy felállítanak-e további sátrakat, és hogy hány orosz katonát szállásolnak el a gyakorlótér közelében lévő, már meglévő épületekben és építményekben.
Oroszország nem adott nyilvános magyarázatot a táborok céljáról, sem a Belaruszban állomásoztatni tervezett csapatok számáról.
Belaruszban eközben Aljakszandr Lukasenka október 10-én bejelentette, hogy orosz csapatokat telepítenek Belaruszba, de azt mondta, hogy ez védelmi célokat szolgál, és azt állította – bizonyítékok nélkül –, hogy Ukrajna támadást tervez.
Napokkal később Lukasenka védelmi minisztere azt mondta, hogy összesen kilencezer katonát telepítenek a belarusz erőkkel együtt az ukrán határ közelébe.
Az ukrán hírszerzés azt állította, hogy Oroszország akár húszezer katonát is tervez Belaruszba küldeni, ami elég nagy erő ahhoz, hogy megkíséreljen egy inváziót.
Ukrajna azt mondta, hogy nemcsak bázisokon, hanem polgári helyszíneken is elhelyezik őket, raktárakban, hangárakban és elhagyott mezőgazdasági farmokon. Ez megnehezítené a Belaruszban állomásozó orosz csapatok számának meghatározását pusztán a műholdképek alapján.
Az orosz csapatok Belaruszba telepítése a Háborút Tanulmányozó Intézet szerint Minszk és Moszkva kísérlete lehet arra, hogy az ukrán erőket elvonják a keleti és déli ellentámadásuktól.
Megpróbálják „az ukrán csapatokat az északi határhoz szorítani” – írta a washingtoni kutatószervezet november 2-i jegyzetében.
Az intézet szerint nagyon valószínűtlen, hogy a belarusz erők részt vennének a háborúban, megjegyezve, hogy ez megterhelné az ország korlátozott katonai erőforrásait, és aláásná Lukasenka hatalmát Belaruszban, amelyet közel harminc éve irányít.
Kiképzés, nem bevetés?
Elemzők szerint a belarusz táborok megjelenésére van egy másik magyarázat is: Oroszország talán azért igyekszik kiképzési célokra használni őket, mert nincs elég kapacitás Oroszországon belül.
„Valószínűsíthető, hogy Oroszországnak szüksége van a kiképzőterületekre – mondta Cancian. – Háromszázezer tartalékos mozgósítása megduplázza a hadsereg méretét, nincs felkészülve egy ilyen méretű bővítésre.”
A belarusz bejelentés a közös csapatok telepítéséről kevesebb mint egy hónappal azután érkezett, hogy a Kreml elrendelte a katonai tartalékosok jelentős mozgósítását, amelynek célja az orosz csapatok ukrajnai létszámának megerősítése. Putyin november 4-én közölte, hogy Oroszország összesen 318 ezer katonát hívott be.
Mihajlo Zsirohov ukrán katonai szakértő szerint Oroszország a Szovjetunió összeomlása után eladta a kiképzési területként használt földterületeinek nagy részét.
Még akkor is, amikor fegyveres erői az elmúlt tizenöt évben jelentős modernizáción mentek keresztül, Oroszország nem fektetett be a toborzási és mozgósítási infrastruktúra korszerűsítésébe – mondták elemzők.
A beruházások hiánya a szeptember 21. óta tartó mozgósítás gyakran kaotikus és rendszertelen jellegében mutatkozott meg – amit az orosz média közelről dokumentált.
Zsirohov szerint elképzelhető, hogy Oroszország a kiképzésük tavaszi befejezése után Belaruszba vezényli csapatait, hogy lerohanják Ukrajnát.
Ha ez így lesz, egyes szakértők szerint a sorsuk sokkal rosszabb lehet, mint a Belaruszból betörő orosz katonák első hullámának, akik súlyos veszteségeket szenvedtek, mielőtt március végén visszavonultak.
Ez azért van, mert az ukrán erők már jobban kiképzettek és tapasztaltabbak, miután hónapokig tartó kimerítő harcokat vívtak országszerte; és az ukrán erők arzenáljában már erős nyugati fegyverek vannak.
