Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Putyin részleges mozgósítást rendelt el


Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszéde közben 2022. szeptember 21-én
Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszéde közben 2022. szeptember 21-én

Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be szerdán Oroszországban, miután csaknem hetedik hónapja tart az ukrajnai háború, és Moszkva korábban elfoglalt területeket vesztett a harctéren. Putyin egyúttal figyelmeztette a Nyugatot, hogy nem blöfföl, amikor azt mondja, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt bevet területe védelme érdekében.

Az orosz védelmi miniszter közlése szerint háromszázezer tartalékost mozgósítanak.

Az orosz vezető nemzethez intézett televíziós beszéde egy nappal azután hangzott el, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló kelet- és dél-ukrajnai régiók bejelentették, népszavazást terveznek arról, hogy Oroszország részévé váljanak-e. A Kreml által támogatott, a négy régió bekebelezésére irányuló lépések előkészíthetik a terepet arra, hogy Moszkva eszkalálja a háborút az ukrán sikereket követően.

Putyin nukleáris zsarolással vádolta a Nyugatot, és megjegyezte, hogy vezető NATO-tagállamok egyes magas rangú képviselői olyan kijelentéseket tettek, amelyek felvetették a tömegpusztító nukleáris fegyverek Oroszország elleni bevetésének lehetőségét.

„Azokat, akik ilyen kijelentéseket engednek meg maguknak Oroszországgal kapcsolatban, szeretném emlékeztetni, hogy országunk is rendelkezik többféle tömegpusztító fegyverrel, méghozzá modernebbekkel, mint a NATO-tagországoké, és amikor országunk területi integritását fenyegetik, Oroszország és népünk védelmében természetesen minden rendelkezésünkre álló eszközt be fogunk vetni” – fogalmazott Putyin, hozzátéve, hogy ez nem blöff.

Putyin közölte, hogy aláírta a részleges mozgósításról szóló rendeletet, amely szerdán lép életbe.

„Részleges mozgósításról van szó, vagyis csak a jelenleg tartalékos állományban lévő állampolgárokat fogják besorozni, mindenekelőtt azokat, akik rendelkeznek katonai tapasztalattal” – mondta.

Putyin szerint a kétmillió fős katonai tartalékos állomány részleges mozgósítása Oroszország és területeinek védelmét szolgálja. Azt állította, hogy a Nyugat el akarja pusztítani Oroszországot, és nem akar békét Ukrajnában.

Putyin szerint a részleges mozgósításról szóló döntés „teljes mértékben megfelel az előttünk álló fenyegetéseknek, nevezetesen hazánk, szuverenitásunk és területi integritásunk védelmének, népünk és a felszabadított területeken élő emberek biztonságának a garantálására”.

„Szükségesnek tartottam támogatni a vezérkar részleges mozgósításról szóló döntését” – mondta.

Putyin ismét leszögezte, hogy célja a kelet-ukrajnai Donbász régió „felszabadítása”, és hogy a térségben élők többsége nem akar visszatérni az általa „ukrán igának” nevezett állapotba.

A népszavazások, amelyek megtartására a háború első hónapjai óta számítottak, pénteken kezdődnek Luhanszk, Herszon és a részben orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja és Donyeck régióban.

Oroszország már most is önálló államnak tekinti Luhanszk és Donyeck régiót, amelyek együtt alkotják a Moszkva által 2014-ben részben elfoglalt Donbászt. Kijev és a Nyugat Ukrajna minden, orosz erők által irányított részét illegálisan megszállt területnek tekinti.

Oroszország Donyecknek jelenleg mintegy hatvan százalékát birtokolja, és júliusra a hónapokig tartó heves harcokban Luhanszk szinte teljes egészét elfoglalta.

Ezek az eredmények most veszélybe kerültek, miután az orosz erőket szeptemberben kiszorították a szomszédos Harkiv tartományból, ezzel elvesztették az ellenőrzést a donyecki és luhanszki frontok nagy részét ellátó fő utánpótlási útvonalak felett.

Szerdán korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „zajnak” minősítette az orosz terveket a népszavazások megtartásáról, és megköszönte Ukrajna szövetségeseinek, hogy elítélték a péntekre tervezett voksolásokat.

Dmitrij Medvegyev volt elnök, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője szerint a régiókat Oroszországba olvasztó népszavazások visszafordíthatatlanná tennék az újrarajzolt határokat, és biztosítanák Moszkva számára, hogy „bármilyen eszközt” bevethessen a megvédésükre.

Zelenszkij esti beszédében elmondta, hogy a bejelentések körül sok a kérdés, de hangsúlyozta, hogy nem változtatják meg Ukrajna elkötelezettségét az orosz erők által megszállt területek visszafoglalására.

„A frontvonalon kialakult helyzet egyértelműen jelzi, hogy a kezdeményezés Ukrajnáé – mondta. – Az álláspontunk nem változik meg a zajtól vagy egy valahol tett bejelentéstől, és ebben élvezzük partnereink teljes támogatását” – fogalmazott.

A közelgő népszavazásokon minden bizonnyal az Oroszországhoz való csatlakozás melletti döntés születik, a nyugati vezetők azonban illegitimnek tartják ezeket.

„Köszönöm Ukrajna minden barátjának és partnerének, hogy a mai napon tömegesen és határozottan elítélték Oroszország újabb kísérleteit a látszatnépszavazások megrendezésére” – mondta Zelenszkij.

Másik jele annak, hogy Oroszország elhúzódó és valószínűleg kiélezett konfliktusra készül, hogy a Kreml által ellenőrzött parlament alsóháza kedden megszavazta a dezertálást, a megadást és a fosztogatást büntető törvények szigorítását. A képviselők elfogadták azt is, hogy tízéves börtönbüntetést szabjanak ki azokra a katonákra, akik nem hajlandók harcolni.

Ha a felsőház a várakozásoknak megfelelően jóváhagyja, majd Putyin aláírja a módosításokat, a jogszabály megerősítené a parancsnokok helyzetét a katonák romló moráljával szemben.

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG